A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elkészítette és elküldte a Pénzügyminisztérium részére a KATA (kisadózó vállalkozások tételes adója) lehetséges újraszabályozásával kapcsolatos szakmai vitaanyagát – közölte a kamara kedden az MTI-vel.
A 22 oldalas dokumentum a közlemény szerint áttekinti a korábbi KATA-rendszer tapasztalatait, bemutatja a főbb kockázatokat, valamint öt lehetséges szabályozási alternatívát és azoknak alvariációját vázolja fel a döntéshozók számára.
Az anyag az MKIK szakmai vitaanyaga, amely a területi kamarák véleményének figyelembevételével készült és a további szakmai egyeztetések alapjául szolgálhat – tették hozzá.
Az MKIK jelenlegi elnöke, Nagy Elek régóta a KATA enyhítésének híve.
Korábbi álláspontjai
- A 2021-es KATA-módosításkor ellenezte a híres „3 millió forintos szabályt”.
- A 2022-es KATA-szigorítás idején is bírálta a kormány lépését.
- Alternatív szabályozási javaslatokat dolgozott ki.
- 2025-ben már MKIK-elnökként ismét felvetette a cégek felé történő számlázás visszaállítását.
A mostani vitaanyag ezt az irányt viszi tovább.
Az MKIK szerint mi volt a KATA eredeti célja?
A kamara szerint a KATA eredetileg arra jött létre, hogy:
- egyszerű adózást biztosítson,
- minimális adminisztrációval működjön,
- a saját munkájukból élő mikrovállalkozókat segítse,
- fehérítse a lakossági szolgáltatási piacot.
Tipikus célcsoportnak számítottak:
- fodrászok,
- kozmetikusok,
- villanyszerelők,
- kisebb javítóipari vállalkozók,
- magántanárok,
- szabadúszók.
Az MKIK szerint Magyarországon 400-700 ezer olyan önfoglalkoztató lehet, akiknek egy egyszerű adózási forma továbbra is indokolt lenne.
Miért szigorították a KATA-t 2022-ben?
A kamara szerint a rendszer idővel eltávolodott eredeti céljától.
A katások száma
A 2022-es reform előtt:
- körülbelül 440-450 ezer katás működött,
- számuk folyamatosan nőtt.
Mi történt?
A KATA egyre inkább:
- bér helyetti jövedelemkivételi eszközzé,
- adóoptimalizációs megoldássá,
- céges pénzkimentési technikává vált.
Az MKIK szerint ezért a költségvetés:
- SZJA-bevételt,
- TB-járulékot,
- szociális hozzájárulási adót
veszíthetett el jelentős mértékben.
A kamara szerint ez volt a hat legnagyobb probléma
1. Bújtatott munkaviszony
Tipikus eset:
- valaki korábban alkalmazott volt,
- megszüntették a munkaviszonyát,
- katás vállalkozóként ugyanott folytatta a munkát.
Jellemzők:
- egyetlen megrendelő,
- rendszeres havi díjazás,
- a cég eszközeinek használata,
- szervezeti alárendeltség.
A kamara szerint így a kb. 40%-os adóék akár 5-10%-ra csökkenhetett.
2. Osztalék és profit kimentése
A dokumentum szerint sok esetben:
- cégek katás számlákat fogadtak be,
- ezzel költséget számoltak el,
- csökkentették adójukat,
- a pénz végül visszakerülhetett a tulajdonoshoz.
3. Versenytorzítás
A kamara szerint jelentős probléma volt, hogy:
Egy hagyományos cég fizette:
- munkabér után a járulékokat,
- szochót,
- társasági adót,
- iparűzési adót,
- könyvelési költségeket.
Míg egy katás:
- havi fix adóval működött,
- jóval kisebb közteher mellett.
Az MKIK szerint ez versenyhátrányt okozott a szabálykövető vállalkozásoknak.
4. A „szabad KATA-keret” értékesítése
A dokumentum egyik legerősebb állítása szerint kialakult egy piac arra, hogy:
- a fel nem használt KATA-keretet mások használják,
- ismerősök,
- családtagok,
- üzleti partnerek
számlázzanak rajta keresztül.
A vitaanyag konkrét példát is említ:
- egy könyvelő a feleségének nyitott KATA-s vállalkozást,
- majd ezen keresztül állított ki takarítási számlákat ügyfeleinek.
5. Túlárazott szolgáltatások
Példa:
- valós munka történt,
- de a számla értéke magasabb volt,
- a különbözet visszakerült készpénzben.
