Hajdú-Bihar megye 5. számú választókerületében az ellenzéki összefogás képviseletében a 29 éves Kiss László száll ringbe a fideszes Bodó Sándorral szemben. Kiss László az Erdőspusztai tavak mellett nőtt fel, jelenleg Püspökladányban él. Gyermekkorában kezdett családi gazdaságukban dolgozni, ezt tanulmányai mellett is folytatta, majd 2 és fél éve már teljes mértékben a helyi területfejlesztésre koncentrál. Rendszeresen hangoztatja, hogy körzete, és azon belül különösen a Sárrét sokkal többet érdemel, mint ami jutott neki az elmúlt években.
Még viszonylag új arcnak számít a politikában, hogyan csöppent bele a közéletbe?
Közgazdászként végeztem a Debreceni Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakán, és már diákként nagyon aktív szerepet vállaltam az országos szakkollégiumi mozgalomban. Innen ered közéleti érzékenységem.
Kifejezetten nagy hatással volt rám például az első Orbán-kormány gazdasági minisztere, Chikán Attila. A döntő lökést a politikába való belépéshez az adta, meg, amikor 2014-ben egyik pillanatról a másikra megszűnt az egyetem önálló közgazdaságtudományi kara. Ennek kapcsán rengeteg olyan méltatlanság történt, ami valósággal sokkolt engem és a kortársaimat.
Melyek voltak legirritálóbb esetek?
Egyértelműen kiemelkedik a nyíltan politikai indíttatású rektori kinevezés, amely szembement az egyetemi polgárság akaratával és döntésével. De meg kellett éljük azt is, hogy oktatóinkat érik retorziók a véleményük, vagy a morális meggyőződésük miatt. Innen nézve az utolsó utáni csepp az volt, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnököt díszpolgárává fogadta a Debreceni Egyetem. Ezt már akkor is felháborító képmutatásnak gondoltam, de a mából visszanézve egyenesen vérlázító. (Azóta az egyetem már visszatáncolt – a szerk.)
Talán nem véletlen, hogy az akkori egyetemi szakkollégiumból indult a Momentum másik két frontpolitikusa is: Mándi László Debrecenben indul az országgyűlési képviselőségért, Paróczai Anikó pedig Kispesten önkormányzati képviselő, miközben befutó helyen van a közös ellenzéki listán is. Sokkakal együtt mi hárman már az egyetemi tanulmányaink közben megtapasztalhattuk, mire képes a hatalom Magyarországon.
Ebből az évfolyamból nőtte ki magát a Momentum számos frontpolitkusa, gondolok itt a debreceni Mándi Lászlóra, vagy Paróczai Anikóra, a kispesti önkormányzat képviselőjére. Szóval már egyetemi éveink alatt megtapasztalhattuk, hogy a hatalom milyen romboló tevékenységet tud végezni.
A Momentumhoz 2017 elején csatlakoztam, amikor megindult a NOlimpia-kampány. Azonnal kiderült, hogy hosszú távra tervezünk, ezért elkezdtem szervezni a párt vidéki hálózatát. Ennek eredményeképp 2018 őszére már több mint 70 helyi szervezete volt a pártnak az országban.
A jelenlegi becslések szerint 12 százalék a hátránya (41-53) fideszes riválisával szemben. Hogyan látja a választási esélyeket?
Érdemes a 2018-as országgyűlési választási eredményekből kiindulni. Akkor Bodó Sándor 51 százalékot kapott – nehéz elhinnem, hogy most jobban áll ennél. Őszintén szólva kifejezetten meglep ez a becslés, hiszen nagyon aktív terepmunkával vagyunk jelen a választókörzetben, és amikor aktivistáimmal a településeket járjuk, döntően nagyon pozitív tapasztalataink vannak. A kampány kezdetén arra az öt településre koncentráltunk (Báránd, Ebes, Tiszacsege, Nagyhegyes, Nádudvar), ahol 2018-ban nagyon kevés volt a különbség a Fidesz és az ellenzék szavazatszáma között. A tapasztalatok és a politikai helyzetkép alapján meggyőződésem, hogy képesek vagyunk billegővé tenni a körzet sorsát, mert egyszerűen semmilyen napi tapasztalat nem utal markáns Fidesz-fölényre.
