Rendkívüli fizetett szabadságot kap, aki részt vett a járvány elleni védekezésben, “nem félünk a kommunistáktól” – Orbán-összes

Ország

A miniszterelnök jelentette be a kormány döntéseit a csütörtöki Kormányinfón. Orbán Viktor közölte, törlik a nyilvántartásból a védettségi igazolványát annak, aki nem adatta be a koronavírus elleni oltás második adagját; engedélyezték a 12 és 16 év közöttiek oltását; tíznapos rendkívüli fizetett szabadságot kap mindenki, aki részt vett a járvány elleni védekezésben; nemzeti konzultáció kezdődik a gazdaság újraindításáról.

A kormányzati döntések bejelentését követően Orbán Viktor több mint két órán át válaszolt újságírói kérdésekre a Kormányinfón, amelyet hosszú idő óta először nem online rendeztek meg.

Ha nem adatod be a második oltást, ugrott a védettségi igazolványod

Elmondta, 137 ezer ember nem vette fel a koronavírus elleni vakcina második adagját. Akinek lejárt a második oltásra kijelölt határideje, és nem veszi fel a oltást, annak törölni fogják a védettségi igazolványát a nyilvántartásból. Ez azt jelenti, hogy az érintett el fogja veszíteni az első oltás után kiadott védettségi igazolványát, és az azzal járó kedvezményeket.

A kormányfő közölte, a kormány döntése értelmében a jövő héttől átállnak a készenléti oltási rendre.
Bejelentette azt is:

a kormány döntött arról, hogy engedélyezi a 12 és 16 év közöttiek koronavírus elleni oltását. Nem szerveznek kampányt a 12-16 évesek oltására, a szülők hozzák meg a döntést. Ha a szülők úgy döntenek, hogy be akarják oltatni gyermeküket, a szokott rendben jelentkezni kell, majd az oltópontokon fel lehet venni az oltást

– ismertette.

Elmondta azt is: belügyminiszter tájékoztatása szerint nyugati vakcinákból 17 millió adag van, illetve érkezik. Pfizerből 6,1 millió, Modernából 1 millió, AstraZenecából ötmillió, Janssenből 4 millió lesz; ez azt jelenti, hogy Magyarország mindenkit képes nemcsak harmadjára, hanem negyedjére is beoltani – részletezte.

Hozzátette: kínai vakcina is van még, egyedül az orosz vakcinát “kapkodták el”, abból 40-50 ezer van már csak.

Magyarország az egyetlen ország az EU-ban, ahol több vakcina áll rendelkezésre, mint ahányan oltásra jelentkeztek – állapította meg.
A kormányfő mindenkit arra kért, hogy éljen az oltás lehetőségével, mert a járvány csak azoknak ért véget, akik beoltatták magukat.
Hangsúlyozta: “a járvány harmadik hullámát legyűrtük”, mert az új fertőzöttek száma egyre gyorsabb ütemben csökken, és alacsony a pozitív tesztek aránya. Az oltásokat tekintve nagyon jól állunk, az első oltást tekintve a második, a második oltást tekintve az első helyen van Magyarország – közölte.

Orbán Viktor bejelentette azt is:

tíznapos rendkívüli fizetett szabadságot kap mindenki, aki részt vett a járvány elleni védekezésben. Közölte: rendelet határozza meg, kikre terjed ki az intézkedés, ez még csütörtökön megjelenik. Ez a legkevesebb, amit megérdemelnek a védekezésben részt vevők

– fogalmazott, megköszönve a munkájukat.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: ezt a szabadságot kifizetni nem lehet, ki kell venni; az a cél, hogy akik dolgoznak, pihenhessenek is.

