A jelenlegi magyar politikai folyamatok nem egyszerű kormányváltásként, hanem történelmi léptékű rendszerváltásként értelmezhetők – erről beszélt dr. Wiener György a miskolci Politológus Vándorgyűlésen.
A politológus szerint a 2026-os fordulat nemcsak politikai, hanem mély társadalmi és kulturális átrendeződést is jelent, amelynek hátterében a magyar társadalom individualizációja, az új elit kialakulása és a rendszerváltás utáni politikai osztállyal szembeni kiábrándulás áll.
“1848 óta 16 rendszerváltás zajlott le Magyarországon”
Dr. Wiener György történelmi perspektívába helyezte a jelenlegi folyamatokat.
“Magyarországon 1848 óta, ha a politikai rendszerváltásokat is rendszerváltásoknak tekintjük, 16 változás zajlott le. Ez rendkívül sok”
– fogalmazott.
Hozzátette: nemzetközi összehasonlításban ez nem teljesen egyedi jelenség, mert Franciaországban és Spanyolországban is hasonló számú politikai átalakulás történt az elmúlt két évszázad során.
A politológus szerint a magyar történelem egyik alapvető sajátossága a politikai rendszerek ismétlődő, sokszor radikális átalakulása.
Úgy véli, már 2010-ben is rendszerváltás zajlott le, még akkor is, ha ezt hosszú ideig sokan nem ismerték fel.
“Hosszú ideig egyszerűen nevetségesnek tartották Orbán Viktornak a +fülkeforradalomról+ vallott nézeteit. Sokan azt gondolták, hogy ez a rendszer hamarosan meg fog bukni, de 16 év telt el.”
Wiener szerint 2010 után Magyarország történetében először a rendszerváltás utáni liberális demokráciát egy olyan autoriter rendszer váltotta fel, amely formálisan fenntartotta ugyan a demokratikus intézményeket és a többpártrendszert, de ténylegesen fokozatosan kiüresítette azokat.
“Papíron működtette a demokrácia intézményeit, miközben folyamatosan építette le azok valódi tartalmát”
– jellemezte a szakértő Orbán Viktor rendszerét.
“2026-ban is rendszerváltás zajlik”
A politológus szerint a mostani folyamat szintén rendszerváltásként értelmezhető. Előadásában arról beszélt, hogy az ilyen politikai fordulatoknak három fő eleme van:
- az előző rendszer delegitimálása,
- egy mélyebb társadalmi rend helyreállítása vagy megerősítése,
- végül pedig egy új rezsim kiépítése.
Szerinte Magyarországon az első szakasz már egyértelműen lezajlott, 2024 februárjától megkezdődött az Orbán-rendszer delegitimálása.
A második elem – vagyis annak meghatározása, hogy milyen új társadalmi-politikai rend épül – már jóval nehezebben értelmezhető.
Wiener szerint a 2010 utáni rendszer esetében világosabb volt a történelmi hivatkozási pont, mert az Orbán-rendszer részben az 1945 előtti Magyarország bizonyos hagyományaihoz próbált visszanyúlni.
A most kialakuló rendszer esetében azonban még nem látszik pontosan, milyen történelmi modellhez kíván kapcsolódni.
Ugyanakkor úgy látja, vannak jelek arra, hogy az új politikai elit részben a dualizmus kori és a két világháború közötti mérsékeltebb konzervatív hagyományokból meríthet.
“Nem biztos, hogy liberális demokrácia jön”
Dr. Wiener György szerint tévedés lenne automatikusan liberális demokratikus fordulatként értelmezni a jelenlegi változásokat.
A politológus úgy véli, miközben az új rendszer bizonyos területeken nagyobb szabadságot hagyhat a társadalomnak és az önkormányzatoknak, politikai értelemben erősebb kontrollt építhet ki, mint a Fideszé volt.
Szerinte az új politikai rendszer központi célja nem elsősorban a gazdasági irányítás lesz, hanem a politikai közösség újradefiniálása.
“Lényegében azt akarja kimondani, hogy mindenki a nemzet része.”
A politológus szerint az új politikai logika megpróbálja meghaladni a hagyományos jobb–baloldali törésvonalakat, és egyfajta nemzeti egységet létrehozni.
Ugyanakkor szerinte komoly belső ellentmondás feszül a nemzeti egység retorikája és az elszámoltatási politika között.
