Szokás szerint alákérdezős propagandainterjút adott Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádiónak. A riporter többek között a pedagógussztrájk és a hozzá kapcsolódó diáktüntetések ügyét sem firtatta. E fontos aktualitások helyett ismét hallhattunk brüsszelezést, EU-s szankciók kritikáját (Oroszország-kritikát természetesen ezúttal sem), rezsicsökkentéses maszlagot, meg úgy összességében a “segítünk az embereken”-jellegű atyáskodással próbálta híveit egyben tartani a Főni.
Nem igazán nyerte el az interjú Pálinkás József atomfizikus és volt MTA-elnök tetszését sem, Orbán Viktor korábbi oktatási minisztere – ha már egyszer ez a szakmája – Facebook-posztjában elemi részecskéire bontotta a miniszterelnök populista lózungjait.
Mint írja, “ennyi zavaros állítást egyetlen interjúban összehordani komoly aggodalmat kellene hogy keltsen”.
Idézőjelben, dőlt betűvel Orbán Viktor szövege, mellette félkövérrel a Pálinkás-féle reakciók:
“Csak a magyarok látnak előre” — Komolyan? Mindenki más csak hátra?
“A szankciós politika egy lépés a háború felé” — Már háború van! A szankciók békés eszközök az agresszor megfékezésére.
“Ha valaki szankciókkal avatkozik be egy katonai konfliktusba, akkor állást foglal egyik vagy másik oldal mellett, és egy lépést tesz a háború irányába” — Ukrajnában nem “katonai konfliktus” (főként nem “speciális katonai művelet”) van, hanem háború. A megtámadott ország mellett állást foglalni erkölcsi kötelesség! A szankciók nem beavatkozások, hanem kiállások az agresszor ellen.
“Lépésről lépésre csúszunk bele a háborúba. Még nem lőnek ránk” — Mi, de az EU és a NATO tagországok nem állunk háborúban, és nem fenyegetünk senkit háborúval. Az ukránokra viszont lőnek rendesen, elfoglalták az országuk egy részét! Szó nélkül tűrni kellene, hogy egy erősebb ország elfoglaljon, vagy megsemmisítsen egy gyengébbet? (A lépésről lépésre csúszás képzavar.)
“Magyarország nem engedheti meg magának, hogy minden lépésnél vétózzon.” — Ezek szerint minden szankciót ellenzünk, azaz egyetértünk az orosz agresszióval?
“Nem kényelmes szituáció, hogy huszonhat miniszterelnökkel kell harcolni egyszerre.” — Ez egyenesen “emberfeletti”, bár a kijelentés nagyon hasonlít az autópályán a forgalommal szembe közlekedő autós “Mit egy? Ezer!” felkiáltására, amikor hallja a rádióban,hogy az autópályán egy őrült szemben megy a forgalommal. Nem mellesleg a szövetségeseinkkel megbeszélünk ügyeket, legfeljebb vitázunk, nem harcolunk.
“Ezt az inflációt politikai döntések idézték elő, uniós politikai döntések.” — Ennél azért bonyolultabb: 1. rossz magyar gazdaságpolitika, 2. értelmetlen választások előtti pénzszórás, 3. értelmetlen presztízsberuházások, 4. világgazdasági folyamatok, 5 Oroszország Ukrajna elleni háborúja, és 6. a háborút, az agressziót fékezni akaró szankciók mind hozzájárultak az Európa-bajnok magyar inflációhoz.
“Magyarországnak tizenegy lépéses megoldási terve van ebben a helyzetben, ebből a legutóbbi a tojás és a burgonya árstopja.” — Ez alighanem Magyarország terve a hiánygazdasághoz és az infláció növeléséhez!
“A legtöbb európai országot a recesszió veszélye fenyegeti, de Magyarország ebből ki akar maradni.” — Akarni lehet, kimaradni illúzió.A magyar gazdaság kicsi és nyitott. A világ vagy az európai recesszióból nem tud kimaradni.
“A második legfontosabb feladat pedig a hadiipar fejlesztése.” — Az elsőt ugyan nem nevezte meg pontosan, de a hadiipar fejlesztése biztosan nincs az öt legfontosabb feladat között. Az oktatás ügye azonban biztosan ott van!
