Virágvasárnapon kezdődik a nagyhét, ami Jézus szenvedésén és kereszthalálán keresztül a feltámadás ünnepéhez, az élet győzelméhez, húsvéthoz vezet.
„A Húsvét előtti és utáni hetet jelentősége miatt különleges ünnepélyességgel és odafigyeléssel ülte meg minden korban a keresztyén egyház. Nagyhét az esztendő összes hete közül kiemelkedő idő, hiszen napról-napra Krisztus értünk való szenvedésére, halálára és feltámadásának diadalára emlékezünk.”
Hogyan jelenik meg a történet az evangélistáknál?
„A Nagyhét nyitánya a mind a négy evangéliumban elbeszélt Virágvasárnap, azaz Krisztus bevonulása Jeruzsálembe, amely a régi izraeli királykoronázási szertartásra és a harcokból diadalmasan hazatérő uralkodó köszöntésére emlékezteti az olvasót. E vasárnapon illetve vasárnapban összekapcsolódik a nagyböjti idő a Nagyhéttel, az „ágak vasárnapja” tulajdonképpen mindkettőhöz tartozik. Krisztust királyként üdvözöljük, de különös szenvedéseinek kezdetére is emlékezünk.”
Honnan ered a Virágvasárnap elnevezés?
„A vasárnapot számos nyelven Pálmavasárnapnak nevezik, de mind a latin, mind a különféle nemzeti nyelveken hívják Ágak vasárnapjának, és Virágvasárnapnak a magyaron kívül a környező szláv nyelveken.”[1]
Ezen a napon is számos online istentisztelet és tartalom áll a hívek és az érdeklődők rendelkezésére.
9 és 10 órától több helyen élő istentiszteletet láthatnak és hallhatnak: Debrecenben mintegy 15 templomból.
Az online istentiszteletek listáját a Tiszántúli Református Egyházkerület honlapján találhatják meg, a lista folyamatosan bővül.
10 órától dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke hirdeti az igét a Nagytemplomból , a Kossuth Rádión pedig 18 órától Derencsényi István lelkipásztort hallhatják .
A Tiszántúli Református Egyházkerület Pasztorációs Intézetének húsvéti kiadványa már online elérhető.