De ha lenne is ilyesmi, semmi értelme mérésekkel foglalkozni. Sokkal fontosabb következetesen képviselni a helyi választók érdekeit. Arra koncentrálok, hogy a körzet mind a tizenöt településén eljussunk minden háztartásba a változás üzenetével. Meg akarjuk mutatni, hogy helyben is van alternatívája a Fidesznek, hogy létezik remény, esély egy jobb, eredményesebb képviseletre. A helyiek régóta cserben hagyva érzik magukat, és ez nem véletlen.
Korcsoportonként sincs különbség? A Momentum ugye inkább a fiatalok körében népszerű, a Fidesz meg az idősek kedvenc pártja lett az utóbbi évtizedben
Az idősek többsége nyitott az új információra, szívesen váltanak pár szót helyi aktivistáinkkal. A fiatalok közül pedig egyre többüket sikerül ráébresztenünk, hogy a választás az ő jövőjükről szól majd, mert nem mindegy, hogy tíz év múlva mondjuk Fehéroroszországra, vagy Észtországra akarunk inkább hasonlítani. Utóbbi ország lehetne egy jó példa a digitalizáció magas fokára, amely ügy az egyik legfontosabb célunk. 2017 őszén be is mutattuk az erre vonatkozó, Gelencsér Ferenc vezetésével kidolgozott programunkat, amely a program.momentum.hu oldalon érhető el.
Mi a legfontosabb tennivaló Hajdú-Bihar megye 5. számú választókerületében? Milyen problémákat említenek önnek személyesen a választók?
A 16 éve ígérgetett M4-es autópálya, a 4-es főút négysávosítása, az alacsony fizetések.
Utóbbival kezdeném: ennek orvoslására olyan munkáltatókat kell a körzetbe, az általunk megálmodott ipari parkokba csábítani, akik magas hozzáadott értékű munkát biztosítanak a térség lakosai számára. Ez elindítana egy munkaerőpiaci versenyt, és húzná magával a béreket. Természetesen a helyi kis- és középvállalkozások számára is kedvezőbb feltételeket kell teremteni a bürokrácia csökkentésével, a digitalizáció fejlesztésével, valamint az önkormányzatok által biztosított adókedvezményekkel, képzésekkel és tanácsadással. Komoly lehetőségek rejlenek a mezőgazdaságra épülő iparágakban, de akár a feldolgozóiparban is. Többek között azért is, mert ebben a szektorban már van helyben lévő tapasztalat.
Kiemelt projektem a 4-es főút 2×2 sávosítása. 2009, de minimum 2013 óta csak üres ígéreteket hallhatunk ezzel kapcsolatban. Azzal szédítik az itt élőket, hogy “küszöbön” a négysávosítás, de a mai napig nem sikerült elkezdeni a munkálatokat – holott 2022 írunk. A közelmúltban 22 hónapos tervezési folyamatot irányoztak elő arra, hogy Hajdúszoboszlóig 2×2 sávos legyen a 4-es számú főút, de ezt valójában Kabáig, sőt, Püspökladányig kellene megoldani. Nem véletlenül hívják ezt az utat halálútnak, és igazi özvegycsinálónak. A négysávosítással legalább a frontális balesetek számát lehetne csökkenteni.
Szintén fontos közlekedési projekt, hogy végre épüljön meg az M4-es. Míg 2015-ben azért álltak le az építkezések, mert Orbán Viktor összeveszett Simicska Lajossal, az utóbbi években azért nem haladt a tervezési folyamat, mert Karcag jobb kormányzati kapcsolatokkal rendelkező polgármestere újabb ötletekkel lassította azt. Említésre méltó, hogy Szegi Emma kabai polgármester jogos igényét, hogy a felhajtó a településtől ne 8 kilométerre épüljön meg, még csak napirendre sem vették. Azt se feledjük el, hogy körzetemben lakosságarányosan Kabán kapta a legtöbb szavazatot a Fidesz 2018-ban, de ez sem volt elég ahhoz, hogy a település tudja érvényesíteni az érdekeit. Az emberek nagy reményekkel szavaztak helyben a Fideszre, de alig kaptak érte cserébe valamit.
