Az első tanév az egyetemen

Egyetem

100 éve, 1914. október 1-én tartotta első tanévnyitóját a Református Nagytemplomban a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem.

Néhány nappal később megkezdődött az oktatás is. A Debreceni Egyetem jogelődjének első szemeszterét beárnyékolta a kezdődő első világháború.

Az 1914. október 1-i tanévnyitó ünnepségen a hadba vonulók miatt hiányos tanári kar és a csekély számú hallgatóság vett részt a debreceni Református Nagytemplomban. Később többen, elsősorban a hittanhallgatók jelentkeztek a harmadik honvéd-gyalogezredbe, ahová 60-an kérték felvételüket, végül 39-et be is soroztak.

A teológiai karon 80, a jogi karon 133, a bölcsészeti karon 8, összesen – a korábbi felsőbb évesekkel együtt – 354 beiktatott hallgatóval indult a tanév – olvasható a Kun Béla dékán által szerkesztett Debreczeni Magyar Királyi Tudományegyetem 1914-15. tanévi Almanachjában. A dokumentum szerint mindössze három nő nyert felvételt: a Jog- és Államtudományi Karon Czelsz Mária és Dekkert Ilona, a Bölcsészet- Nyelv- és Történettudományi Karon Walter Ilona. A monarchia országaiból érkezett diákok pedig a külföldi hallgatóságot képviselték már a kezdetekkor is. Az induló létszám mára, száz év alatt megszázszorozódott, hiszen a Debreceni Egyetem hallgatóinak száma napjainkban meghaladja a 30 ezret.
Az intézmény első rektora Kiss Ferenc teológiaprofesszor volt. Az 1914-15. tanévben a Református Hittudományi Kar dékánja Erdős József, a Jog- és Államtudományi Kar dékánja Kun Béla lett, a Bölcsészet- Nyelv- és Történettudományi Kar dékáni feladatait pedig Pokoly József látta el.

Az előkészületek már korábban megkezdődtek, megegyezés született a Kollégium, a város és a debreceni református egyház küldöttsége között, hogy az intézmény ideiglenesen a Kollégium épületében kap helyet. 1914. szeptember 10-én megtartották a megalakulást bejelentő első egyetemi tanácsülést, amelyen a rektor mellett a dékánok is részt vettek. A jegyzőkönyvet Ruttka Ferenc tanácsjegyző kézzel vezette, mivel az egyetemnek ekkor még nem volt írógépe.

„A megnyitás első napján már nyilvánvaló volt előttünk az egész tanév munkájának minden nehézsége… tanáraink egy része távol…a tan- és órarend megállapítása után elsősorban gondoskodás történt az előadóval nem rendelkező tárgyak helyettessel, előadóval vagy más módon ellátása iránt… így minden tárgy megtalálván a maga előadóját, az első szemeszter előadásait … megkezdettük, s azokat megszakítás nélkül folytattuk december 20-ig, amidőn a közoktatásügyi kormánnyal e tekintetben történet tárgyalások eredményeként a tanfélév a szabályszerű időben bezáratott, s a kollokviumok felvételére a határidők kitűzettek” – írta beszámolójában Kiss Ferenc rektor.

A három kar szerény körülmények között kezdte meg az első tanévet, hiszen a katonaság 1914 nyarán a Kollégium épületének jelentős részét tartalékkórház céljára lefoglalta, azt az egyetem csak 1917-ben vehette birtokba. A tanévkezdés után a rektor és a dékánok is nehezen jutottak helyiséghez, és hiányoztak az előadótermek és szemináriumok is. A szűkösségen végül úgy enyhítettek, hogy a jogi kar megkapta a Református Gimnázium 6 tantermét, a teológiai fakultás a kollégium két tantermén kívül az énekkar és a Kántus termét, valamint az Oratóriumot, a bölcsészkar pedig elődjének, a Bölcsészeti Akadémiának helyiségeiben működhetett. Az első két szemeszter mindennapjait így jelentősen meghatározták a háborús események, a korabeli rektori beszámoló is utal rá:

„Egyetemünk … történetében külön fejezetet követel magának az egyetemünkkel egykorú világháború. mely mindent uraló befolyását s hatását … a legnagyobb mértékben érvényesítette, rendkívüli viszonyokat teremtett s rendkívüli intézkedések tételét tette szükségessé… a kollégium maga is már egy kiszakított háborús részlet, katonai parancsszó a folyosókon, sebesültek a tantermekben, műtőtermek az irodákban…” – olvasható a rektori beszámolóban.

A nehézségek ellenére május 31-én a Nagytemplomban tartott ünnepélyes hálaadó istentisztelettel bezárult a tanév és a hallgatók letehették a kollokviumokat.