Egy asztalhoz ültettük a debreceni önkormányzat három legfiatalabb ellenzéki képviselőjét, a momentumos Mándi Lászlót és Szabó Bencét, valamint a DK színeiben politizáló Vaszkó Imrét. Kíváncsiak voltunk, milyen ügyek mentén képviselik az erősen fideszes többségű városvezetéssel szemben a kormánypárttal nem feltétlenül egyetértő debreceniek érdekeit.
Mit csinál az ellenzék Debrecenben? Milyen ügyek mentén politizálnak önök, az ellenzék fiatal önkormányzati képviselői?
Vaszkó Imre (DK): A debreceni közéletet az utóbbi fél évben totálisan leuralta az akkumulátorgyár(ak) ügye, a többi téma szinte eltörpül most mellette. Kéthetes rendszerességgel tartunk sajtótájékoztatót a témában. A legutóbbi sajtótájékoztatónkat a BMW-nél az új akkumulátorgyárral és a szürkevíz felhasználási lehetőségével kapcsolatban tartottuk. A szürkevíz felhasználás is egy hatalmas ferdítés csupán a városvezetés részéről. De kiemelhető téma még a DKV hatalmas vesztesége, vagy a nemzetközi iskola önkormányzati támogatása, amiket folyamatosan a felszínen tart a DK. Emellett a havonta tartott fogadóóránkon a lakosság apróbb kéréseit gyűjtjük össze, amiket Jánki József kollégám prezentált a polgármesternek minden közgyűlés végén. Sajnos az elmúlt 5 hónapban mindkét képviselőtársam elhunyt (Gulácsi Anna és Jánki József), így a feladatmegoszlás borult. A feladataikat én viszem tovább a közgyűlésben, illetve a pénzügyi bizottság elnökeként a bizottsággal is sok munkám van. Szóval nem unatkozom.
Mándi László (Momentum): Tevékenységünk nem kizárólag Debrecenre korlátozódik. A Momentum egy olyan közösség, amelynek tagjai országosan mozgósíthatók, tehát bárhol van az országban bármilyen ügy, mi ott vagyunk. Ugyanezt várjuk, és kapjuk is vissza más településeken politizáló társainktól. Legutóbb például Szabó Bence és jómagam is részt vettünk az egri helyi népszavazási aláírásgyűjtésben.
A Momentum szívesen dekorál ki, matricáz fel fideszes irodákat, de mintha Debrecenben jóval kevesebb ilyen akciójuk lenne…
Szabó Bence (Momentum): Amikor plakátátragasztási kampányunk van, azt mindig elhozzuk Debrecenbe is (lásd legutóbb a háborús-bombás hirdetményeket), de a mostani Fidesz-irodának nincs kirakata. El van rejtve az épületen belül, az utcafront felé pedig nincs semmilyen felülete, amire üzeneteket tudnánk elhelyezni. Azt meg nem szeretnénk, hogy véletlenül olyan üveget ragasztunk le, ami nem konkrétan a Fidesz tulajdona, vagy nem ők bérlik.
Mándi László (Momentum): A DK-hoz hasonlóan mi is nagyon sok lakossági megkereséssel foglalkozunk, elsősorban kisebb, lokális ügyek ezek, amelyek ritkán szivárognak le a szélesebb rétegekig – kivéve természetesen az akkugyárak ügyét. Még az egyébként sokakat megmozgató tócóvölgyi Nagyrét megvédése is helyi ügy maradt, és kevésbé érdekelte a Józsán vagy a Nagyerdő környékén élő debrecenieket.
Vaszkó Imre (DK): Az elmúlt néhány közgyűlésben a DKV-val volt több csörténk is, elsősorban az ingyenes tömegközlekedés ötlete miatt. Az alapötlet abból indult, hogy nyílik az olló a városi kompenzáció és a lakossági jegybevétel összege között. Jelenleg a DKV jegybevétele évente körülbelül 3,9 milliárd forint, ebből 1 milliárd az állami kiegészítés, tehát mi, lakosok nagyjából 2,9 milliárd forint bevételt termelünk a DKV-nak. A kompenzáció ezzel szemben 10 milliárdra rúg. A jegyrendszer fenntartásához pedig költséges infrastruktúra szükséges, gondolok itt az informatikai és logisztikai rendszerre, a gépekre stb. – ennek a leépítése tehát komoly megtakarítást eredményezne. Ha összeadjuk, hogy egy busz mennyit áll a megállóban, míg az utasok jegyet vesznek, ez a teljes járműállományt figyelembe véve szintén rengeteg pénzbe kerül. Természetesen felkértük a DKV-t, hogy számítsák ki, pontosan mennyi pénz folyik így el, de erre mindeddig nem voltak hajlandóak.