Kellene, hogy számítson ilyen esetben egy település politikai színezete?
Egyáltalán nem. Természetesen politikai hovatartozástól függetlenül meg kellene hallgatni az összes érintettet egy tervezési folyamat során. Viszont szomorúan vettük tudomásul, hogy – mivel az ellenzék is egyetértett vele – a kabai polgármester felvetését nem vette figyelembe a kormányzat.
Folytatva még a tennivalók sorát, a Tisza mentén még mindig sok a földút. Ez tarthatatlan. Ha szeretnénk a Tisza-vidéket bekapcsolni a turisztikai vérkeringésbe, sürgősen csökkentenünk kell a nem aszfaltos utak arányát.
A munkahelyteremtést és az elvándorlás mérséklését, hovatovább megfordítását milyen lépésekkel segítené elő?
Negatív példaként tudom felhozni Püspökladányt, ahol dacára annak, hogy egy 14 ezer fős járási központ, és itt ahol Bodó Sándor, a körzet fideszes képviselője, aki egyben foglalkoztatáspolitikai államtitkár is, a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat – ez döntő részben a közmunkaprogramot jelenti. Nem csoda, hogy a térségből elmennek a fiatalok. Munkahelyeket kell teremteni, ezt pedig elsődlegesen a térség településeinek összefogásával, ipari parkok létesítésével kell megoldani. Míg ugye Debrecenbe sorra érkeznek a jobbnál jobb munkáltatók, ezt a térséget egyszerűen magára hagyták. Ha ez így meg tovább, még lesújtóbb állapotokat fogunk itt tapasztalni. A közlekedési adottságok javítása ehhez ugyancsak elengedhetetlen, de a munkaerő versenyképes. Ha a szakképzési rendszert tudnánk fejleszteni, minden adott lenne ahhoz, hogy a fiataloknak érdemes legyen visszajönnie, illetve itt maradnia.
Debrecen lesz valaha “veszélyes” Hajdúszoboszlóra turizmus terén?
Nem gondolom, hogy a megye településeinek rivalizálnia kellene. Hajdúszoboszló sem fejlődhet Debrecen nélkül és fordítva, továbbá a Tisza-vidék sem fejlődhet Szoboszló és Hortobágy térsége nélkül – és fordítva. Átfogó, komplex stratégiát kell kidolgozni, hogy a fejlődés fenntartható legyen az ágazatban.
Nagyon jó szállodakapacitások vannak Debrecenben, és ha megvalósulna a négysávosítás, vagy a Kósa Lajos által több mint egy évtizede már belengetett Debrecen-Hajdúszoboszló tram-train, sokkal jobban ki lehetne aknázni a két város közelségének előnyeit. Elég lenne Hajdúszoboszló belvárosában felszállni egy villamosvasútra, majd 20 perc múlva leszállni róla Debrecen főterén. Ehhez hasonló ötlet lett volna az S-bahn is.
Átfogó turisztikai fejlesztéspolitikával tudnánk sokat lendíteni a térség fejlődésén, és a két városnak semmiképp sem a riválist kellene egymásban látnia.
A lakhatási gondokat hogyan orvosolná?
Sajnos ez is komoly probléma a térségben. Ennek enyhítésére a térségi önkormányzatok összefogásával lakás- vagy ingatlankezelő központ létrehozását tervezzük, amely megvásárolja a térség üresen álló ingatlanjait, felújítja, és helyben maradni szándékozó fiataloknak adná ki bérbe. Majd ezek a fiatalok öt évvel később akár meg is vásárolhatnák az általuk bérelt házat/lakást.
Nehezen hihető, de igaz: jelenleg a Sárréten ugyanakkora albérletárak vannak, mint Debrecenben, vagy akár a fővárosban, az ingatlanárak viszont jóval alacsonyabbak. Ezt tudnánk kezelni.
Jelenleg Budapesten a XIII. kerületi önkormányzat próbálkozik hasonló bérlakásprogrammal, de térségi szinten ez egy abszolút újszerű kezdeményezés lenne Magyarországon.
