A március 8-án évente megrendezett nemzetközi nőnap a nők társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai eredményeinek globális ünnepe. Ez a nap egyben lehetőséget biztosít a nemek közötti egyenlőség és a nők jogainak világszintű előmozdítására is. Célja a nők elismerése, a nemek közötti egyenlőség előmozdítása és a még fennálló kihívásokra való reflektálás.
A 2025-ös mottó a „Gyorsítsuk fel a cselekvést” kampánytéma köré épül, amely hangsúlyozza az azonnali és határozott lépések szükségességét a nemek közötti egyenlőség elérése érdekében. Arra ösztönöz, hogy fokozzuk az erőfeszítéseket, és sürgősen kezeljük azokat a rendszerszintű akadályokat és előítéleteket, amelyekkel a nők mind a magánéletükben, mind a szakmai életükben szembesülnek.
A nemzetközi nőnap eredete
A nőnap gyökerei a 20. század elejére vezethetők vissza, amikor a nők választójogáért és munkajogaiért folytatott küzdelmek egyre erőteljesebbé váltak. Az első, ehhez hasonló megemlékezést 1909. február 28-án tartották New Yorkban, ahol a nők jobb munkakörülményeket és választójogot követeltek.
1910-ben Clara Zetkin, a német nők jogainak elkötelezett szószólója javasolta egy évente megrendezett nemzetközi nőnap létrehozását, amely a nők jogaiért való globális kiállást szimbolizálná. A javaslatot a résztvevők egyhangúlag elfogadták, és ezzel megteremtették az ünnep alapjait.
Clara, aki akkor a Németországi Szociáldemokrata Párt Női Irodájának elnöke volt, egy olyan világszintű nőnap létrehozását javasolta, amelyet az emberek egyszerre ünnepelhetnek a világ minden táján. Az első nemzetközi nőnapot 1911. március 19-én tartották, amelyen több mint egymillió ember vett részt Németországban, Svájcban, Ausztriában és Dániában.
A modern kontextusban az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 1975-ben ünnepelte először a napot, majd 1977-ben hivatalosan is elismerte. Az ünnep tehát a 20. század fordulóján az észak-amerikai és európai munkásmozgalmak tevékenységeiből nőtte ki magát.
Azóta a nap globális dimenziót öltött, és mind a fejlett, mind a fejlődő országokban kiemelkedő jelentőségre tett szert. A növekvő nemzetközi nőmozgalom – amelyet az ENSZ nőkonferenciái is támogatnak – hozzájárult ahhoz, hogy ez az esemény a nők jogaiért és a politikai-gazdasági szerepvállalásáért folytatott küzdelem egyik legfontosabb jelképévé váljon.
10 érdekes tény a nemzetközi nőnapról
1. Nőnap Magyarországon
Magyarországon hagyományosan március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján tartották a keresztény nőnapot, amely Jézus fogantatásának és születésének hírüladásának állított emléket. Ez a nap egyben az anyaság ünnepe is volt. A nemzetközi nőnapi mozgalomhoz először 1913-ban csatlakoztak magyarok, amikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott szét. Egy évvel később, 1914-ben már országszerte rendezvényeket szerveztek.
A Rákosi-korszakban a nőnap ünneplése kötelezővé vált, és az addig eltérő időpontokban megtartott eseményt 1948-tól szovjet mintára egységesen március 8-án rendezték meg.
A rendszerváltás után a nőnap fokozatosan elveszítette eredeti munkásmozgalmi jellegét Magyarországon, miközben egyre inkább kereskedelmi ünneppé vált.
2. A tragikus Triangle Shirtwaist gyártűz és hatása a női jogokra
1911. március 25-én, alig néhány nappal az első nőnap után, hatalmas tűz pusztított a New York-i Triangle Shirtwaist gyárban. A gyár dolgozóinak többsége fiatal bevándorló nő volt, akik borzalmas munkakörülmények között dolgoztak. A tűzben több mint 140 nő vesztette életét, mert a gyárvezetők az ajtókat zárva tartották, hogy megakadályozzák a dolgozókat a szünetek tartásában. Ez a tragédia óriási felháborodást váltott ki, és jelentős munkajogi reformokat eredményezett az Egyesült Államokban.
