Salamon Gergő

“Hűvösre küldjük a hajdú-bihari kiskirályokat” – interjú Salamon Gergő jobbikos összellenzéki képviselőjelölttel

Helyi hírek

A téglási Salamon Gergő nyerte az októberi ellenzéki előválasztást Hajdú-Bihar megye 3. számú választókerületében, így övé lesz a hálás feladat: megmérkőzhet a Fidesz legerősebb megyei helytartójával, Tasó Lászlóval a tavaszi választáson.

A 28 éves jobbikos, de az ellenzék összes többi pártjának támogatását is élvező jelölt bizakodó, ám azt ő sem tagadja, hogy papíron ez a körzet nem tartozik a könnyen nyerhetők közé – emlékezhetünk például a momentumos Mándi László helyzetére, aki interjúnkban úgy fogalmazott, egy billegő körzetben küzdhet majd meg (valószínűleg) Pósán Lászlóval. Salamon Gergővel hosszasan beszélgettünk a választási esélyeiről, a körzetéhez tartozó települések problémáiról és ezek lehetséges megoldásairól, valamint érintőlegesen az országos politikáról is.

– Mi lesz a csodafegyver Tasó László ellen?

Tasó László megyei szinten valóban a legnagyobb arányban győzött 2018-ban, és országosan is az előkelő hatodik helyen áll a fideszes képviselők választási eredményeit tekintve. Én az előválasztás előtt azt mondtam, hogy hiszek Istenben, hiszek magamban, és hiszek a munkában. Ez a három “csodafegyverem” van, de azóta lett egy kis csapatom is, akikben szintén hiszek. Szintúgy a választóimban is.

A Fidesz remekül tud olyan “ellenségekkel” harcolni, amelyek nem valósak. Meg tudja állítani Brüsszelt, Sorost, a migránsokat – igaz, úgy, hogy több mint 50 ezret behoztak a letelepedési kötvényekkel. Valós veszély viszont az elszabaduló infláció, amivel ha nem tudnak megküzdeni, az meg fog majd látszani Tasó László eredményein is.

Az is növeli az esélyeimet, hogy a Fidesz korábbi kihívói teljesen más karakterek voltak, ennyire fiatal jelölt még nem indult az ellenzék színeiben, illetve több időm van felkészülni, járni a körzetet és eljutni minél több választópolgárhoz.

Nyugodt szívvel ígérhetem, hogy ha győz az ellenzéki összefogás, a Fidesz-kormányt melegebb éghajlatra, a hajdú-bihari kiskirályokat pedig hűvösre küldjük.

– Mit tart legnagyobb erősségének?

Azt, hogy nem vagyok zsarolható.

– Lesz program?

Igen, a körzetemre specializált programot írunk szakemberek közreműködésével. A szakmai részeket ők viszik, illetve vannak olyan segítőink, akik kommunikálható, emészthető formába öntik a program tartalmát. Neveket még nem említenék, mert – ahogyan országosan – az én körzetemben is jellemző, hogy az emberek félnek a Fidesztől, jelen helyzetben Tasó László haragjától. De azt kijelenthetem, hogy állnak mögöttem volt politikusok, polgármesterek, illetve olyanok, akik korábban állami cégeknél nagy beosztásban voltak.

“Nem a szalagvágásokért fogok politizálni” – Kérdésekkel provokáltuk Mándi Lászlót, a Momentum debreceni képviselőjét

– “Hova tűnt az ellenzék?” – kérdezte Donáth Anna, a Momentum új elnöke. Passzoljuk ezennel önhöz a kérdést…

Donáth Anna megnyugodhat: dolgozunk. A magam nevében arról tudok beszámolni, hogy zajlanak a szakmai egyeztetések, az előválasztás óta nekem kijött három online sajtótájékoztatóm, Debrecenben két üggyel kapcsolatban tartottam sajtótájékoztatót, és járom a vidéket is. Folyamatosan tartottam a kapcsolatot az aktivistáimmal, akik már 50-60-an vannak, és rengeteg energiát elfogyasztottak az előválasztásban. Pihenésre volt szükségük, hiszen munka vagy iskola mellett végzik ezt a tevékenységet.