Már megint jön egy nemzeti konzultáció, a migráncsok sem maradnak ki

A miniszterelnök tájékoztatott arról is: nemzeti konzultációt indít a kormány a gazdaság újraindításáról, a stabil gazdaság megteremtéséről, a gazdaság megerősítéséről. A nemzeti konzultáció célja, hogy egyetértési pontokat hozzanak létre a legfontosabb kérdésekben.
Azzal indokolt: minden válságkezelésnél tartottak nemzeti konzultációt, így volt ez a pénzügyi válság utáni időszakban, a migrációnál, és így lesz most is a koronavírus-járványt követően. Kitért arra is: a kormány nem ugyanazt a gazdaságot képzeli el a válság után, mint ami azelőtt volt, hanem – levonva a tanulságokat – olyan évtizedre készül, amelyet a járványok és a népvándorlás korszakának nevezünk. Ezért olyan gazdaságra lesz szükség, amely nemcsak békeidőben, hanem a járványok és a népvándorlás korszakában is képes kiegyensúlyozott, stabil, biztonságos lehetőséget nyújtani a magyaroknak.

A kormányfő szerint a konzultációban az emberek véleményét kérik majd arról, hogy

a minimálbért egy vagy több lépésben 200 ezer forintos szintre emeljék, azzal, hogy ennek ellentételezéseképpen adókedvezményeket kell adni a kis- és közepes vállalkozásoknak. Erről meg kell állapodni a gazdasági kamarával, a kereskedelmi és iparkamarával

– jelezte.

Közölte azt is: szeretnének megerősítést a kormány azon javaslata tekintetében is, hogy a gyermeket nevelő szülők visszakapják a 2021-ben befizetett adójukat a 2022-es év során, azzal a felső határral, hogy az átlagbér adószintjéig mindenkinek visszaadják ezt az összeget, afölött pedig nem.

A konzultációban szeretnének dönteni a hitelmoratórium kérdéséről is. Jelezte: éles szakmai viták zajlanak a bankszövetség és a kormány között, hogyan alakuljon át a hitelmoratórium.

Emellett – folytatta – a konzultáción megkérdezik az embereket a klímaadóról, “amit a családok tulajdonában lévő gépjárművekre és lakásokra Brüsszel szeretne kivetni”. Ha ezt ellenezzük – mondta – akkor nagyon komoly nemzetközi vitába kell Magyarországnak bocsátkoznia, és ezt csak akkor szabad megtenni, hogyha biztosan tudják, hogy az emberek nagy része osztja ezt az álláspontot. Jelezte: a magyar kormány álláspontja szerint a klímacélok elérése érdekében szükséges pénzügyi terheket a klímarombolóknak kell viselniük.

A kormányfő közölte:

szerepelni fog a konzultációban az újra napirendre kerülő, kötelező migrációs kvóta kérdése is, amit Magyarország mindig mereven ellenzett. Szerinte fel kellene függeszteni az európai migrációs befogadást legalább két évig, amíg a járványon teljes egészében túl nem jutnak.

A nemzeti konzultáció formája hasonló lesz, mint korábban: postai úton és elektronikusan is ki lehet majd tölteni.

Magyar ember nem térdel

A magyar kultúrától idegennek tartja a miniszterelnök azt a gesztust, hogy a futballpályákon a rasszizmus elleni küzdelem jegyében letérdelnek egyes országok sportolói.

Orbán Viktor a Kormányinfón kérdésre válaszolva úgy fogalmazott:

“ezzel a térdelősdivel legkevésbé sem szimpatizálok”. Ennek semmi helye nincs a sportpályákon, a sport másról szól

– fűzte hozzá.

Azt mondta, a magyar kulturális összefüggésben három esetben megengedett, illetve elvárt az ilyen gesztus: a magyar ember a Jóisten és a hazája előtt térdel le, s ha megkéri a szerelme kezét. Minden más esetben ez Magyarországon kultúraidegen – tette hozzá.
Mint mondta, a magyarok egészen másképpen gondolkodnak ezekről a gesztusokról, mint a britek vagy az írek.

A kormányfő kijelentette, a futballistáktól, akik nemzeti mezt viselnek, nem azt várják el, hogy letérdeljenek, hanem azt, hogy harcoljanak, győzzenek, és ha nem sikerül, akkor állva haljanak meg.