A kamara szerint ez az egyik legnehezebben bizonyítható adóelkerülési forma.
6. Alacsony nyugdíj- és TB-alap
A jelenlegi rendszerben:
- a tényleges jövedelem,
- és a TB-alap
nagyon távol került egymástól.
Következmények:
- alacsony táppénz,
- alacsony GYED,
- alacsony nyugdíj.
Az MKIK szerint a 2022-es reform túl szigorú volt
A vitaanyag elismeri:
- a szigorítás kezelte a visszaélések egy részét.
Ugyanakkor szerintük:
- sok tisztességes vállalkozó is kiesett,
- a rendszer túlságosan leszűkült.
Jelenleg ugyanis:
- csak főállású egyéni vállalkozó választhatja,
- gyakorlatilag csak lakossági ügyfélnek számlázhat,
- céges számla esetén kiesik a KATA-ból.
Az MKIK öt reformjavaslata
I. javaslat – Marad a mostani KATA, de lehetne kevés céges ügyfél
Fő elemek:
- havi 50 ezer Ft adó,
- marad a lakossági fókusz,
- 18 millió Ft éves keret.
Újdonság:
- az éves bevétel 10-20%-áig cégeknek is lehetne számlázni.
II. javaslat – Gyakorlatilag visszatérne a régi KATA
Fő elemek:
- havi 100 ezer Ft adó,
- 12 millió Ft éves keret,
- ismét lehetne B2B és B2C számlázás.
A kamara szerint azonban valamilyen védelmi mechanizmus kellene a bújtatott munkaviszonyok ellen.
Felmerült:
- a 3 milliós szabály visszahozása,
- vagy egy új koncentrációs szabály.
Például:
ha a bevétel több mint 50-75%-a egyetlen megrendelőtől érkezik, akkor
- pluszadó keletkezzen,
- vagy NAV-kockázati jelzés induljon.
III. javaslat – Többsávos KATA
Korábbi BKIK–Music Hungary modell alapján.
Lényege:
- külön kezelné az egy ügyfélből élő vállalkozókat,
- és a sok ügyféllel dolgozókat.
IV. javaslat – B2B számlázás pluszadóval
Ez a vitaanyag legkidolgozottabb része.
Az MKOE javaslata
- havi 50 ezer Ft KATA,
- évi 18 milliós keret,
- 15% különadó minden céges számlára.
Az MKIK javaslata
Nem a vállalkozó fizetne.
Hanem:
- a megrendelő cég.
Mértéke:
- 18-22%.
A cél:
- ne nőjön a katások adminisztrációja.
További alternatívák
1. változat
- havi 100 ezer Ft KATA
- 15% B2B különadó
2. változat
- havi 100 ezer Ft KATA
- 18% B2B különadó
- a megrendelő fizeti
3. változat
- havi 100 ezer Ft KATA
- 18,5% TB-járulék a B2B számlák után
- ezért magasabb nyugdíj- és TB-jogosultság járna
4. változat
- havi 100 ezer Ft KATA
- 22% TB-jellegű közteher
- a megrendelő fizeti
- cserébe nő a vállalkozó TB-alapja
Új ötlet: Szociális KATA
A kamara szerint létezik egy olyan társadalmi csoport, amely:
- nem tud főállásban dolgozni,
- kevés bevételt szerez,
- de a normál vállalkozói járulékokat sem tudja kitermelni.
Nekik javasolják:
Szociális KATA
- 0-3 millió Ft bevételig havi 50 ezer Ft
- 3-6 millió Ft között plusz 15% adó
- maximum 6 millió Ft bevételig
Mi lehet a következő lépés?
Az MKIK szerint a teljes vállalkozói adórendszert újra kellene gondolni, nemcsak a KATA-t.
A kamara álláspontja szerint:
- 2027 lehetne egy átmeneti tesztév,
- a végleges rendszer 2028. január 1-jén indulhatna.
A dokumentum külön kitér arra is, hogy a digitális gazdaságban dolgozó:
- szabadúszók,
- platformmunkások,
- digitális nomádok,
- külföldre dolgozó szolgáltatók
számára külön szabályozás kidolgozására lehet szükség.
Összességében az MKIK vitaanyaga egyértelműen abba az irányba mutat, hogy a kamara támogatná a KATA részleges visszaépítését, a cégeknek történő számlázás újraengedését, ugyanakkor a korábbi rendszer visszaéléseit pluszadókkal, TB-járulékokkal és új ellenőrzési mechanizmusokkal próbálná megakadályozni.
A teljes vitaanyag az MKIK honlapján olvasható.