Szinte mindenhol tapasztalható háziorvoshiány. Mi a helyzet az ön körzetében?
Hajdú-Bihar megye a szomszédos aprófalvas megyékkel összevetve (Szabolcs, Borsod) e tekintetben még kevésbé problémás. A háziorvosi ügyeleti ellátással azonban nagyon súlyos gondok vannak. Hajdú-Bihar megyét 2021. június 30-án kísérleti nyúlnak jelölték ki, és itt tesztelik az új ügyeleti ellátást. Mindezt úgy, hogy előzetes, értelmezhető egyeztetés nem volt. Ennek az lett az eredménye, hogy nagyon komoly kapacitásbeli problémák jelentkeztek. A helyzet nagyjából ahhoz volt hasonlítható, mintha menet közben próbálnánk kereket cserélni egy autón. Ehhez jön még, hogy szeptember közepéig az ügyeleti ellátásban részt vevő orvosok illetménye sem volt hiánytalanul kifizetve. Püspökladányban októberben az is előfordult, hogy bár a rendelet előírta, hogy orvosnak kell lennie, több hétvégén nem tudták megoldani. Decemberben Kabáról kellett orvost Szoboszlóra áthelyezni, ez pedig értelemszerűen ott generált hiányt. Csak a vak szerencsén múlt, hogy eddig nem történt nagyobb baj.
A hajdúszoboszlói járóbeteg-centrum intézményvezetőjének pályáztatása mellett sem mennék el szó nélkül. 15 éve vezette egy főorvos az intézményt, aki hiába nyújtotta be újra pályázatát, egy egészségi végzettséggel nem rendelkező személyt választottak helyette. Tudomásom szerint ezt követően több szakorvos távozott az intézményből.
Mit lehet egy ciklus alatt elérni?
Négy év elegendő a 4-es számú főút négysávosításához Püspökladányig. Az évtized közepére azt is el tudjuk érni, hogy Bihar és Sárrét lakosai már az M4-esen közlekedhessenek. Ezekhez a célokhoz fontos, hogy a politikai akaratot is megteremtsük.
Elérhető cél, hogy a térségben ipari parkokat hozhassunk létre. Fontos, hogy ezek barnamezős beruházások legyenek – ott vannak például a Kabai Cukorgyár üresen álló területe. Itt használt gumiabroncs feldolgozását is elő lehet mozdítani, ebből lehetne kátyúzni és fűtőolajat is előállítani, körforgásos gazdaságot szem előtt tartó projekt címén.
Mindezek a projektek nem a természeti környezet kárára valósulnának meg, és a jó minőségű termőföldek helyett (lásd erre rossz példákat: BMW-gyár, MotoGP-pálya) a barnamezős beruházásokat kell erőltetni, ahol már eleve beépített környezet és valamilyen szintű infrastruktúra is rendelkezésre áll. A kormányváltás garanciát jelent arra, hogy az erre vonatkozó szabályokat komolyan is veszi majd az új kormányzat.
Hogyhogy nem derült ki 2022-ig, hogy a nádudvari Bangóné Borbély Ildikónak nincs diplomája?
Ezt a témát már az előválasztás során is feszegettük. Volt egy vita, ahol ő már nem véletlenül úgy mutatkozott be, hogy neki csak egy érettségije van. Az előválasztás során én felhívtam a figyelmet a képviselőasszonnyal kapcsolatos aggályokra, és az eredményből látszik is, hogy ennek volt foganatja. Nem véletlen, hogy nem őt választották meg az ellenzéki összefogás képviseletére.
Egyházfinanszírozás?
Donáth Anna álláspontjával tudok leginkább azonosulni, amely szerint az egyházak autonómiája elvitathatatlan. Ehhez következetesen képviselnünk kell az egyházak és az állami szféra szétválasztását – ebben az ellenzéki oldalon konszenzus van. Abban is, hogy látjuk, érzékeljük: az egyházak nagyon sok karitatív, és az államtól átvállalt feladatot végeznek. Mi azt mondjuk, ezektől a feladatoktól az államnak nem szabadulnia kellene, hanem saját szociális intézményrendszerét kellene megerősítenie annak érdekében, hogy ezt saját hatáskörben elvégezhesse.
