Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Világgazdaságnak nyilatkozott a kormány célkeresztjébe került kata adózás esetleges megszüntetéséről, vagy reformjáról.
A nemrégiben a tanárokat és a tűzoltókat is magára haragító iparkamarai elnök azt mondta, még korai lenne eldönteni, hogy melyik megoldást volna a megfelelő, mert mindkettő mellett és ellen is szólnak érvek.
„A módosítás kockázata, hogy az új szabályozás vajon milyen vállalkozói hozzáállást vált majd ki. A kivezetéssel pedig visszamegyünk a startmezőre, az adózóknak ismét be kellene lépniük egy adónembe, amire a hajlandóság kérdéses. Azonban ha véget is ér a katázás, a helyére lépő adónak azonnal meg kell jelennie, hogy senkit ne érjen kár”.
– mondta Parragh, aki szerint szem előtt kell tartani, hogy meg kell maradnia a kedvezményes adózásnak az önfoglalkoztatók és az alacsony egzisztenciájú vállalkozások számára, de közben a kiskapukat be kell zárni, mert azokat sokat visszaélésekre használják fel.
Az MKIK elnöke úgy gondolja, ez a 430 ezer katás adózó kb. 20-30 százalékát is érintheti. A probléma a rejtett foglalkozásban van, állítólag megesett olyan is, hogy egy nemzetközi cég magyarországi vezetője a fizetésének egy részét katásként vette fel.
Homofób elemekkel tarkította évnyitós beszédét Parragh László, az iparkamara elnöke
A korábban fürdőszobai vállalkozásába jókora hitelállománnyal belebukó Parragh emlékeztetett: az adónem 2013 óta változatlan, az inflációt sem követte le, ezért az MKIK szerint a katát érdemes lenne valamiféle sarokponthoz kötni. Szerinte a magyar közgondolkodásban kevésbé van jelen az öngondoskodás, ezért a felelősséget vállalni kell döntéshozói szinten az adóemelésért, akkor is, ha az nem fog tetszeni.
Ha maradna a kata, emelkedhetne az éves bevételi plafon szintje 6 millió forinttal évi 18 millió forintra, közben pedig csökkenhetne az egy megrendelőhöz leadható számlázási maximum összege.