Orbán Viktor azt mondta, nem véletlenül terjed ez a gesztusrendszer, mert mögötte valóságos morális, történelmi megfontolás áll. Alapvetően rabszolgatartó országok találták ezt ki, de a rabszolgatartó múltból származó terheket az érintett népnek magának kell feldolgoznia; azon országok, amelyek nem voltak rabszolgatartók, ebben nem tudnak segíteni – jegyezte meg.

Arra a kérdésre, rendben van-e az, hogy a magyar szurkolók kifütyülték a rasszizmus ellen fellépő, letérdelő ír játékosokat, Orbán Viktor azt mondta,

“ha vendég vagy egy országban, értsd meg a kultúráját és ne provokáld a helyieket”. Nem tudjuk másként értelmezni ezt a gesztusrendszert, mint érthetetlen dolognak, ami provokáció – közölte. Hozzátette: úgy reagáltak erre a szurkolók, ahogy általában a provokáltak reagálni szoktak, nem mindig a legelegánsabb formát választva.

Arra a felvetésre, hogy Niedermüller Péter DK-s politikus a keddi Magyarország-Írország meccs után közösségi oldalán azt a kijelentést tette, hogy jobb volt írnek, mint magyarnak lenni, Orbán Viktor úgy reagált: a választópolgárok el fogják mondani a véleményüket arról, hogy mit gondolnak az ilyen álláspontról. Úgy fogalmazott: széles és befogadó nemzetkoncepciója van, ezért szerinte azok a magyarok is magyar nemzet részei, akik inkább írek szeretnének lenni, de ettől ők még magyarok.

Úgy látja, nagyon jól állunk

Orbán Viktor szerint Magyarország jobban áll a munkahelyek újraindításában, mint az eurózóna tagjai, a munkanélküliségi ráta az eurózóna országaiban 8 százalék, Magyarországon pedig 4,3 százalék. Magyarországon a dolgozó emberek száma 4,5 millió felett van, ez 50 ezerrel kevesebb, mint 2019 azonos időszakában volt.

Emlékeztetett: a kormány azt vállalta, hogy amennyi munkahelyet a koronavírus tönkretesz, annyit hoz létre.

Az év végéig azonban lehetőség lesz arra, hogy kétszer annyi munkahelyet hozzanak létre, mint amennyit a vírus tönkretett

– fűzte hozzá.

Kérdésre válaszolva elmondta: a gazdaság újraindításának sikeressége vagy sikertelensége az év végén derül ki, akkor lehet látni, hogy sikerült-e jól megindítani az országot, sikerült-e az ötszázalékos szint fölé emelni a gazdasági növekedést. Ha 5,5 százalék felett lesz a növekedés, akkor megvan az a gazdasági teljesítmény és az abból eredő költségvetési bevétel, amely az alapját adja a bejelentett intézkedéseknek.

A kormányfő a gyermeket nevelő családok szja-befizetéseinek visszaadása kapcsán világossá tette:

“nem pénzosztásról” van szó, hanem arról, hogy amit valaki befizetett, amiért megdolgozott és amit átadott az államnak, azt kapja vissza azzal a felső határral, hogy ennek a szintje az átlagjövedelem adószintje. Hozzátette: az afölötti részt nem kapja vissza senki, csak az az alattit, de azt mindenki visszakapja.

Hangsúlyozta: még sok pontosítást kell végrehajtani, és “nem akarjuk, hogy a kocsi megelőzze a lovakat”, így részletkérdések akkor esedékesek, ha túl vannak a nemzeti konzultáción. Azt ugyanakkor jelezte: az akció kulcsszereplője az adóhivatal lesz, ennek a szervezetnek kell “fantasztikusan teljesítenie” ahhoz, hogy meg tudja határozni, kit illet meg a visszafizetés.