– Önnek megvan még a polgári állása?

Már nincs, a Jobbik regionális igazgatója vagyok másfél éve, ez teljes embert kíván. Korábban egyébként az OVB-nél dolgoztam pénzügyi tanácsadóként.

– Úgy tűnik, mintha pont szülővárosával, Téglással foglalkozna legkevesebbet a választókörzetéhez tartozó 16 település közül…

Ennek egyszerű az oka: Tégláson, Hajdúhadházon és Bocsikaikertben már ismernek. Igaz, Hajdúhadházzal kapcsolatban azért többször is megnyilvánultam a közelmúltban, hiszen ott már lassan 12 éve Fidesz-vezetés van, míg Tégláson csak két éve. Ráadásul nem feltétlenül köthetők pártszínekhez az egyes városvezetők tevékenységei: ha egy fideszes a lakosság számára jót, értékeset teremt, az ugyanúgy el kell ismerni, mintha egy független vagy ellenzéki követ el rosszat.

Téglás különleges város, évtizedekig független vezetése volt a településnek, az itt élők ehhez szoktak hozzá, és az emberek számára fontos a nyugalom. Nem volt ínyükre a változás, és nagy feszültség van az emberek között, a pártpolitika itt másodlagos kérdés. Szülővárosomban nem kell bizonygatnom ellenzékiségemet. Ettől függetlenül “lesz foglalkozva” Téglással, de például Hajdúhadházon sokkal több problémát látok

– Vegyünk sorra néhány települést, melyek a legfőbb problémái és lehetséges megoldásai

Álmosd: a tormás települések egyike. Mindenképpen ragaszkodni fogunk ahhoz, hogy a torma helyben feldolgozásával munkahelyeket teremtsünk. Fontos azt is elérni, hogy ne legyen eladási kényszerben a termelő külföld és a felvásárló felé. Ha jól megfizetik a munkát, ez a fiatalok számára is vonzó lehet, és elősegíti a helyben maradásukat. Nagy probléma ugyanis megyeszerte a fiatalok elvándorlása.

Bagamér: itt például szinte mindenki a tormából él. Csodálkoztak, mikor ott jártam, hogy egyrészt mit keresek ott, és miért nem hoztam semmit… Nagyon büszkék az itteniek arra, hogy olyan zöldséget termelnek, amely a világon a legjobb minőségű (Európában Lengyelország termel még nagy mennyiségben tormát, de ők inkább a mennyiségre mennek, Magyarországon a minőség viszont sokkal fontosabb). Sok cigányemberrel  beszélgettem itt, akik azt mondták, ha nem lesz lehetőségük a földeken dolgozniuk, bizony, elmennek az erdőbe fát lopni, hogy nem fagyjanak meg télen. Ha viszont jó a torma, Bagamérban minden jó.

Bocskaikert: nagyon sokan költöznek ki ide Debrecenből. Az utak aszfaltozottsága nagyon alacsony. Végig kopogtattam minden egyes lakást, mindenhová becsengettem, és ezt a problémát jelezték nekem a legtöbben. Van itt egy kerékpárút, amit érdemes lenne bevinni Debrecenig. Így akár Téglástól Debrecenig is el lehetne jutni biciklivel, a másik irányba pedig Tokajig. Ez a debrecenieknek is jó lehetőség lenne kimenni “vidékre”.

Debrecen: a választókörzetem lakosságának közel egynegyede él a megyeszékhelyen. Itt legfőbb problémának a magas ingatlanárakat és alberletárakat látom, erről be is számoltam nemrégiben egy online sajtótájékoztatón.

– Honnan szereznének forrást a fiatalok lakhatási problémáinak enyhítésére?

A debreceni stadion árából is elég sokat lehetett volna erre fordítani…

– Abban már benne van a pénz, kiszedni elég nehezen lehetne

Világos, de ha arra volt forrás, akkor erre mindenképpen lesz. Persze, nem tudjuk, hogy milyen államkasszát fogunk átvenni. Nem kell túlárazni a projekteket, és lesz pénz. Az ingatlanárak mesterségesen fel vannak növelve, és vannak olyan elemei ennek, amelyeket tudunk szabályozni. Piacivá kell tenni az építőipart, és nem lesz gond.

Debrecen az egyetemváros-jellege miatt nehezebb ügy, de hiszünk abban, hogy egy állami bérlakásprogram indításával, és kedvező árú lakások építésével orvosolni lehet a fiatalok problémáit.

– Hol építene ilyen bérlakásokat Debrecenben?

Igazából a város bármelyik pontján lehetnének ilyen bérlakások, természetesen nem a zöldövezetek kárára. Ezt majd megmondják a témában kompetens szakemberek. Nem csak Debrecenben, vidéken is épülhetnek ilyen ingatlanok. Itt van például Létavértes, ahol rengeteg üres lakás áll. Ha ezeket az állam megvásárolná, építeni sem kellene, csak felújítani helyi vállalkozókkal – ezzel munkát is teremtenénk. A létavértesi termélkutak kihasználására pedig külön programunk lesz majd.

Létavértesről sajnos az is elmondható, hogy nem megfelelő a települést Debrecennel összekötő úthálózat. A bánki úton pedig nagyon sok a baleset, ezt a problámát is kezelni kell majd. Létavértestől Bánkig 40-50 kanyar is van, és a közlekedők nem megfelelő sebességgel mennek. A létavértesi vasúti közlekedés feltámasztásával kapcsolatban is lesznek hamarosan javaslataim.

Nyíradony: viccesen úgy fogalmazott egyszer Tasó László, hogy itt csak az lehet polgármester, akinek Tasóval kezdődik a neve (jelenleg a fideszes Tasó Béla vezeti a várost – a szerk.). Nyíradonyba nagyon sok beruházás érkezett, de az embereknek azt kell megértenie, hogy nem oké az, hogy kiskirályok vannak ebben az országban. A közvélekedés jelenleg kb. az, hogy amit Tasó László mond, az szent és sérthetetlen. Ez a feudalizmus gyakorlatilag Szent István óta működik ebben az országban. A peremvidékekre kell majd nagyobb figyelmet fordítanunk, ahol az itt élőket “meg szokták vásárolni” a választások alkalmával.

Hajdúhadház: itt nagy gond a munkanélküliség. Egyszerre kell a képzetlen és a képzett munkaerőt is helyben tartani, illetve munkával ellátni. Segély és közmunka helyett valódi munkával. A közmunka egy jól kitalált fideszes kampányeszköz a szavazatszerzés érdekében.

Nem nagyon vagy még egy olyan térség Magyarországon, mint a Téglás-Hajdúhadház-Bocskaikert tengely, amely két nagyvároshoz is egyformán közel van. Ezért nem ördögtől való, ha a megyehatárt is átlépve gondolkodunk együttműködésekben. Akár Újfehértóval közösen, egy jobb marketinggel cégeket tudnánk még idecsábítani. Ehhez adott a jó logisztika, az ukrán és a román határ közelsége.

A közbiztonság viszont nem a legjobb, gondoljunk csak a Nyíregyháza-Debrecen vasútvonalon történt rablásokra, de előfordult már, hogy pusztán szórakozásból vasúti kocsikat gyújtottak fel.

Agresszív hajléktalanok Debrecenben: a Fidesz és a lakosság is felelős Herpergel Róbert szerint

Vámospércs: nagyon nagy igény lenne itt a változásra, de eddig szinte nem is létezett ellenzéki politika a városban. Ez a térség egy kicsit kakukktojás, nehezen sorolható be a rendszerbe. Egy határon átívelő mezőgazdasági együttműködés kidolgozása sokat lendítene a településen.

– Úgy tűnik, mintha a Jobbik erőteljesebben célozná az alacsonyabb végzettségű választópolgárokat

Ez nem teljesen igaz, de tény, az én választókerületemben magasabb az ilyen emberek aránya, mint egy budapesti, vagy döntően nagyvárosi szavazókat magában foglaló körzeté. A Fidesz az elmúlt 12 évben inkább a magasabb képzettségű embereket segítette, és a kevésbé iskolázottságúakat próbálta lenyomni. Kinek segített a csok, az adóvisszatérítések? A magasabb jövedelműeknek. Ettől függetlenül mi támogattuk ezeket a programokat.

Vagy itt van például a 25 év alatti fiatalok szja-mentessége – ez a Jobbik ötlete volt (mi 29 éves korig akartuk ezt bevezetni), amit – jó szokásához híven – a Fidesz lesöpört az asztalról, majd lenyúlta, és elfogadtatta a parlamenttel. Azért erre büszkék voltunk, hogy sikerült kiharcolnunk.

– Miért nem jutott el mégsem ez az információ a választópolgárokhoz?

A mi kommunikációs felületünk viszonylag szűk. Sokszor csak néhány percbe tudjuk belesűríteni a mondanivalónkat. Verhetem én az asztalt, hogy a Fidesz ellopta az ötletünket, de amikor szembejön velem például a Facebookon egy végtelen mennyiségű közpénzből finanszírozott kormányzati hirdetés, hogy ők milyen jól csináltak megint valamit – ezzel nehéz versenyezni.

Kevesen emlékeznek arra is, hogy 2015-ben a Jobbik már a menekültválság előtt tüntetett a debreceni befogadóállomás megszüntetéséért. Mi történt pár hónap múlva? A Fidesz zászlajára tűzte a migránskérdést, amely a 2018-as választási győzelmükhöz is nagyban hozzájárult. Elhitették az emberekkel, hogy Vona Gábor be akarja engedni a bevándorlókat, hiszen ott volt a kormány plakátján egy erővágóval a kezében.

– Hiba volt annak idején a Jobbik irányváltása? Nevezik ezt ugye Vona-féle cukisodásnak is

Úgy gondolom, ez csak kommunikációs váltás volt, a Jobbik 2014-es és 2018-as programja között nem volt különösebb eltérés. Arra azért jó volt ez a néppártosodásnak is nevezhető fordulat, hogy olyan elemek kikerültek a pártból, akik nem feltétlenül voltak közénk valók.

– Létezik ma Magyarországon cigánybűnözés?

Ebben a kérdésben előrelépés történt. Talán a közmunkaprogram egyetlen pozitív hozadéka volt ez. Nagyon fontos azt kijelenteni, hogy nem minden cigány bűnöző, de azt sem szabad eltagadni, hogy egyes szabálysértések, bűncselekmények esetében felülreprezentált a roma elkövetők aránya.

Nem az az elsődleges, hogy a cigánybűnözés létezésén vagy nemlétezésén elmélkedjünk, hanem le kell menni bármelyik cigánysorra, és kitalálni, hogy mit tudunk ajánlani az ott élő fiataloknak. A szegénységből sokszor nem látnak más kiutat, mint a bűnözés. Nekünk kötelességünk megkeresni olyan cigány embereket, akiket példaképként állíthatunk eléjük, hogy tudatosuljon bennük: nem menő a börtönbe ki-be járni, ennél sokkal megbecsülendőbb, ha tisztességes és hasznos tagjai lesznek a társadalomnak.

– Vannak cigány aktivistái?

Vannak, sőt, Bagamérban javarészt romák alkotják a csapatomat. Erre a 20 rendes, becsületes cigány emberre nagyon büszke is vagyok.

 

– Szilágyi Szabolcs –