A fiatalok lázadása és az individualizáció
Szóba került a magyar társadalom átalakulása volt.
Wiener szerint a jelenlegi politikai fordulat mögött több társadalmi csoport elégedetlensége áll, de különösen fontos szerepet játszik a fiatal generáció és az individualizáció erősödése.
A politológus szerint a Z generáció már nem fogadja el azt a közösségi és nemzeti identitásalapú politikát, amely a 2000-es és 2010-es években meghatározó volt.
“A fiatalok önállóak akarnak lenni, saját gondolatokkal akarnak rendelkezni, és nem akarnak beállni abba a sorba, amit a korábbi generációk természetesnek tekintettek.”
Szerinte a Fidesz propagandája részben azért veszített hatékonyságából, mert nem érzékelte időben ezt a társadalmi változást.
Wiener szerint a mai fiatalok számára az önállóság és az autonómia sokkal fontosabb érték lett, mint a politikai közösségekhez való feltétlen igazodás.
Kik alkotják a Tisza társadalmi bázisát?
Dr. Wiener György szerint a Tisza elsősorban a legiskolázottabb, legmobilisabb és legerősebben individualizálódott társadalmi csoportokban vált meghatározóvá.
Különösen erős támogatottságot lát:
- a fiatal diplomások körében,
- a top- és középvezetők között,
- a szabadfoglalkozású értelmiségieknél,
- valamint az új vállalkozói rétegekben.
“A Tisza mindenekelőtt a legiskolázottabb, legműveltebb és legerősebben individualizálódott közegekben a legerősebb” – ismertette.
Wiener szerint ezek a csoportok alkotják azt az új társadalmi blokkot, amely hosszú távon át akarja venni a korábbi oligarchikus elit helyét. Úgy látja, az elmúlt évtizedekben kialakult nemzeti tőkésosztály helyére fokozatosan egy új vállalkozói és menedzseri elit léphet.
“A Tisza legalább annyira az ellenzék ellen kampányolt, mint a Fidesz ellen”
A politológus szerint a Tisza felemelkedésének egyik kulcsa az volt, hogy nemcsak a kormánypártot, hanem a korábbi ellenzéki pártokat is célkeresztbe állította.
Szerinte a Momentum visszalépése dominószerű folyamatot indított el az ellenzéki oldalon.
“Attól kezdve kialakult az a logika, hogy aki a Tiszával szemben áll, az a Fideszt segíti.”
Wiener úgy látja, voltak időszakok, amikor a Tisza kevésbé támadta a Fideszt, mint az ellenzéki riválisait.
Miért maradt erős a Mi Hazánk?
Az interjúban szóba került a Mi Hazánk Mozgalom támogatottságának stabilitása is. Dr. Wiener György szerint a párt mögött olyan stabil identitású szavazói közeg áll, amelyet a politikai átrendeződés sem tudott felszámolni.
“A Mi Hazánk szavazói hisznek valamiben. Úgy érzik, hogy a jövő az övék lehet”
– fogalmazott, hozzátéve, a párt támogatói akkor sem tűnnének el, ha a politikai rendszer radikálisan átalakulna.
“Mindenkiből kiábrándultak”
A politológus szerint a baloldali és liberális tábor jelentős része mára kiábrándult a rendszerváltás utáni politikai elitből.
Wiener szerint sokan úgy érzik, hogy az elmúlt három és fél évtized politikai osztálya nem tudta Magyarországot nyugat-európai szintre felzárkóztatni. Úgy véli, ez a csalódottság is hozzájárult ahhoz, hogy sok korábbi baloldali és liberális szavazó új politikai alternatívát keresett.
“A polgárság aránya Magyarországon rendkívül alacsony”
Dr. Wiener György klasszikus értelemben definiálta a polgárság fogalmát:
“Polgárnak azt tekintem, aki nem a munkaereje eladásából él.”
Szerinte a modern középréteg jelentős része – még magas jövedelem és státusz mellett is – alkalmazotti függésben él, ezért nem tekinthető klasszikus polgárságnak.
A politológus szerint ugyan kulturális értelemben történt bizonyos polgárosodás Magyarországon, de gazdasági és társadalmi értelemben továbbra is gyenge az önálló, államtól független polgári réteg.
A Fidesz és a politikai degenerálódás – interjú Csizmadia Ervinnel
