Ez lett idén az év cívis háza

Helyi hírek

Az Örökségünk Debrecen II. helytörténeti konferencián, a Déri Múzeumban adták át az Év Cívis Háza elismerést 2023. szeptember 18-án – közölte az önkormányzat.

Papp László polgármester felidézte, hogy a közgyűlés ez év májusában hagyományteremtő szándékkal hívta életre az Év Cívis Háza elismerést, amelynek célja, hogy díjazzák a cívis építészeti örökség megőrzésében élen járókat.

Mint mondta, Debrecen mindennapjait egy nagyon jelentős fejlődés jellemzi, ez az időszak pedig felerősíti azokat a törekvéseket, hogy a változás ne úgy menjen végbe, hogy a város elveszítse azt az építészeti karakterét, értékrendszerét, amelyet cívis elődeink évszázadokon keresztül hoztak létre és ma is meghatározó Debrecen építészetét illetően.

A városvezető rámutatott, hogy a II. világháború, valamint a rendszerváltás utáni időszak jelentős mértékben átrajzolta Debrecen építészeti karakterét. Ennek részeként nagy lakótelepek alakultak ki, a kertségek – Újkert, Vénkert, Dobozikert – pedig mára már csak nevükben maradtak kertségek. Megjegyezte, a ’90-es évek második felében és a 2000-es években elindult egy nagy társasházépítési hullám, amelyet az óváros sem úszott meg.

Sok olyan épület került oda, amelyeknek nem lenne ott a helye és a szó klasszikus értelmében óvárosról már nem is beszélhetünk. Ezek a folyamatok még inkább felerősítették bennünk a szándékot, hogy amikor Debrecent egy újabb gazdaságfejlesztési hullám éri el, akkor ne járjon úgy, hogy már csak nyomokban mutatkozik meg a cívis karakter

– hangsúlyozta.

Mint mondta, eldöntötték, hogy szabályozási eszközökkel szeretnék kiterjeszteni a helyi védett épületek körét, amely részeként elindítottak egy komoly munkát a Debreceni Városvédő és -szépítő Egyesület szakmai iránymutatása mellett a városi főépítész közreműködésével. – Jelen pillanatban 280 épület áll helyi védelem alatt, de ezt a 131 műemléki védelem alatt álló épületegyüttes mellett szeretnénk tovább bővíteni, stabilizálni a cívis házak jelentőségét és megmaradását ebben a városban. Az egyesület támogatásával további 70 olyan ingatlanra szeretnénk kiterjeszteni a helyi védettséget, amelyet úgy ítélünk meg, hogy fontos értékőrzője a debreceni építészetnek. A helyi védettség az egy korlátozást is jelent, amely elsősorban a tulajdonos vonatkozásában fogalmazódik meg. Egy régi épületbe a 21. század technikáját elrejteni az egy komoly kihívás.

A Csokonai Teátrum felújításának folyamata megmutatta, hogy mekkora nehézség egy műemléki védettség alatt álló épület felújítása úgy, hogy a modern színházi szakma igényeit ki tudja szolgálni, de az építészeti értéke ne alakuljon át. Nagy elismerés illeti azokat az ingatlan tulajdonosokat, akik úgy nyúlnak hozzá egy-egy ilyen épülethez, hogy tiszteletben tartják a város építészeti hagyományait

– hangsúlyozta a városvezető.

Ahogy fogalmazott: amikor ezt a díjat életre hívták, azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy megmutassák, hogy kik azok, akik jó példával járnak el és képesek a múltat, a jelent és a jövőt közös nevezőre hozni.

A cívis házak pusztulása ellen tiltakoztak Debrecenben, a közvélemény segítségét is kérik

Papp László elmondta, hogy a következő évtől tervezik azt a támogatási rendszert kialakítani, amely a helyi védett épületek felújítását városi támogatási formájában is kicsit kedvezőbbé teszik. – A város egyértelműen elkötelezett az építészeti örökség megőrzése iránt, teszünk is érte komoly lépéseket. Ennek egyik bizonyítéka a teljes körűen megújult Csokonai Nemzeti Színház épülete, a másik pedig a Régi Városháza épületének felújítása – húzta alá.

Az elismerést Papp László polgármester és Gábor István főépítész adták át a díjazott ingatlan tulajdonosainak.

Bővebben az épületről

A pályázó ingatlanok közül a Szepességi utca 51. szám alatti lakóház érdemelte ki 2023-ban az Év Cívis Háza elismerést.

Az épület homlokzati arányrendszerében, tömegében tükrözi Debrecen építészeti hagyományait, az épület történeti és építészeti értékeket hordoz. A felújítást megelőzően teljeskörű épületkutatás történt, amelynek során festett falakat találtak, a kutatást követően a helyreállítás példaértékűsége tetten érhető az épület minden részén, különös tekintettel a kapubejáró felújított boltozatánál, illetve a foltszerűen feltárt falfestések részleteiben, így ezek megtartásával a későbbiekben lehetőség nyílhat a teljes feltárásra, és konzerválásra. Az egyes elemek cseréje során szem előtt tartották a karakter védelmét, kortárs eszközökkel, és anyaghasználattal igyekeztek a védelemre méltó részleteket, történeti értékeket kiemelni. Tekintettel arra, hogy a felújítással a jelentős használati érték felé való törekvés volt célként megnevezve, az épület mindenképp a mai használati igényeket tükrözi.

Az épület a felújítás során meglévő telekhasználati minőségét, beépítettségi intenzitását megtartva került megújításra úgy, hogy az egyébként telekhiányos kert nem terhelődött többletbeépítéssel, az aktív zöldfelületként került megújításra. Az épület eredeti építés idejének karakterének, tömegarányainak megtartásával példamutatóan biztosítja az utcaképbe való illeszkedést, telekhasználati minőségével pedig a beépítés mélységhez való illeszkedést. Az épület belső kialakításánál azok arányai, funkcionális használata, színezése példamutatóan illeszkedik a külső formához, azonban berendezésein kertépítési struktúrájában kissé elválik a belső építészeti adottságoktól.

Kifejezetten a mai családiház léptéket és az épület adottságait szem előtt tartó a telek- és épülethasználat. A korszerű hűtő-fűtő rendszer és a szerkezetbe beépített hőleadó felületek hatékony és komfortos lakhatást biztosítanak, alacsony károsanyag kibocsájtás mellett. Egyedül a héjazat sötét karaktere nem szolgálja a nyári hőterhelés elleni védelmet. Kifejezetten értékes a belső részletek, téralakítások, a feltárt korabeli felületképzésekkel és a konzervált és nyersen hagyott tégla felületekkel együtt kortárs szemléletű megoldásokat tartalmaz.