Nem is kell messzire menni, ott van például a hajdúszoboszlói Gönczy Pál református általános iskola esete, ahol tavaly szeptemberre a tantestület közösségének jelentős része felállt. Köszönhetően azoknak a hitegetéseknek, amelyeket nem sikerült teljesíteni, és egy olyan összeférhetetlen igazgató neveztek ki végül az intézmény élére, aminek az lett a következménye, amit láttunk.
Gyermekeink oktatása állami kötelesség. Nem vagyok ellene az egyházi oktatásnak, de rossz iránynak gondolom, hogy az állam szabadul ezektől a feladatoktól. Kell lennie állami alternatívának az egyházi oktatás mellett. Szintén fontos, hogy a Fidesz-KDNP hatalmi éhségétől védeni kell azokat a valóban egyházi közösségeket, amelyek saját magukat fenntartják. Mint ahogy országosan, saját körzetemre is jellemző, hogy a politika beleszól a hitéletbe. Konkrétan tudok olyan papról, akit “lebeszéltek” arról, hogy komolyabb kritikát fogalmazzon meg a kormánnyal szemben. Beszélgettem egyházi emberekkel, és bizony, nagyon is sérelmezik azt az új egyházi törvényt, amelyet 2012-ben fogadott el a Fidesz.
Meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy – akár 1 százalékokkal, akár máshogyan – az egyházakat lehessen közösségileg finanszírozni, de az nem ideális állapot, hogy a fejlesztési és egyéb támogatásokat szinte kizárólag politikai indíttatásból irányítják az egyházak felé. Nem fenntartható a jelenlegi helyzet, amekkora arányban részesülnek most az egyházak az állami pénzekből.
Határon túliak szavazati joga?
Nem ebben a formában, ahogyan most létezik, de a Momentum kezdettől fogva támogatja ezt. Mi a listás szavazatok helyett egy önálló, szószóló körzetben gondolkodnánk. Tény, hogy várhatóan most is 90 százalék fölött lesz a Fidesz-szavazók aránya a határon túliak körében, ennek pedig legfőbb oka az, hogy az ellenzék infrastrukturálisan egyszerűen nincs jelen a külhoni magyar közösségekben. A Fidesz sajnos a forrásokat itt is elsősorban klientúraépítésre használja. Egyáltalán nem lenne ördögtől való, hogy határon túli magyar közösségeket támogassunk, de ami most megy, az korántsem optimális.
Ha kormányváltás lesz, keresztet vethetünk a látványsportokra?
Egyáltalán nem ez az ellenzéki összefogás szándéka. Semmiféle összeomlástól nem kell tartania a sportrajongóknak. Ami biztos, hogy sokkal transzparensebb és átláthatóbb lesz az állami pénzek sportba való áramlása. Itt is véget kell vetni a klientúraépítésnek, mert ez az egésznek a rákfenéje.
Hogyan tartja majd a kapcsolatot a választókkal, ha megnyeri a körzetét?
Ugyanúgy, ahogy most, a lehető legközvetlenebb formában. Kell, hogy legyen egy állandóan élő telefonszám, amelyen elérhető vagyok bármilyen probléma esetén. Időről időre szükséges lakossági fórumokat tartani, és bizonyos kérdésekben (valódi kérdések mentén) konzultációkat is indítanunk kell. Ilyen volt a megye közlekedésének rendbetételével kapcsolatos ötletelés, amelynek visszajelzéseire jelentős mértékben támaszkodik a kampányom. Ezeket a fejlesztési igényeket igyekszem érvényesíteni a megyei önkormányzatban is.
A Facebook-oldalamon minden elérhetőségem megtalálható, ezen kívül az érdeklődőket tudom fogadni a püspökladányi irodánkban (Honvéd utca 3-5. szám) is.
Lesz Kiss László-Bodó Sándor vita?
Rajtam nem fog múlni.
A körzetében élő romák felzárkóztatásához milyen módszereket vetne be?
