A Debreceni Vagyonkezelő Zrt. megalakulásának 25. évfordulója alkalmából jubileumi kerekasztal-beszélgetést tartottak a Debreceni Egyetem főépületének aulájában. Az eseményt a DEViK – Üzleti Innovációs Klub szervezte, „Város, vagyon, vízió – 25 év tapasztalatai” címmel.
A rendezvényen Papp László, Debrecen polgármestere, Kósa Lajos, a város korábbi polgármestere és a DV Zrt. alapítója, Marossy Virág, a társaság vezérigazgatója, valamint Mészáros József, az igazgatóság elnöke osztották meg gondolataikat a város fejlődéséről és a jövő kihívásairól. A beszélgetést Dajnoki Krisztina, a DEViK elnöke moderálta.
Kósa Lajos felidézte, huszonöt éve, a kétezres évek elején döntött úgy Debrecen városvezetése, hogy átalakítja az önkormányzati vállalatok működési rendszerét, és létrehozza a Debreceni Vagyonkezelő Zrt.-t. A cél akkor egyértelmű volt: hatékonyabb, átláthatóbb és piaci szempontból is versenyképes működési struktúrát kialakítani a városi cégek között. A jubileum kapcsán tartott beszélgetésen a város korábbi és jelenlegi vezetői, valamint a vagyonkezelő meghatározó szereplői idézték fel a kezdeteket és értékelték a holding negyedszázados tevékenységét.
Papp László ismertette, a kilencvenes évek végén az önkormányzati cégek még a szocialista vállalati struktúrák jegyeit viselték: túllétszám, alacsony hatékonyság és politikai befolyás jellemezte működésüket. A tulajdonosi döntéseket a közgyűlés hozta, a polgármester pedig a vállalatokkal szemben a testület képviselőjeként járt el. Ez a rendszer azonban nem kedvezett a szakmai alapú menedzsmentnek.
– Egy ilyen felállásban a vezetők inkább a politikai kapcsolatrendszerükre koncentráltak, nem pedig a teljesítményre vagy a hatékonyságra – idézte fel az időszakot a polgármester. – Ezért döntöttünk úgy, hogy a tulajdonosi joggyakorlást elválasztjuk a politikai testülettől.
A modern vállalati struktúra megszületése
A 2000-es évek elején Kósa Lajos, Debrecen akkori polgármestere és a városvezetés úgy látta, a gazdasági fejlődés és a városi szolgáltatások színvonalának emelése érdekében új modellt kell kialakítani. A holdingrendszer bevezetése egyszerre tette lehetővé a közszolgáltatások piaci szemléletű működtetését és az önkormányzati kontroll megőrzését.
– A közgyűlés addig politikai alapon hozott gazdasági döntéseket, ami hosszú távon fenntarthatatlan volt. A Debreceni Vagyonkezelő megalapítása ezt a hibát orvosolta – hangzott el a beszélgetésen.
A modell sikerét mutatja, hogy a holding megalakulása után a városi cégek veszteségfinanszírozása megszűnt: 2000 óta a cégcsoport önfenntartó, sőt, osztalékkal is hozzájárul az önkormányzat költségvetéséhez.
A debreceni holding az elmúlt 25 évben a város egyik legfontosabb gazdasági és fejlesztési szereplőjévé vált. A cégcsoport mintegy 1600 munkavállalót foglalkoztat, és kilenc tagvállalatot irányít, köztük a vízművet, a tömegközlekedési céget, a gyógyfürdőt és több ingatlankezelő társaságot.
– A Debreceni Vagyonkezelő nem csupán a közszolgáltatások biztosításában játszik szerepet, hanem a város gazdaságfejlesztésének motorja is – hangsúlyozták a résztvevők. – Az ipari parkok fejlesztésétől a nagyberuházások előkészítéséig számos projektben kulcsszerepet vállalt.
A holding nélkül például nem jöhetett volna létre a Miniszterelnöki Körút, több nagy sport- és ingatlanfejlesztés, valamint az a telekvásárlási rendszer, amely megalapozta Debrecen mai gazdasági növekedését.
Közvagyon, felelősség és jövő
A városvezetés szerint a Debreceni Vagyonkezelő legfontosabb feladata ma is a közszolgáltatások megbízható, hatékony és fenntartható működtetése. Emellett a cégcsoport jelentős társadalmi felelősséget is visel: stabil munkahelyeket biztosít, és a városlakók mindennapi életét érintő szolgáltatásokat nyújt.
– A közvagyon kezelése más felelősség, mint a magánvagyoné. Itt minden döntésnek súlya van, mert Debrecen polgárainak érdekeit szolgálja – fogalmazott az igazgatóság egyik tagja.
A jubileumi eseményen elhangzott: a holding célja továbbra is az, hogy a közszolgáltatások színvonalát megőrizve és a piaci szemléletet erősítve biztosítsa Debrecen fenntartható fejlődését a következő évtizedekben is.
A városvezetők egyetértettek abban, hogy Debrecen fejlődése példaértékű, és a cél továbbra is az, hogy a város élhetősége megmaradjon a gyors ipari és gazdasági növekedés mellett. Kósa Lajos hangsúlyozta:
„Fontos, hogy a debreceniek szeressék a városukat, és érezzék, hogy a fejlődés nemcsak kihívásokat, hanem előnyöket is hoz számukra. A jövőben is azon dolgozunk, hogy Debrecen élhető, szerethető és fenntartható város maradjon.”
Elmondta, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. nemcsak gazdasági, hanem szemléletformáló szerepet is betöltött az elmúlt évtizedekben, hiszen a városi és az üzleti gondolkodás szintézisét hozta létre. Példaként a Déli Ipari Park fejlesztését említette, ahol a korai befektetéseket ma már működő vállalatok igazolják vissza.
Kósa Lajos visszatekintett a város elmúlt negyedszázadára, és kiemelte, hogy a debreceniek többsége ma is büszke a városra.
„A kutatások szerint a debreceniek 80–85 százaléka szereti a várost, és nem költözne el innen. Ha ezen az úton maradunk, 25 év múlva talán már Kolozsvárról járnak majd ide irigykedni” – fogalmazott.
Az eseményen szó esett Debrecen Európa Zöld Fővárosa pályázatáról is. Papp László elmondta, hogy bár a város végül nem nyerte el a címet, az elért eredmény így is jelentős:
„A független szakértők a három döntős város közül Debrecen pályázatát értékelték a legmagasabb pontszámmal. Bár a zsűri végül más várost választott, hatalmas siker, hogy Debrecen az élmezőnyben szerepelt.”
A polgármester kiemelte: a pályázat nyomán megszületett Zöld Kódex és az ehhez kapcsolódó programok – köztük a Civisváros fenntarthatósági projekt és az ipari szennyvíz újrahasznosítását célzó fejlesztések – hosszú távon is meghatározó irányt jelölnek ki.
A rendezvény végén a résztvevők egy közös jövőbeli kívánságot fogalmaztak meg Debrecen számára:
„Azt kívánjuk, hogy 25 év múlva is olyan polgármestere legyen Debrecennek, aki legalább annyira szereti és tiszteli ezt a várost, mint mi ma.”