A Momentum is támogatja az ingyenes tömegközlekedést?
Szabó Bence (Momentum): Ilyen álmodozásba én még nem is mennék bele, mert nagyon messze vagyunk attól, hogy ez a városvezetés ingyenessé tenné a tömegközlekedést, azt viszont felháborítónak tartom, hogy Debrecenben 150 forinttal többet kell fizetnek egy DKV-jegyért, mint Budapesten egy BKV-jegyért.
Mándi László (Momentum): Szerintem abban az összes ellenzéki erő – a Civil Fórum is – egyetért, hogy látnunk kéne a számokat, és igenis dolgozza ki a DKV, hogy mennyibe kerül ez most jelenleg a városnak, a logisztika mekkora szelete a büdzsének, és mennyit lehetne megtakarítani nélküle. Teljesen felelősen akkor tudunk dönteni, ha látjuk a mérleg mindkét serpenyőjét. A DKV több mint egy éve nem hajlandó elvégezni a számításokat, pedig nyilván ellenőrzik a saját gazdasági működésüket. Nem csak pénzkérdés ez, hiszen csökkennének a dugók, többen cserélnék le mindennapos autóhasználatukat a közösségi közlekedésre. Néhány százmilliót biztosan megérne, hogy zöldebb, élhetőbb legyen Debrecen, de sokmilliárdot lehet, hogy már nem.
Vaszkó Imre (DK): Nagyon jól mondja Laci, ez a dolog a DKV működésén túlmutat. Sokat ülünk a dugóban, és javítana a helyzeten, ha az ingyenes debreceni tömegközlekedés bevezetése után többen választanák a buszt, villamost vagy a trolit.
Szabó Bence (Momentum): Arról nem is beszélve, hogy az elmúlt két évben gyakorlatilag negyedévente volt járatcsökkentés. Amellett, hogy emelkedtek az árak, és a DKV költségvetésébe úgy igazán nem is látunk bele, még drágább is lett a tömegközlekedés a debreceniek számára.
Egy képviselő felvetette, hogy legyen ingyenes a tömegközlekedés Debrecenben
Tehát így egyelőre csak saccolni lehet, hogy mennyivel nőne a tömegközlekedési eszközök kihasználtsága…
Vaszkó Imre (DK): Vannak erre nyugat-európai példák.
Mándi László (Momentum): Egy tesztidőszakban ki lehetne próbálni, mondjuk, egy hónapig ingyenes lenne a tömegközlekedés Debrecenben, és akkor látnánk, hogyan alakulnak a számok. Persze ha erre nincs hajlandóság a városvezetés felől, akkor felesleges a tesztidőszakot kikövetelni.
Egy év múlva összevont önkormányzati és EP-választás lesz. Ismét indulnak?
Vaszkó Imre (DK): Messze van még a választás, de mondhatom azt, hogy a mozgás ilyen irányba tart. A DK-ban elnökségi döntést követően dől el, hogy kit engednek indulni és kit nem.
Szabó Bence (Momentum): Mindketten tervezzük, hogy indulunk a jövő évi önkormányzati választáson. Azt megjegyezném, hogy a választás meghatározó lesz a debreceni akkumulátorgyártás szempontjából.
Mándi László (Momentum): A jövő évi választás az igazság pillanata lesz. Januárban Papp László az antidemokratikus kijelentéseivel olyannyira elvetette a sulykot, ami rendszerváltás óta párját ritkítja. Konkrétan szembemenne a debreceni lakosság többségének akaratával. Az a kijelentése, hogy akkor is megépül a gyár, ha a többség nem akarja, egy jól működő demokráciában már rég a polgármester székébe került volna. Ráadásul Papp László csőbe húzott bennünket azzal, hogy egy ellenzéki képviselői háttérbeszélgetésen azt mondta, a CATL az utolsó nagy beruházó – nemrég pedig bejelentette az újabb akkumulátorgyárat. Lehet, hogy 400 milliárd forint nem is számít nagy összegnek…
Három eshetőség áll fenn a polgármester felelőssége kapcsán:
– már ekkor tudott az új akkumulátorgyár érkezéséről, de kötelességét megszegve elmulasztotta tájékoztatni a közvéleményt,
– a szemünkbe hazudott, mert folyamatosan hallani, hogy sorra érkeznek Ázsiából a beruházások,
– nincs döntési kompetenciája Debrecennel kapcsolatban. A kormány odabök a térképre, és Papp Lászlónak nincs szava abban, hogy mi épülhet és mi nem a városban. Ez esetben nem kompetens városvezető. Az pedig igencsak dühítő, hogy az emberek véleményére sem kíváncsi.