3. Március 8-a és a nők választójoga Oroszországban
1917. március 8-án (akkoriban Oroszországban még a Julián-naptár szerint február 23-án) több tízezer nő vonult utcára Petrográdban (ma Szentpétervár), hogy jobb munkakörülményeket, élelmezési reformokat és a háború befejezését követeljék. Ezek a tiltakozások a februári forradalomhoz vezettek, amely végül II. Miklós orosz cár lemondásával végződött. Ennek hatására az ideiglenes kormány egyik első intézkedése az volt, hogy megadta a nőknek a választójogot – így Oroszország az egyik első ország lett, amely ezt a jogot törvénybe iktatta.
4. Minden évben más tematika köré épül
Az ENSZ 1996 óta minden évben meghatároz egy hivatalos tematikát a nemzetközi nőnaphoz, amely kiemeli az adott év legfontosabb kihívásait a nemek közötti egyenlőség terén. Az elmúlt évek témái közé tartoztak:
- 2021: „Válassz a kihívás mellett” – az egyéni cselekvés fontosságát hangsúlyozta az egyenlőség elérésében.
- 2022: „Nemek közötti egyenlőség a fenntartható jövőért” – a nők szerepére fókuszált az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
- 2023: „DigitALL: Innováció és technológia a nemek közötti egyenlőségért” – a technológiai szektorban tapasztalható nemi egyenlőtlenségekre hívta fel a figyelmet.
- 2024: „Bátorítani a befogadást” – a különböző háttérrel rendelkező nők támogatásának fontosságára összpontosított.
- 2025: „Gyorsítsuk fel a cselekvést” – arra ösztönöz, hogy gyorsabb és hatékonyabb intézkedéseket hozzanak a nők jogainak biztosítása érdekében.
5. Egyes országokban az anyák napjával együtt ünneplik
Bár a nemzetközi nőnap elsősorban a nők jogairól és a nemek közötti egyenlőségről szól, néhány országban az anyák napjával is összekapcsolják. Szerbiában, Albániában, Bulgáriában és más országokban a március 8-i ünnepség egyben az anyák tiszteletéről is szól, és sokan ezen a napon köszöntik fel az édesanyákat, nagymamákat is.
6. A mimózavirág a nemzetközi nőnap szimbóluma Olaszországban
Olaszországban a mimóza a nemzetközi nőnap hivatalos virágává vált. A hagyomány szerint a férfiak ezen a napon mimózát ajándékoznak a nőknek. Azért esett a választás erre a virágra, mert korán virágzik, könnyen elérhető és olcsó, így mindenki megengedheti magának, hogy kifejezze vele tiszteletét a nők iránt.
7. A lila, zöld és fehér színek jelentősége
A nemzetközi nőnap hivatalos színei a lila, a zöld és a fehér. Ezeket eredetileg a brit női választójogi mozgalom (szüfrazsett-mozgalom) vezette be:
- Lila: méltóságot és hűséget szimbolizál.
- Zöld: a remény színe.
- Fehér: a tisztaságot jelképezi (bár a modern feminista mozgalmak ezt a jelentést már kevésbé használják).
8. A világ legnagyobb nőnapi tüntetései
Az egyik legnagyobb nemzetközi nőnaphoz kapcsolódó megmozdulás 2018-ban zajlott Spanyolországban, ahol 5 millió nő vett részt egy feminista sztrájkban és tüntetésben, amely az egyenlő bérekért, a jobb munkakörülményekért és a nők elleni erőszak felszámolásáért küzdött.
9. A nők szerepe az űrkutatásban
A nemzetközi nőnap nemcsak a földön zajló egyenlőségért folytatott harcra emlékeztet, hanem a nők tudományos és technológiai eredményeire is. Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova szovjet űrhajós volt az első nő a világűrben. 1963. június 16-án a Vosztok–6 fedélzetén szállt fel, 48-szor megkerülte bolygónkat, és három nap után sikeresen visszatért. 1983. március 8-án Sally Ride lett az első amerikai nő, aki az űrbe repült.
10. Nem csak a nők ünnepe – mindenkié
Bár a nemzetközi nőnap a nők jogainak és egyenlőségének előmozdításáról szól, ez nem jelenti azt, hogy csak a nők vehetnek részt benne. Egyre több férfi és nem bináris személy is támogatja az eseményt, felismerve, hogy a nemek közötti egyenlőség egy közös ügy, amely mindannyiunkat érint. A cél az, hogy mindenki egyenlő esélyekkel és méltósággal élhessen, függetlenül a nemétől.
Zárógondolat:
Gloria Steinem szavaival:
“A nők egyenlőségéért folytatott harc nem egyetlen aktivistához vagy szervezethez tartozik, hanem mindazok kollektív erőfeszítéséhez, akik törődnek az emberi jogokkal.”