Jelezte: az előzetes számítások szerint – a részletszabályoktól függően – 530-580 milliárd forint befizetett adó visszaadásáról van szó, és körülbelül 1,1 millió család kaphat kisebb vagy nagyobb, a befizetett adó mértékétől függő visszatérítést.

Megerősítette:

az adók visszaadására akkor lesz lehetőség, ha 2021-es költségvetésben tervezett 4,3 százalékos gazdasági növekedésnél nagyobb, legalább 5,5 százalékos GDP-emelkedés lesz.

Közölte azt is: ez egyszeri intézkedés lesz, ami a járvány miatt van. Kérdésre válaszolva világossá tette: a 25 év alattiak szja-mentessége csak 2022. január 1-jétől lép életbe, míg a családosok visszatérítése a 2021-es évre vonatkozik, ezért a két ügy nem ütközik össze. Egy másik kérdésre kitért arra is, mivel van egy kiskorú gyermeke, ő is jogosult lesz az szja-visszatérítésre.

A hitelmoratóriumra vonatkozó kérdésre jelezte: szeptember 30-ig hosszabbították meg a mostani moratóriumi rendszert, így ez az a határidő, amíg “ki kell tárgyalni” az új megállapodást, ellenkező esetben marad a mostani. Orbán Viktor szerint nagy vita van a kérdésben: a bankok szeretnék, ha minél hamarabb, minél gyorsabban, minél több ember szállna ki a hitelmoratóriumból, a kormány pedig ésszerű ütemet akar.

“Egyetértünk azzal”, hogy nem lehet berendezkedni egy olyan életre, hogy a felvett hiteleket egyáltalán nem fizetik vissza, ugyanakkor Magyarország egy válság után van, amely megviselte az embereket, a családokat, a kis- és középvállalkozásokat. A bankoknak sem lehet az a célja, hogy tönkremenjenek az emberek, hanem egy olyan menetrendet kell megadni, amely jó az embereknek is, jó a vállalkozásoknak és jó a bankoknak is – fogalmazott.

Sok a halott, de mégsem annyira

Orbán Viktor miniszterelnök a járványra vonatkozó kérdésre beszélt arról, hogy a halálozások számában lehet mérni a járványkezelés sikerességét. Soknak tartja a koronavírus miatt Magyarországon elhunytak számát. Hozzátette: az EU minden héten közzétesz egy listát a többlethalálozásokról, ezen a listán Magyarország a középmezőnyben van.

Arra a kérdésre, számol-e a kormány a koronavírus-járvány negyedik hullámával, Orbán Viktor közölte, a kormány felkészült rá.
Hangsúlyozta: a járvány azoknak ért véget, akik beoltották magukat. Csak azért, mert az élet kitágult, senki se ringassa magát abba az illúzióba, hogy nem érheti baj – mondta a kormányfő, arra kérve mindenkit, hogy oltassa be magát. Hozzátette: a kormány vizsgálta, de elvetette a kötelező oltás lehetőségét.

Beszélt arról is, hogy további vakcinákat azért nem rendeltek, mert amikor azokra szükség lesz, addigra már elérhető lesz a magyar fejlesztésű vakcina. Lehetségesnek tartotta azt is, hogy évente be kell majd oltatnia magukat az embereknek a koronavírus ellen.
Arról is beszélt: a kormány erőforrásait a készletek kialakítása kötötte és köti le, például lélegeztetőgépekből, maszkokból, védekezőeszközökből, és most gyógyszerekből, vakcinákból. Kiemelte: aránylag nagy készleteket kell tartani mindenből akkor is, ha azokat évekig nem használják fel, a nemzeti konzultációban is érdemes lesz kitérni arra, hogy milyen mértékig érdemes kiépíteni olyan gyártó és raktárkapacitásokat, amelyek egy biztonságosabb gazdasághoz és élethez szükségesek. Ha ennek végére érnek, nem ellenzik, hogy kereskedelmi forgalomba kerüljön bármilyen vakcina – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy Magyarország miért nem modern vakcinát gyárt majd, Orbán Viktor úgy reagált: “ilyet tudunk”.