Tehát a jövő évi választás dönti majd el, hogy akarják-e a debreceniek, hogy egy “dróton rángatott”, bábként működő polgármester irányítsa-e tovább a várost. Azt megígérhetem, hogy az akkumulátorgyárak ügyében folyamatosan utcán lesz a Momentum.
Vaszkó Imre (DK): Véleményünk szerint a polgármester úr egy óriási hazugságspirálba került, főleg a szürkevízzel kapcsolatban, és Szijjártó Péter is rácsatlakozott erre, amikor azt mondta, 90 százalékban felszíni és szürkevizet használ majd a gyár. Sajtótájékoztatónkon el is kezdtük (volna) keresni a felszíni vizeket…
Kinyomtattunk egy térképet is, hogy a szennyvíztelep, amit a városvezetés szürkevíznek gondol, az inkább feketevíz. Maga a szürkevíz még nem is létezik, de ha mégis elő tudnák állítani, onnan ehhez a gyárhoz közel 9 kilométert kellene légvonalban utaztani az északi gyárhoz. Nem beszélve a vezeték által keresztezett autópályákról, panelekről, kisajátítandó fölterületekről. Még a nyomvonal sincs meg, és akkor a szürkevízzel kábítanak minket.
Szabó Bence (Momentum): A gyár társadalompolitikai okozatairól is fontos szót ejtenünk. Egyszerűen nem áll készen a város 9 ezer munkás (és családjaik) fogadására. Sem az óvodáink, sem az iskoláink, sem az orvosi rendelőink nem képesek ekkora tömeg befogadására. Arról nem is beszélve, hogy mekkora dugókat okoz majd, ha ezek az emberek is gépkocsival közlekednek majd.
Annyira nincs elég férőhely és óvodapedagógus, hogy a kulturális és oktatási bizottságban minden évben külön szavaznunk kell arról, hogy az óvodai és bölcsődei csoportlétszámokat a törvény által előírthoz képest 1-2 fővel megemeljük. Új intézmények nem épülnek, a felújítások pedig olyan szinten el vannak maradva, hogy a 6-7 évvel ezelőtt beadott pályázatokra még most fog megérkezni az EU-s pénz, ha megérkezik. Lehet, hogy ehhez kormányváltásra lesz szükség.
Mándi László (Momentum): A családdal együtt érkező vendégmunkások miatt megnő a kereslet a szolgáltatásokra, ami áremelkedést eredményez. Többet kell majd várni a háziorvosra, nem lesz megfelelő óvodai létszám, még nagyobb lesz a dugó. Sokkal zsúfoltabban lesznek az esti szórakozóhelyek is.
Vaszkó Imre (DK): Sokan már most félnek attól, hogy mi lesz, amikor más kultúrából érkezett életerős fiatalemberek nekimennek a debreceni éjszakának.
A munkaerőhiány már most folyamatos a déli ipari parkban, akkor a CATL-ben a 9 ezer álláshelyet hogyan akarják betölteni? Az egyébként kiváló debreceni műszaki főiskola képzés nem állít elő elegendő munkaerőt a már itt lévő nagyvállalatok számára sem.
Mi a legnagyobb probléma a Debrecenben épülő és készülő akkumulátorgyárakkal kapcsolatban?
Vaszkó Imre (DK): Nem kérdezték meg erről a debreceni lakosokat, nincs meg rá a felhatalmazás. Nincsenek meg a feltételei egy ekkora akkumulátorgyárnak – nincs elegendő vizünk és tiszta levegőnk, nincs hozzá elegendő munkaerőnk. Jelenleg Debrecen nem alkalmas ekkora gyárak kiszolgálására.
