A csillagászati összegből, (utófinanszírozásos) EU-támogatással épült nyírségi lombkoronasétányok építtetői – ha úgy tetszik, helyi kiskirályai – állítják, nem az EU-s pénzek miatt vágtak bele a projektbe, hanem a közjót szeretnék szolgálni.
Filemon Mihály, Nyírmártonfalva polgármestere 60 milliós uniós pályázatból épített egy lombkoronasétányt. Mire az építmény elkészült, körülötte tarra vágatta az erdőt. A fideszes politikus azzal védekezett, hogy a pályázatban nem kötötték ki, hogy milyen magas erdőben helyezkedjen el a lombkoronasétány.
Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar vármegyei közgyűlés fideszes alelnöke szerint nem lett volna szabad elkezdeni a beruházást, ha ki akarták vágni a fákat. Bár jogilag most is erdőnek minősül Filemon földje, de a beruházást nem lehet megmagyarázni a nyilvánosság előtt – mondta Tasi a 24.hu-nak.
Tasi Sándor azonban úgy látja, hogy más településeken igen nagy áldozatot hoznak a fideszes politikusok azért, hogy a lombkoronasétányok építésével a közjót szolgálják. Nyíradonyban Tasi is építtetett egy hasonló lombkoronasétányt saját erdőjében, amire bruttó 61,5 millió forintos uniós támogatást kapott.
Tasó László, a térség fideszes országgyűlési képviselője Nyíradonyban építtetett lombkoronasétányt bruttó 64 millió forintos uniós pénzből.
Tasi Sándor és Tasó László azt állította a 24.hu-nak, hogy nem az uniós pénzek megszerzése miatt vágtak bele a beruházásba, hanem a közjó érdekében. Sőt, még hitelt is vettek fel és lehet, hogy sokmilliós veszteséggel zárják majd a projektet.
“A pályázat szerint az ilyen projektbe bele kell forgatni a 20 százaléknyi, összesen 16,2 millió forint önerőt, és be kell nyelni több mint 17 millió áfatartalmat”
– magyarázta Tasó László.
Kezdetben úgy tudták, hogy a támogatást egy összegben kapják.
“Ám sajnos közben a pályázati kiírás módosult, és akkor jöttünk rá, hogy hoppá, tenni kell hozzá saját tőkét is. De ha már átminősítettük közjóléti kategóriába az erdőt, akkor az ember tényleg hozzáteszi a szükséges pénzt”
– mondta a fideszes közgyűlési alelnök.
A politikusok elmondták, hogy még egy fillért sem kaptak az uniós pályázati pénzből, de a kivitelezési munkálatok zajlanak, amihez 50 milliós banki hitelt vettek fel.
“Egy éve fizetem a rendelkezésre állás és a kölcsön folyósításának kamat- és járulékköltségeit, a beérkezett részszámlákat, és közben egyetlen eurócentet sem vettem fel”
– közölte Tasó László hozzátéve, hogy a kivitelező cégnek már kifizette az uniós támogatásnak megfelelő nagyságú összeget.