Ha hazaköltöznének azok a tudósok, akik képesek modernebb vakcinákat kifejleszteni, annak örülnénk, de egyelőre mi magyarok ma ilyet tudunk kifejleszteni – fogalmazott.

A helyzet szerinte az, hogy 2022 végéig nem tud a magyar tudóstársadalom előállítani egy saját magyar fejlesztésű vakcinát. Elfogadja, hogy ez egy tudományos szempontból jó teljesítmény, de sürgeti őket. Volt kérdés arról is, miért nem vesz részt Magyarország a továbbiakban az uniós vakcinabeszerzésben. Orbán Viktor úgy reagált, nem lehet tudni a vakcinákkal kapcsolatban sok mindent, a gyógyszergyárak pedig minél több vakcinát akarnak eladni.

Most már úgy tűnik, hogy nem hat, hanem nyolc hónapig véd a vakcina; az oltóanyagok eltarthatóságának időtartama is változik

– jegyezte meg. Orbán Viktor azt mondta, minden lehetőségre felkészültek, ezért van ennyi, különböző féle vakcina.

A védettségi igazolványokról közölte: egyelőre magyar van, uniós még nincs. Tizenhárom-tizennégy országgal kötött Magyarország olyan kétoldalú megállapodást, hogy kölcsönösen elfogadják egymás nemzeti védettségi okiratait. A legtöbb magyar turistacélpont szerepel ezek közt – mondta.

Orbán Viktor szerint júliusnál előbb nem lesz uniós védettségi igazolvány, és azt is a tagállamok bocsátják ki az unió által megadott szempontrendszer szerint. A magyar kormány úgy döntött, hogy az a legegyszerűbb, ha a magyar védettségi igazolványra többletinformációként felvezetik az unió által kért információkat. Így annak digitális felülete minden információt tartalmazni fog, ami az európai mozgáshoz kell – hangsúlyozta a kormányfő.

Várakozásai szerint minden oltással lehet majd utazni, lassan jutunk el ehhez a ponthoz, hiszen egyelőre nem az az utazások korlátja, hogy ki milyen oltással van beoltva, hanem az, hogy egyes országok nem engedik be a külföldieket vagy csak tesztekkel. Ez a szűk keresztmetszet – mutatott rá Orbán Viktor.

Nem lesz egészségügyi átszervezés

A miniszterelnök kérdésre válaszolva egyértelművé tette: nem számolnak azzal a lehetőséggel, hogy a június 15-én megszűnő felmondási tilalom után egészségügyben dolgozók és a rendőrök körében felmondási hullám indul. Azt mondta: nem tartja kizártnak, biztosan van néhány százaléknyi esélye, de reálisan értékelve a helyzetet ettől a veszélytől nem tartanak. Ugyanakkor jelezte azt is: ha bekövetkezne, akkor meg fogják tenni a szükséges lépéseket, tehát sem a közbiztonság, sem az egészségügyi biztonság csorbát nem szenvedhet Magyarországon.
Semmiféle egészségügyi átszervezés vagy reform nem lesz, a kormány nem is tárgyalt ilyet – erősítette meg Orbán Viktor a Kórházi Főigazgatóság javaslataira vonatkozó kérdésre, hozzátéve: szakértői anyagok “időnként tucatjával keringenek az államigazgatásban”. Közölte: a háziorvosi ügyeletek átszervezéséről még nem született előterjesztés.

Lesz Fudan-népszavazás

A Fudan Egyetemmel kapcsolatban kifejtette: egy egyetem megalapításának ügye felsőoktatási szakmai kérdés, de a baloldal ebből politikai kérdést csinált, és az ilyet nem lehet szakmai megoldással rendezni. Ezért nem lát más megoldást, mint hogy ha megvannak a tervek, népszavazáson döntsenek az emberek – mondta.

Közölte: az a kérdés, miként lehet a fiatalokat hozzásegíteni ahhoz, hogy az új gazdasági rendben ne csak a nyugati, hanem a keleti rendszerben is helyt tudjanak állni.