Mándi László (Momentum): Egy ekkora horderejű beruházásnál az emberek meg nem kérdezése a legnagyobb probléma. Egyrészt tarthattak a várható reakcióktól, másrészt ez le is lassíthatta volna a folyamatokat. Nem számítottak arra sem, hogy itt ekkora elégedetlenség lesz. Az, hogy a CATL egy hatalmas vegyi üzem, és Kína a beruházó, mind magukkal vonzzák a kétkedéseket. Ebben az esetben megkerülhetetlen lett volna a lakosság megkérdezése.
Szabó Bence (Momentum): A gyár, illetve most már gyárak társadalmi vonzatával egészíteném ki az elhangzottakat, illetve látok egy ellentmondást a városvezetés azon üzenetében, hogy az akkugyárakban debrecenieket foglalkoztatnak majd. Teljesen átláthatatlan a városvezetés működése. Két éven keresztül próbáltam a költségvetésbe benyomni azt, hogy legyen egy átláthatósági biztos, aki a lakosságban bizonytalanságot keltő projekteket kihozza a nyilvánosság elé, és például megnyugtató választ adjon arra, hogy a Civaqua nem fog az akkugyárakhoz lecsorogni. Erre nem volt a városnak éves szinten 20 millió forintja.
Nem nyugtatta meg a Mikepércsi Anyákat a CATL elnökének válasza
Kanyarodjunk vissza a pártpolitikához. A Fidesz már ellenzékben remekül működő hálózatot épített ki magának országszerte. Hogy állnak ezzel az önök pártjai?
Mándi László (Momentum): A jelenlegi közéleti hangulatban ez egy nagyon nehéz feladat. A Fidesz egyik legnagyobb bűne az, hogy a politikát mint fogalmat és a politikus mint foglalkozást olyan szinten degradálta, hogy nagyon nehéz a politika iránt egyébként érdeklődő embereket bevonni a közéletbe. Egy-egy nagyobb esemény vagy országos választás után tapasztalunk nagyobb belépési hullámot. Folyamatosan érkeznek hozzánk új tagok, és természetesen – mint minden szervezetnél – van lemorzsolódás is. Nyilván óriási hátrányban vagyunk a kormánypárttal szemben, de az erőforrásaink is jóval szűkösebbek.
Nem segítenek a “guruló dollárok”?
Mándi László (Momentum): Érdekes dolog, hogy milyen szépen fel tudta építeni a Fidesz propagandamédiája, hogy a Soros-ösztöndíj régen jó volt, most már nem jó, illetve ha külföldi pénz jön az ellenzékhez, az nem jó. De hasonlítsuk már össze ezt a vélelmezett, s összesen hét (!) ellenzéki szervezethez áramlott 4 milliárd forintnyi “guruló dollárt” Mészáros Lőrinc brutális vagyongyarapodásával. Egyetlen Fideszhez köthető emberről beszélünk, akinek a vagyona egy év alatt 200 milliárd forinttal nőtt. Emellett hány milliárd megy el a Fidesz szócsövévé züllesztett közmédiára és az irányított kérdésekkel operáló “nemzeti konzultációkra”? A “guruló dollárok” sokszorosa.
Szabó Bence (Momentum): Az építkezésben vannak pozitív példáink is, például az őszi, derecskei időközi polgármester-választáson a Momentum volt az egyetlen ellenzéki párt, amelyik indított saját jelöltet. Ez jól mutatja azt, hogy kezdünk jelen lenni vidéken. Nagyon komoly feladat van még előttünk, Szolnokon most nyitottunk irodát, Nyíregyházán pedig a jövő hónaptól lesz újra Momentum-iroda.
Vaszkó Imre (DK): Rendszeresen szervezünk családi eseményeket, az elmúlt hétvégén például országosan közel 30 helyen tartottunk majálist. Jelen vagyunk Budapest mellett a megyei jogú városokban és a nagyvárosokban is. Úgy gondolom, az utóbbi négy évben Debrecenben is nagyon sokat fejlődtünk, erős csapattal fordulunk rá a választási évre. A kisvárosok és a falvak esetében már nehezebb feladatunk lesz, ezek jelentik majd a nagyobb kihívást.
Jelentős fejlődést értünk el abban is, hogy már Budapesten kívül is tartunk nagyrendezvényeket. Itt volt például a nyíregyházi, ahol ezer fő volt kíváncsi Dobrev Klára beszédére. Ezres nagyságrendű rendezvényeket tucatszámra megtartani vidéki városokban, szerintem mutat valamit. Tényleg nagyon erősek vagyunk.
