Olvasom valamelyik cikkünk Facebook-posztja alatt, hogy jó-jó, takarodóban az Orbán-kormány és a slepp, elég már, ne rugdossuk a fogatlan oroszlánt. Mert nem elegáns, nincs sportértéke. Világos. Sokakat sérthet, ha a számukra (persze számomra meg érthetetlenül) kedves, leköszönő vezetőket “báncsák”.
Részben egyet is értenék, ha az elmúlt 16 év – nagyvonalóan hunyjunk szemet az 1998-2002 közötti, egyesek szemében példásan “polgári” Orbán-kormány viselt dolgai fölött – alatt minimális konszolidációt, gesztust érzékeltem volna a gőgös “hatalom” (egy normális országban ugye, ezt szolgálatnak hívnák) irányából. Ehelyett mi történt? Aki merészelt más véleményen lenni, nem az ő kényük-kedvük szerint működni, azt kíméletlenül beletaposták a földbe.
A Fidesz csak az erőből ért
Szitokszóvá degradálták a “baloldali”, a “liberális”, a “civil” szavakat, és hasonlóan járt az is, aki a toleranciával, az elfogadással és egyéb, Orbán Viktor szerint megvetendő “gyengeséget” sugárzó jelszavakkal kommunikált.
Meg is érkeztünk a kulcsmondathoz: a Fidesz csak az erőből ért.
Így szocializálta beosztottjait és hűségesebb alattvalóit Orbán Viktor. A bukott miniszterelnököt pedig így nevelte tulajdon édesapja, az egykori tsz-elnök Orbán Győző. Hiszen ott van feketén-fehéren Pesty László riportfilmjében, hogy bizony, a fater veréssel igyekezett megregulázni a szilaj Viktorkát. Látjuk, mi lett belőle.
Talán az előbb sorolt aljasságoknál is súlyosabb bűnnek érzem egyes szimbólumok, nemzeti jelképek kisajátítását – ne szépítsük: elrablását. Megint azoktól, akik nem úgy gondolkodnak a világ működéséről, ahogyan azt a “Főni” elvárná.
Aki nem a Fideszt támogatja, az nem magyar, aki nem ül fel a riogatásaiknak, az hazaáruló. 2002-ben, első szavazóként úgy gondoltam, adok esélyt mindkét oldalnak (akkor épp az MSZP, a Fidesz kihívója volt a hazaáruló), és racionális döntést hozok. Majd jöttek a botrányok, az emberek életébe való belepofázás, a kokárda kisajátítása – és fityiszt mutattam a Fütyisznek.
Miért is legyek én nagyvonalú azokkal, akik engem másodrendű, megvetendő állampolgárnak, sőt, nem is igazi, csak amolyan hígmagyarnak tartanak, csupán azért, mert nem sikerült elsajátítanom (jó, nem is próbáltam, mert hányingerem volt tőle) az állampárt filozófiáját? Talán ha vallásos lennék (igazából, nem amolyan Fidesz-féle hazug, ájtatoskodóan), működhetne a “dobd vissza kenyérrel” elv.
Ne vegyétek magatokra!
Keves Fidesz-szavazók! Légyszi, ne vegyétek személyes sértésnek, ha a titeket sajnos hülyére vevő, leköszönő hatalmat még egy kicsit rugdossuk. Nem nektek szól, higgyétek el!
Nagyon remélem, hogy soha többé nem osztanak így meg bennünket, és tényleg szintet lépünk (0,5-ről nem olyan nehéz) a polgárosodásban, és a mindenkori kormányzat tevékenységét nem az alapján ítéljük meg, hogy mennyit osztogatott – vagyis vett el egyik társadalmi csoporttól valamit a másik kárára -, hanem hogy mennyire képes menedzselni, támogatni a magyarok boldogulását. Arra pedig végképp semmi szükség, hogy belepofázzon olyasmibe, amihez semmi köze.
Péter, te pedig tedd, amit tenned kell, de tudd, szavazóid többsége nem elsősorban rád voksolt, hanem arra, hogy ez a mérhetetlenül undorító, toxikus Orbán-rendszer végre eltakarodjon.
Sikerült, bravó, de ne élj vissza vele!
– Szilágyi Szabolcs –
További véleménycikkeink:
