Új ösztöndíjrendszer a Debreceni Egyetemen

Ösztöndíj a saját nevelésnek – vélemény

Vélemény

Tegnap harangozta be a Debreceni Egyetem vezetése, hogy ösztöndíjprogramot indítanak az intézmény professzorainak és PhD-hallgatóinak. Elsőre jól hangzik, viszont ez nem más, mint egyrészt elismerése annak, hogy az Egyetem nem biztosít versenyképes bért, hogy megtartsa az itt végző doktoranduszokat, és talán a profok is elgondolkodnak a váltáson.

A frissen végzett PhD-hallgatók közül sokan a versenyszférában folytatják karrierjüket. Ha pedig ott folytatják, akkor az ötéves doktori képzésnek túl sok értelme nem volt. A legtöbb céges állás nem igényel doktori címet…

A másik pedig az, hogy belterjessé válik a felsőoktatási intézmény, ha a saját nevelésű doktoranduszai maradnak oktatók és kutatók az intézményben. Tőlünk nyugatra ez egyszerűen lehetetlen. Ott elvárás az, hogy megforduljanak más intézményekben is. Ezt követően pedig évekkel később visszatérhetnek oda, ahol a doktori fokozatot szerezték.

Erre persze mondhatja az intézmény, hogy a doktori képzésre jelentkezők egy része máshonnan jön Debrecenbe, ez viszont elenyésző számú hallgatót jelent. A döntő többség azonban itt alapozta meg a tudását, itt végezte el a mesterképzést és így lép tovább a doktori cím felé.

Mindent összevetve ez a jelenlegi rendszer kontraproduktív. Nem segíti új gondolatok, elméletek és a tudás körforgását a magyar felsőoktatásban. Többféle nézőpontot kell ütköztetni minden tudományterületen, hogy az így gerjesztett tudományos viták minél jobb és több eredményt hozzanak. Az anyaintézményhez való láncolás gyakorlatilag burokban maradást jelent. Leszűkül a kutatók szemlélete, csak visszhangozzák ugyanazokat a dogmákat.

Ezúton emlékeztetem a sorok olvasóit arra, hogy a Református Kollégium megalapításától kezdve elvárás volt az itt tanuló diákok felé, hogy külföldön is tanuljanak és ne csak az ott szerzett tudást hozzák haza, hanem a Kollégium könyvtárát is gyarapítsák külföldi könyvekkel. Persze mondhatják erre a DE vezetői, hogy van Erasmus és más külföldi ösztöndíj lehetőségek. Igen, de ezek nem járulnak hozzá olyan nagy mértékben az összegyetemi tudás bővítéséhez, mint ahogy pár száz éve a református diákok tudása és könyvei hozzájárultak a Kollégium tudásközponttá válásához.

Ehelyett a Kiválósági PhD-Ösztöndíj program helyett az Egyetem vezetőinek arra kellene törekednie, hogy verseny legyen a meghirdetett oktatói és kutatói állásokért, és messze földről híres legyen az Egyetem a kiváló munkakörülményei és ebből adódóan a tudományos teljesítménye miatt.

N. Nagy Sándor