Számos képviselőt “elszipkázott” a DK más ellenzéki pártoktól. Nem lehet ez visszás a szavazók számára?
Vaszkó Imre (DK): Ez így általánosítás és furcsa megközelítése a dolognak. Külön entitásokról, önálló emberekből beszélünk, akik már a jövő évi választásokban gondolkodnak, és úgy látták, hogy a következő ciklusban a DK színeiben képesek leginkább érvényesülni. Az árnyékkormány hozott egy új lendületet, és jó szakpolitikusaink is erősítik azt, hogy a párt kormányzó erőként vonzó legyen más pártok képviselői számára is.
Mándi László (Momentum): Szerintem valahol természetes ez az átjárás – hozzánk is igazoltak át más pártokból politikusok -, hiszen (legalább) az ellenzéki pártok között az árkok jórészt már betemetődtek. Az, hogy ezeket ki és hogyan kommunikálja, és a médiában milyen visszhangja lesz, az már egy másik felelősség.
Nem lehet, hogy ezek pusztán megélhetési politikusok?
Vaszkó Imre (DK): Szerepet játszhat a dologban, hogy gravitálunk, de ez egy természetesen folyamat. A biztos szavazók körében jelenleg 20 százalék körül mérik a DK támogatottságát. Átléptünk a kis pártból a középpárt szintjére.
Fideszes szavazók megszólítása nélkül valószínűleg nem lehet jövőre sem választást nyerni. Hogyan tervezik ezt kivitelezni?
Mándi László (Momentum): A választás tétje az akkumulátorgyárak kérdése kell, hogy legyen, és ha egy olyan alternatív tud képződni mind emberanyag, mind program szempontjából, akire a debreceniek szívesen voksolnak, akkor nem azt fogják nézni, hogy ez az ember milyen színezetű. Van egy olyan előnye is az összevont választásnak, hogy az EP-választáson a szavazópolgár tud voksolni akár a Fideszre, az önkormányzatin meg arra, aki számára a legszimpatikusabb.
Vaszkó Imre (DK): Ez nem egy olyan választás lesz, mint a múltkori Gödön, hanem az ellenzékiek sokkal beleállósabbak lesznek. Itt valóban zászlóshajója lesz az ellenzéknek a gyárak kérdése. Ebben nem lehet maszatolni.
Ellenzéki győzelem esetén mi lesz az akkugyáras projektekkel? Vissza az egészet?
Mándi László (Momentum): A programunkban részletesen kifejtjük majd, hogy mi a célunk. Bármi lehetséges, de a legfontosabb, hogy meg kell kérdezni erről a debrecenieket. Ha az lesz az eredmény, hogy egyáltalán nem akarják az üzemek létesítését, akkor ezt kell képviselnie a városvezetésnek is.
Vaszkó Imre (DK): Meg lehet oldani ezt kisebb projektekkel is. Nem kell megépülnie a CATL-nek, ha a méretétől – és ennek következtében a környezetterheléstől – félnek az emberek. A projekt ez esetben megállítható.
Szabó Bence (Momentum): Egy város vezetésének több eszköz is van a kezében, hogy ezeket meg tudja állítani. A gyár által felhasználni óhajtott vízkészlet például a város kezében van, és egy új városvezetés megteheti azt, hogy nem ad több vizet, vagy egy bizonyos mennyiségig biztosít csak a gyár számára. Ezzel korlátozható az említett gyárak működése.
Mándi László (Momentum): Azzal is élhet a városvezetés, hogy az engedélyeztetési eljárási folyamatoknál a következő ütemek másfajta prioritást kapnak az emisszó, a vízfelhasználás esetében, és dönthet úgy hogy ezeket nem vállalja be. Másik lehetőség a monitoring fokozása és a hatóságokhoz való becsatornázása, ami arra ösztönözheti a gyárat, hogy szigorúbban betartsa a szabályokat. Én például nem értem, mi akadálya annak, hogy bárki számára hozzáférhető, valós idejű adatokat tegyenek közzé a Debrecenbe érkező, illetve innen kilépő víz mennyiségéről és összetételéről. Ha ezek az adatok transzparensek lennének, s nem mutatnának eltéréseket a normál szinthez képest, az az emberek jelentős részét megnyugtatná.
– Szilágyi Szabolcs –
