Talán nem okozunk túlzott meglepetést azzal, ha eláruljuk, hogy a stressz manapság népbetegségnek számít, korra és nemre való tekintet nélkül. Sajnos a modern társadalomban sokszor már a kisiskolás gyerekek sem tudják elkerülni, de a nyugodt napokat remélő nyugdíjasok életét is megkeseríti.
Az okok ugyan roppant szerteágazóak lehetnek, aki viszont szeretné egy kicsit megismerni a stressz biológiai vonatkozásait is, annak nem árt tisztában lenni azzal, hogy mi is játszódik le ilyenkor a szervezetben.
Egy hormon, ami vészhelyzetben aktiválódik
A kortizolt a köznyelvben általában csak a roppant találó stesszhormon néven emlegetik. A kifejezés onnan ered, hogy ez a hormon akkor termelődik nagyobb mennyiségben, amikor a szervezetet valamilyen stresszhatás éri.
Ha veszély fenyeget, akkor a mellékvesék gyorsan kortizoltermelésbe kezdenek, a testünk pedig felkészül a védekezésre: a pluzus felgyorsul, a vércukorszint és a vérnyomás megemelkedik, a gyomor összerándul, a bőr verejtékezni kezd… ismerős, igaz? Mind ugyanezt éljük át, amikor bepánikolunk, vagy hirtelen feszültek leszünk, hisz ez a szervezet természetes védekező reakciója, amit a kortizol indít be. Mi akkor a gond vele?
Az, hogy a test nem tudja magától megkülönböztetni, hogy vajon valós veszélyhelyzet áll-e fenn, vagy csak épp olyasmi miatt vagyunk feszültek, ami egyébként nem jelent tényleges fenyegetést. Márpedig akinél stresszesen telnek a mindennapok, netán szorongással küzd, annak a szervezete szinte állandóan úgy viselkedik, mintha veszélyben lenne, ez pedig egy sor problémát idéz elő.
Mi történik, ha folyamatosan stresszelünk?
A fokozott stressz azért káros, mert szüntelenül magasan tartja a kortizolszintet, ez a hormon pedig van annyira intelligens, hogy háttérbe helyezi azokat a funkciókat, amelyek nem elsődlegesek a túléléshez – mint például az immunrendszer.
Ha pedig ez hosszabb időn keresztül fennáll, akkor az immunrendszer gyengesége miatt sokkal fogékonyabbak leszünk a betegségekre, mellette pedig az anyagcserére és a szív- és érrendszerre is negatív hatással van. Ha pedig a mellékvesék már nem tudnak több kortizolt előállítani, akkor konstans fáradtság, ingerlékenység, pajzsmirigy-alulműködés, illetve nőknél progeszteronhiány jelentkezhet.
Mi a megoldás?
A gyógyír kézenfekvő, bár nem egyszerű: az életmódváltás. A stressz csökkentése az elsődleges, ami történhet relaxációs technikák alkalmazásával, pihenéssel vagy a Myrobalan Nepa kapszulával is, ami a gyógynövények erejével segít a nyugodt tudatállapot elérésében.
Mindemellett fontos a rendszeres testmozgás, ami nagyszerű feszültséglevezető, és endorfint, azaz boldogsághormont szabadít fel. Valamint az is sokat segít, ha realizáljuk, hogy a helyzetünk korántsem kilátástalan, és nem a pánikolásra helyezzük a hangsúlyt, hanem sokkal inkább arra, hogy mielőbb megoldást találjunk.