Ezzel kapcsolatban bemutattunk egy roma emancipációs programot, amelyet Lőcsei Lajos, a Momentum romaprogram-felelőse készített. Fontos, hogy jövéképet tudjunk vázolni az itt élő cigányságnak, és szükséges lenne megerősíteni a szociális intézményeinket is. Jelzőrendszer, tanyagondnokság, perspektíva mutatása a gyermekek felé – ezekben gondolkodunk az élethosszig tartó segélyezés helyett. Ha egy kicsit átnézünk a szomszédba, Hegedüs Péter balmazújvárosi polgármester munkáját dicséri az is, hogy a helyi közmunkásokat nem holmi árokkapirgálással kötötték le, hanem sokkal hasznosabb feladatokat kaptak, például buszmegállót hegesztettek. Volt olyan, aki sokat és jól dolgozott, a helyi vállalkozók “le is vadászták” maguknak. Lehetne jól csinálni a közmunkaprogramot is.
A tankerületi leosztás ebben a formában tarthatatlan. Nagyon szomorú, hogy ez a hozzáállás is megágyazott annak, ami a hajdúszoboszlói Gönczy iskolában történt. Kell legyen lehetőség arra, hogy iskoláink felújítása ne hatalmi szempontok mentén történjen, vagy egyéb szimpátia alapján, hanem rászorultság és rátermettség alapján.
Tudja garantálni az ellenzék, hogy ez így lesz?
Igen. Intézményi garanciákat vállalunk. Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás az egyik legfontosabb lépés lesz ennek érdekében.
Keleti nyitás és Brüsszel ellen hergelés. Merre tovább, ha kormányváltás lesz?
A külgazdasági kérdések esetében számos tényezőt kell majd mérlegelni, de alapvetően ez a mostani, toxikus propagandahadjárat, amit a partnereinkkel szemben folytatunk, szerintem kifejezetten túlzás. Plakátra nyomták Juncker arcát? Ez hogyan segítette Magyarország érdekérvényesítő képességét? A Fidesz egyenesen kimanőverezte magát az Európai Néppártból és így az európai politikai döntések főáramából.
Lássuk végre be: az Orbán-kormány éppen azokban a kérdésekben van csendben, amelyek esetén verni kellene az asztalt. Ilyen ügy például a klímacélok elfogadása, ahol nemhogy nem verte az asztalt a kormány, hanem inkább akadályozta a folyamatot, és most sem egyértelmű, hogy ezen az úton Orbánék egyáltalán végigmennének-e.
A nagy, keletről érkező beruházások – Fudan Egyetem budapesti campusa, Paks 2, Budapest-Belgrád vasútvonal – esetében pedig “enyhén” kilóg a lóláb. Ha már csak feles többséget tudna szerezni az ellenzéki oldal, akkor a titkosítások feloldásával már elég sok mindent el tudnánk érni.
Lazító kérdés így a vége felé. A “Soros-terv” nevű összeesküvés-elméletről mi a véleménye?
Van annak valami bája, amikor pont azok az emberek sorosoznak – például a fideszes Pósán László – miközben az általa szerkesztett könyvének kiadását pont a Soros Alapítvány finanszírozta.
Hogyan foglalná össze, milyen célokért fog küzdeni a parlamentben, ha elnyeri Hajdú-Bihar megye 5. számú választókerületének mandátumát?
Már megyei önkormányzati képviselőként is az volt a legfontosabb célom, hogy a fejlesztési forrásokat politikusok gazdagodása helyett értelmes célokra fordítsuk. Átláthatóan, számonkérhetően és ellenőrizhetően. A legfontosabb konkrét intézkedések a körzetemben: az M4-es megépítése az évtized közepéig, a 4-es főút 2×2 sávosítása – nem csak Hajdúszoboszlóig, hanem Kabáig, sőt, Püspökladányig – szintén az évtized közepéig. Átfogó turisztikai stratégia kidolgozása, ipari parkok létrehozása és a lakhatási válság megoldása bérlakásprogrammal – ezek lesznek a főbb céljaim.
– Szilágyi Szabolcs –
