Az Európai Unió az elkövetkező napokban egységes fellépést kíván bemutatni Donald Trump amerikai elnök új vámintézkedéseivel szemben. A várakozások szerint a tagállamok szerdán szavaznak egy első, célzott ellenintézkedéscsomagról, amely akár 28 milliárd dollár értékű amerikai importárut is érinthet – a fogselyemtől kezdve a gyémántokig.
Ez a lépés azt jelentené, hogy az EU Kínához és Kanadához csatlakozva viszonossági vámokat vetne ki az Egyesült Államokkal szemben, egy korai szakaszába lépve egy globális kereskedelmi háborúnak, amely szakértők szerint világszerte megnövelheti a fogyasztói árakat és gazdasági recessziót okozhat – írja a Reuters.
A 27 tagú blokkot 25%-os amerikai vámok sújtják az acélra, alumíniumra és autókra, valamint 20%-os viszonossági vámok szinte minden más termékre, szerdától kezdődően.
Trump új tarifái az EU amerikai exportjának mintegy 70%-át érintik – ami tavaly összesen 532 milliárd euró (585 milliárd dollár) értékű volt. A jövőben további vámok is várhatók például a rézre, gyógyszeripari termékekre, félvezetőkre és faanyagra.
Az EU kereskedelempolitikáját koordináló Európai Bizottság hétfő este terjeszti a tagállamok elé javaslatát, amely a Trump-féle acél- és alumíniumvámokra adott válaszként konkrét amerikai termékekre vetne ki pótlólagos vámokat, nem pedig azonnal szélesebb körű viszonossági intézkedéseket.
A tervezett intézkedések amerikai húsra, gabonafélékre, borra, faanyagra és ruházati termékekre is kiterjednének – emellett olyan mindennapi cikkeket is érintenének, mint a rágógumi, fogselyem, porszívó és WC-papír.
Az egyik legtöbbet vitatott termék az amerikai bourbon whiskey, amelyre az EU 50%-os vámot irányoz elő. Ez válaszként Trump 200%-os ellenintézkedést helyezett kilátásba az EU-ból származó szeszes italokra. A legnagyobb borkivitelezők, Franciaország és Olaszország aggodalmukat fejezték ki emiatt.
Az EU, amely gazdaságát nagyrészt a szabadkereskedelemre alapozza, biztosítani kívánja, hogy válaszlépéseit széles körű támogatás övezze, így nyomást gyakorolva Trumpra a tárgyalások megkezdése érdekében.
Hétfőn Luxemburg ad otthont az első EU-szintű politikai egyeztetésnek Trump átfogó vámintézkedéseinek bejelentése óta. A 27 tagállam kereskedelempolitikáért felelős miniszterei cserélnek eszmét az intézkedések hatásairól, és az EU lehetséges válaszlépéseiről.
Diplomáciai források szerint a találkozó fő célja egy egységes üzenet megfogalmazása lesz: a vámok tárgyalásos eltörlésének szándéka, ugyanakkor készenlét a válaszlépésekre, ha ez nem sikerül.
„A Brexit utáni legnagyobb félelmünk az volt, hogy kétoldalú megállapodások születnek, és megbomlik az egység, de ez végül nem következett be. Most más a helyzet, de mindenki látja a közös kereskedelmi politika fenntartásának érdekét” – fogalmazott egy EU-diplomata.
Van, aki nem is akar visszavágni
Az uniós tagállamok között megoszlanak a vélemények a válaszlépések mértékéről.
Franciaország szerint az EU-nak túl kell lépnie a vámintézkedéseken, míg Emmanuel Macron elnök azt javasolta, hogy az európai cégek függesszék fel amerikai beruházásaikat, amíg nem tisztázódik a helyzet.
Írország, amely exportjának közel harmadát az Egyesült Államokba irányítja, visszafogott és átgondolt válaszlépést szorgalmaz. Olaszország, az EU harmadik legnagyobb amerikai exportőre, pedig azt is megkérdőjelezte, hogy egyáltalán vissza kell-e vágni.
„Nehéz megtalálni az egyensúlyt. A válaszlépések nem lehetnek túl enyhék, mert akkor nem ül le tárgyalni az Egyesült Államok, de ha túl kemények, akkor eszkalációhoz vezethetnek” – fogalmazott egy uniós diplomata.
A Washingtonnal folytatott eddigi tárgyalások nem hoztak eredményt. Az EU kereskedelmi biztosa, Maros Sefcovic, pénteken kétórás megbeszélést folytatott amerikai partnereivel, amelyet „őszintének” nevezett, ugyanakkor hangsúlyozta: az amerikai vámok károsak és indokolatlanok.
A kezdeti ellenintézkedésekről szóló szavazásra szerdán kerül sor, és az intézkedések akkor lépnek életbe, ha nem vétózza meg őket legalább 15 tagállam, amelyek az EU lakosságának 65%-át képviselik – ez azonban nem valószínű.
A válaszintézkedések két lépcsőben lépnek életbe: az első rész április 15-én, a második egy hónappal később.
A Fidesz legújabb gyűlöletkampányában is szereplő Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn és kedden külön megbeszéléseket tart az acél-, autóipari és gyógyszeripari vállalatok vezetőivel, hogy felmérje a vámintézkedések hatásait és meghatározza a következő lépéseket.
