Több éve zajlik a közlekedési szabályok modernizálásának előkészítése, amelynek részleteit a Telex szemezgette. A változások között négy kiemelten fontos, vitatott és régóta várt módosítás is szerepel, amelyekről szakértőket kérdeztünk.
Sebességhatárok emelése
A tervezet szerint egyes autóutakon a jelenlegi 110 km/h helyett 120 km/h lenne az új limit, míg bizonyos autópálya-szakaszokon akár 140 km/h-ra is emelkedhetne a megengedett sebesség. A teherautók, buszok és utánfutót vontató járművek sebességhatárát lakott területen kívül 70-ről 90 km/h-ra növelnék.
Pető Attila KRESZ-oktató szerint ez az egyik legvitatottabb elem lehet. Úgy véli, a nagyobb járművek sebességhatárának emelése indokolt, hiszen a kamionok többsége már most is 90-nel halad a 70-es korlátozás ellenére. Az autópályákon engedélyezett 140 km/h-s tempó már megosztóbb kérdés, különösen, mivel Európában inkább a sebességcsökkentés a trend a környezetvédelmi szempontok miatt. A gyorshajtás következményei Németországban például rendkívül szigorúak.
Emellett Pető arra is felhívja a figyelmet, hogy sok autós a 10%-os tűréshatárra hivatkozva ennél is gyorsabban közlekedhetne, ami növeli a baleseti kockázatot. Az autók fogyasztása is jelentősen megnő ebben a sebességtartományban.
Papp Endre, az Autósiskolák Vezetőinek Országos Szervezete (AVOSZ) elnökségi tagja szerint a módosítás nem jelentene komolyabb biztonsági kockázatot, de valódi gyakorlati előnye kevés. Politikai szempontból azonban előnyös lehet. Megjegyezte továbbá, hogy a korábban felmerült ötlet – miszerint a nagyteljesítményű autók vezetését külön feltételekhez kötnék – végül nem került be a tervezetbe.
Taníthatják-e a szülők a gyereküket vezetni?
A javaslat egyik újítása a családi oktatás bevezetése, amely lehetővé tenné, hogy a szülő saját gyermekét tanítsa vezetni, ahogyan az több európai országban már működik. Belgiumban például egy legalább 10 éve jogosítvánnyal rendelkező szülő oktathatja gyermekét, aki csak a vizsgán kell önállóan bizonyítson.
Pető Attila szerint ez segíthetné a fiatalok biztonságos környezetben való gyakorlását, így az autósiskolában már az érdemi vezetési tapasztalatra koncentrálhatnának. Jelenleg a tanulók átlagosan 50 órát töltenek a jogosítványszerzéshez szükséges gyakorlással, ennek nagy része pedig az alapvető járműkezelés elsajátítására megy el.
Hasonló véleményen van Papp Endre is, aki emlékeztetett arra, hogy korábban Magyarországon is volt erre lehetőség. Ugyanakkor úgy véli, a szülők többsége valószínűleg nem élne ezzel a lehetőséggel.
A vezetési képzés reformja részeként a szimulátoros oktatás is megjelenne, amely hatórányi forgalmi vezetést válthatna ki. Ennek hatékonysága azonban nagyban függ attól, hogy szükség lesz-e oktatói felügyeletre.
Rolleresek helyzete: végre egyértelmű szabályok jönnek
A KRESZ-frissítés egyik legfontosabb eleme az elektromos rollerek szabályozása. A javaslat szerint a kisebb teljesítményű rollerekkel a járdán is lehetne közlekedni 10 km/h-val, máshol pedig 20 km/h lenne a megengedett sebesség. Ezeket az eszközöket 12 éves kortól lehetne használni. Az erősebb, akár 45 km/h-val is haladni képes rollereket viszont robogónak tekintenék, amelyeket csak 14 év felett lehetne vezetni.
Pető Attila szerint ez végre rendezné a rollerek jogállását, amely hosszú évek óta tisztázatlan kérdés. Jelenleg például a rendőrség bírságolja az ittas rollerezőket, de azt, hogy hol közlekedhetnek ezek az eszközök, még mindig nem határozták meg pontosan.
Papp Endre hozzátette, hogy egyes mikromobilitási eszközök, például az egykerekű elektromos járművek, várhatóan tiltás alá kerülnek, különösen az úttesten való használatukat illetően.
Biciklis sisakviselés: 14 év alatt kötelező lenne
A tervezet szerint kötelezővé tennék a sisakviselést a 14 év alatti kerékpárosok számára.
Papp Endre ezt kevésnek tartja, és inkább minden biciklis számára kötelezővé tenné a sisak használatát, ahogyan az ittas vezetés esetében is zéró tolerancia érvényesül. Ugyanakkor a kerékpáros szervezetek nem támogatták az általános sisakviselési kötelezettséget, részben a közbringa-rendszerek miatt.
Átfogóbb és érthetőbb KRESZ jön
A szakértők szerint az új KRESZ nemcsak tartalmában, hanem struktúrájában is jelentős változásokon megy keresztül. A jogszabály közérthetőbbé válik, és új megfogalmazásokat vezetnek be. Például a „segédmotoros kerékpár” mellett a „robogó” kifejezés is használható lesz, valamint a „várakozás tilalma” helyett az egyértelműbb „parkolás” szó kerül be a szabályok közé.
A KRESZ átfogó megújítása összetett feladat, mivel legalább 80 másik jogszabály módosítását is igényli. Az új szabályozás célja az egyszerűsítés és a közlekedésbiztonság növelése.