A Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (MIAKÖ) tagjai nyílt levelet fogalmaztak meg Ceng Jücsün CATL-elnöknek címezve a Debrecen és Mikepércs határában épülő akkumulátorgyárról – emlékeztet az egyesület portálunkhoz eljuttatott közleményében.
Mint írják, Szilágyi Balázs, a CATL közügyekért felelős vezetője közvetítésével meg is érkezett a válasz a kínai cég elnökétől. Ceng Jücsün levelében nagyjából az szerepel, amit eddig is kommunikáltak:
A CATL második európai gyárát építi Debrecenben, amelyet németországi gyárához hasonlóan a vonatkozó európai uniós és helyi jogszabályoknak megfelelően fog üzemeltetni. Vállalatunk prioritásként kezeli, hogy a több mint húsz évvel ezelőtt ipari célra kijelölt területen épülő debreceni üzem működése ne legyen káros hatással a környező települések ivóvíz- és energiaellátására. Ennek érdekében a teljes gyártási eljárást fenntartható és környezetbarát módon végezzük
– olvasható a CATL-elnök válaszában.
Jücsün arra is kitér, hogy “a gyár vízigényének legnagyobb része tisztított, szürke vízzel fedezhető, energiaigényének pedig jelentős része megújuló forrásokból származik majd”. Azt is hozzáteszi, a teljesen zárt gyártási technológia garantálja, hogy szennyező anyagok ne kerülhessenek a talajvízbe, ezt folyamatos és szigorú monitoring rendszer is ellenőrizni fogja. A CATL vezére továbbá azt is ígérte, hogy előnyben részesítik majd a magyar munkavállalókat.
Ígéreteket tett a debreceni városvezetés az akkugyárral nem szimpatizáló mikepércsi polgármesternek
Az anyukákat ez nem győzte meg
A CATL által megküldött válaszban újdonság nem szerepel, mindezeket még Kósa Lajosnak is sikerült betanulnia és előadnia a Bayer Show-ban. Borítékolható volt hát, hogy a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület konkrétumokat igyekszik majd kicsikarni a kínai cég vezetéséből. Így is lett, íme az anyák viszontválasza, és megannyi kérdés Ceng Jücsünhöz:
Az EU-s normák szerint milyen kritériumoknak kell megfelelnie egy akkumulátoripari vállalatnak ahhoz, hogy tiszta, kibocsátásmentes közlekedést tudjon biztosítani?
Milyen szabványoknak és előírásoknak kell megfelelnie a CATL termékeinek és tevékenységeinek az EU-s kibocsátási normák és az autóipar szabályozásai szerint?
Hogyan biztosítja a CATL, hogy termékei a gyártási folyamatból adódó tevékenység során se növeljék meg az üvegházhatású gázok kibocsátását a jelenlegi – akkumulátorgyártási tevékenység nélküli – állapothoz képest?
Milyen intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy a CATL termékei megfeleljenek a REACH rendelet előírásainak?
Konkrétan melyek a vonatkozó európai uniós és helyi jogszabályok, és hogyan biztosított, hogy az üzem minden szempontból megfeleljen a követelményeknek?
Hogyan fogják biztosítani, hogy a gyár működése ne legyen káros hatással a környező települések ivóvíz- és energiaellátására?
Hogyan tervezik minimalizálni a termelés során keletkező selejtet?
Milyen mértékben vesz részt a CATL a termékei újrahasznosításában, a hasznos anyagok visszanyerésében, és milyen lépéseket tesznek annak érdekében, hogy minimalizálják a hulladéklerakókba kerülő anyagok mennyiségét?
Milyen eljárásokat és technológiákat fognak alkalmazni a szürkevíz tisztítására és felhasználására a gyártási folyamatban?
Milyen szintű tisztaságot tudnak elérni ezen eljárással, hogy a szürkevíz biztonságosan használható legyen a termelésben?
Bármely üzemükben van-e példa a szürkevíz gyakorlatban történő alkalmazására?
Ennek a víznek a tisztítását illetően született-e megállapodás az önkormányzattal, hogy ki fogja állni a plusz költségeket?
A keletkező szennyvíz hova kerül, ha helyben tisztítják? Milyen módon és hová kerül az ülepítő iszap?
Miért használnának szürkevizet annak tudatában, hogy az jobban korrodál és magasabb költségekkel is jár?
Az 1-es ütemben épülő gyáregység vízigénye maximálisan 6.232 m3/nap, az átlagos 3.378 m3/nap. Pontosan mitől függ, hogy mennyi vizet használnak? Hány olyan nap lehetséges, amikor maximális vízigénnyel és hány olyan amikor minimális vízigénnyel zajlik a termelés? Mi a telephely pontos vízmérlege?
A Mikepércsi Anyák mindezek mellett arra is kíváncsiak, hogy mi a biztosíték arra, hogy nem kerülnek toxikus anyagok a környező termőföldekre; milyen típusú megújuló energiaforrásokat fognak használni, és milyen kapacitással rendelkeznek ezek az energiaforrások; továbbá milyen arányban kívánnak magyar munkaerőt foglalkoztatni és milyen terveik vannak a helyi munkaerő képzésére és fejlesztésére, és vállal-e a cég bárminemű kötelezettséget a helyi munkaerő alkalmazására.