A kegyelmi ügyben nyilvánosságra hozott dokumentumok után ismét megszólalt Balog Zoltán, de érdemben nem kívánt újabb részleteket megosztani. A volt miniszter azt jelezte: szerinte két évvel ezelőtt már mindent elmondott az ügyről, amit fontosnak tartott.
Miután Magyar Péter ma rendkívüli sajtótájékoztatón bemutatta a kegyelmi üggyel kapcsolatos dokumentumokat, Balog a Facebook-oldalán újra közzétette azt a beszédét, amelyet 2024. február 16-án mondott el a református zsinat értekezletén.
A bejegyzéshez fűzött magyarázatában azt írta:
“A sajtómegkeresésekre tekintettel szükségesnek látom megosztani annak a beszélgetésnek a linkjét, amelyben a nyilvánosság előtt számot adtam az ún. kegyelmi ügyben betöltött szerepemről. Ennél többet ma sem tudok és kívánok elmondani erről az ügyről.”
A most nyilvánosságra került iratokból az derült ki, hogy Novák Katalin azért sürgette K. Endre kegyelmi ügyének lezárását, hogy az még Ferenc pápa magyarországi látogatása előtt megszülessen. Bár Balog neve a mostani dokumentumokban nem szerepel, a botrány 2024-es kirobbanásakor felmerült, hogy közbenjárhatott a kegyelmi döntés érdekében.
Egy korábbi interjúban Balog elismerte, hogy ismerte a bicskei gyermekotthon egykori igazgatóhelyettesét. Elmondása szerint a férfi felesége kereste meg azzal, hogy segítsen eljuttatni a kegyelmi kérvényt, ezt követően pedig személyesen is találkozott vele. Azt is hozzátette, hogy az elmúlt évtizedekben számos hasonló ügyben próbált segítséget nyújtani, és megerősítette: ő maga kereste meg Novák Katalint az ügyben, akinek azt mondta, szerinte érdemes lenne kegyelmet adni.
A kegyelmi botrány után Balog lemondott a református egyház zsinatának lelkészi elnöki tisztségéről, püspöki posztját azonban megtartotta a Dunamelléki Református Egyházkerület élén. Döntése az egyházon belül is komoly vitákat váltott ki, és sokak szerint jelentős hitelességi válságot okozott.
Többek között Fekete Károly tiszántúli püspök is lemondásra szólította fel: