Ezek a fejlesztések valósulhatnak meg Debrecenben 2030-ig, elsősorban kormányzati pénzből

Helyi hírek

Debrecen új fázisba lép: a gazdaság- és közlekedésfejlesztés, az oktatás, a kultúra, a városnövekedés és a fenntartható térség szempontjából is léptékváltást jelent a Debrecen 2030 elnevezésű, a magyar kormány által is elfogadott komplex fejlesztési program – közölte a város polgármestere csütörtökön, a program részleteit bemutató sajtótájékoztatón a helyi városházán.

Papp László felidézte: a kormány a projekt első, 2023-ig tartó szakaszára, a programok előkészítési időszakára 48,3 milliárd forint fejlesztési forrás biztosításáról döntött és egyetértett az összes programelemmel.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter korábban a program ünnepélyes bejelentésekor azt mondta, hogy a teljes fejlesztési program forrásigénye mintegy 600 milliárd forint.

Papp László ezzel összefüggésben megjegyezte: a kormány eddig az első ütem csaknem 50 milliárdos finanszírozásáról döntött, később határoz a további források ütemezéséről. A debreceni önkormányzat évi 1,5 milliárddal járul hozzá saját forrásaiból a fejlesztésekhez, de a következő európai uniós költségvetési ciklus pályázati forrásaiból is szeretne több beruházást megvalósítani, hazai forrást kiváltani.

A részleteket ismertetve elsőként a városszerkezeti beavatkozásokat említette: a Debrecen 2030 program keretében elkészül a keleti elkerülő belső, illetve külső körgyűrű, a városba bevezető valamennyi utat 2×2 sávosra bővítik, új villamosvonalat építenek a Tócóskert és a belváros között, és fejlesztik az ipari parkok infrastruktúráját.

Szerves része a programnak az új vasúti főpályaudvar-beruházás, illetve a repülőtér fejlesztése, utóbbi kapcsán új utasterminált és új kifutópályát építenek, és alkalmassá teszik a légikikötőt akár kétmilliós utasforgalom fogadására is – mondta a polgármester.

Papp László beszélt arról is, hogy a város nyugati részén elsősorban ipari, kereskedelmi fejlesztéseket valósítanak meg, a keleti részén pedig a lakóövezetet fejlesztik.

A kulturális beruházások két zászlóshajója a Kodály filharmóniának otthont adó komolyzenei hangversenyterem felépítése, illetve a Természettudomány Múzeum Debrecenbe költöztetése. Utóbbi kapcsán megjegyezte: Debrecen erőteljesen elkötelezett a jó megoldás mellett, megfelelő területet biztosít a múzeumnak, a Debreceni Egyetemen (DE) pedig biztosítják a szakemberképzést és -utánpótlást.

Debrecen lesz az első város, amely két nagyszínházat működtet – jelezte a kulturális fejlesztések következő állomását Papp László, megjegyezve, hogy a program keretében elkészül a Csokonai Színház épületének teljes rekonstrukciója, és elkészül a Latinovits-színház, amely a modern, kortárs, kísérletező színjátszás otthona lesz.

Az oktatási fejlesztések közül az egyetemi beruházásokat, a közoktatás területéről a német általános és középiskola beruházását emelte ki, megjegyezve: az a céljuk, hogy a városban tanuló diákok száma 72 ezerről százezerre növekedjen.

Az egyetemmel együtt alakítják ki az új integrált járóbeteg-ellátó központot, a regionális sürgősségi és traumatológiai központot, illetve egészségügyi digitalizációs és informatikai fejlesztéseket is megvalósítanak – közölte a polgármester, megemlítve a régen várt Civaqua program megvalósítását, amely a Tisza vizének térségbe juttatásával a Nagyerdő és az erdős puszták vízutánpótlását biztosítja.

Papp László azt mondta, a program hozzájárul ahhoz, hogy Debrecen egy Szolnokot, Nyíregyházát, Miskolcot is magába foglaló, Kassáig, Eperjesig, Ungvárig, Beregszászig, Szatmárnémetiig és Nagyváradig kiterjedő, hárommilliós régió központjává váljon.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.