Az Európai Parlament egy csütörtökön nagy többséggel megszavazott határozatban a jogállamiság és az alapvető jogok helyzetének további leépülésére mutat rá a képviselőtestület által tavaly szeptemberben elfogadott állásfoglalás óta – írja a Szabad Európa. A képviselők a tanácstól is mihamarabb megfelelő megoldást várnak a 2024 második felében esedékes magyar soros EU-elnökség ügyében, mivel kétségbe vonják az Orbán-kormány képességét az elnökséggel járó feladatok hiteles teljesítésére.
A képviselők szerint „felvetődik a kérdés, hogy Magyarország 2024-ben hogyan lesz képes hitelesen teljesíteni ezt a feladatot, tekintettel arra, hogy nem felel meg az uniós jognak és az EU-szerződés második cikkében foglalt értékeknek, valamint a lojális együttműködés elvének”. Ezért az EP kéri a tanácsot, hogy
„a lehető leghamarabb találjon megfelelő megoldást”, emlékeztetve arra, hogy az EP ennek híján „megfelelő intézkedéseket hozhat”.
Az állásfoglalásnak ezt a részét 431 képviselő támogatta, míg 162-en szavaztak ellene. A határozati javaslat egészét 442 igen és 144 nem ellenében fogadták el a képviselők.
A jogi következményekkel nem járó dokumentum szerint „a jogállamiság helyzete Magyarországon évek óta romlik a kormány módszeres intézkedéseinek eredményeként”. Ezt nem kezelték megfelelően, ráadásul továbbra is számos új kérdés merül fel. A Telex megírta, hogy az EP
elítéli a magyar kormány „EU-ellenes kommunikációs kampányait”, valamint „szándékos és szisztematikus erőfeszítéseit” az uniós alapértékek aláásására.
Kéri, hogy a jövő évi EP- és önkormányzati választásokra tekintettel a kormány hajtsa végre az – EU-tól független, Magyarországot is tagjai közt tudó – az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ajánlásait, amelyeket a legutóbbi parlamenti választás megfigyelése után tett.
A szöveg az indoklásban felemlegeti többek között
a különleges jogrendek alkalmazását rendeletek hozására, amelyeknek „alig van közük a veszélyhelyzet bevezetésének indokaihoz”;
egy ilyen rendelet miatt a helyi önkormányzatok nem kötelesek biztosítani, hogy a polgárok személyesen vegyenek részt az önkormányzati közmeghallgatásokon;
a kimaradást az uniós ügyészségből;
az uniós alapok elköltésénél 2017 és 2021 között a szabálytalanságok magas számát;
a 2020 utáni uniós támogatások kifizetésének zömét blokkoló ügyeket, mint például a tagállamok által tavaly év végén megszavazott feltételességi eljárást Magyarországgal szemben (ezekről bővebben itt írtunk);
az eurómilliárdokat érő igazságügyi reformnál a társadalmi egyeztetés hiányát és azt, hogy „ez a csomag nem teszi lehetővé az ország igazságszolgáltatási rendszerének legmagasabb szintjein a közelmúltban történt politikai kinevezések felülvizsgálatát”.
Az EP „rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy egyes esetekben azt a benyomást keltették, mintha a magyar kormány által javasolt vagy a magyar Országgyűlés által elfogadott egyes jogalkotási aktusokról megállapodás született volna a Bizottsággal”.