“Nem félünk a kommunistáktól”, hiszen “egyszer már legyőztük őket”, és a gazdasági együttműködés velük kifejezetten fontos

– mondta.

Az Európai Unióval kapcsolatban hangsúlyozta: ahol lehet, az együttműködés politikáját követi az EU-ban. Ott azonban, ahol olyan nemzeti érdeksérelem veszélye tűnik fel, amelyet nem szabad vállalni, bele kell állni, ki kell állni a magyarokért – húzta alá a miniszterelnök. Meglátása szerint ezeknek az ügyeknek a száma szaporodik, visszajön a migrációs vita, a rezsiharc arról, hogy a klímavédelemnek ki fizesse a költségét, valamint a németek által megindított vita az egyhangúlag meghozható döntések körének szűkítéséről.

Utóbbi ügyben Orbán Viktor szerint az EU alapszerződése megmondja, hogy mi igényel egyhangúságot, és mit lehet többségi döntéssel meghozni. Ezek megváltoztatásához az alapszerződést kell módosítani és azt csak egyhangúlag lehet. Előre megmondjuk, hogy ne is kezdjenek hozzá – hívta fel a figyelmet. Hozzátette: nem az a probléma, hogy Brüsszelnek kevés jogköre van, hanem hogy túl sok. Brüsszelnek nem döntési jogokat kellene adni, hanem döntési jogokat kellene visszavenni ahhoz, hogy jól működjön az EU – vélekedett Orbán Viktor.

Arról is beszélt, hogy a pápa magyarországi látogatásánál azt kell szem előtt tartani, hogy ő egyszerre államfő és egyházfő, ezért meg kell adni az államfőnek járó tiszteletet és az egyházfőt megillető keresztény alázatot. A pápa egy világesemény vendége lesz, az ő döntése, hogy milyen találkozókon vesz részt, de ha találkoznak, az megtiszteltetés lesz, és alázattal fogadják – fogalmazott.

A vallásközi párbeszédről azt mondta: “a kereszténység számunkra nem választás kérdése, hanem predesztináció”, és szeretné, ha a Magyarországra érkező szentatya is megérezné ezt. Ferenc pápáról megjegyezte: kétszer találkozott már vele, ő a katolikus egyház feje, és csak alázattal és tisztelettel tud róla beszélni.

Mészáros gazdagodása

A miniszterelnök belpolitikát érintő kérdésekre válaszolva a kormánytagok nyaralásáról azt mondta: könnyen lehet, hogy aki teheti, hajózni fog olyan hajón, ami elérhető a számára, ez nem tartozik a kormányra. Magyarországon vannak összeférhetetlenségi szabályok, ezeket mindenkinek be kell tartani – jelentette ki.

Tiborcz István közszereplőségéről úgy fogalmazott: ebben a kérdésben neki nem kell állást foglalnia, a magyar bíróság megteszi ezt.
Arról, hogy a száz leggazdagabb magyar listáját Mészáros Lőrinc vezeti, a miniszterelnök azt mondta:

ha valakinek sok pénze van, két dolgot vár el a kormány, azt, hogy minden szabályt be kell tartani és hogy minden adót be kell fizetni. Hozzátette: az első száz leggazdagabb magyar 80 százaléka még mindig baloldali, “messze vagyunk az egyensúlytól”. Megjegyezte: a jobboldalon az üzleti kérdéseket és a politikát nem szokás keverni.

Kérdezték arról, hogy lesz-e Simonka Györgyből (Fidesz), aki ellen büntetőeljárás folyik, képviselőjelölt. A kormányfő elmondta, Simonka György indításáról a Fidesz választókerületi csoportjai döntenek. Egy másik kérdésre a miniszterelnök hozzátette: Habony Árpád szokott tanácsokat adni neki, ennek semmilyen költségvonzata nincs, hacsak – ironizált – “rá nem fizet” a tanácsaira.

(MTI)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük