Több, eltérő forrásból származó statisztikai adat is alátámasztja, hogy az elmúlt
években jelentősen növekedtek az építkezési költségek. A legnagyobb mértékben a
beton, a vízszigetelés, a purhabok és szilikonok, valamint a térkövek ára emelkedett, a
tendencia pedig a következő években is folytatódni látszik – derül ki az újHÁZ Centrum,
Magyarország meghatározó építőanyag-kereskedelmi hálózatának tavaszi
Trendriportjából, amely elsősorban az építőanyagok áremelkedését és a mögötte húzódó
okrendszert vizsgálta.
Elszállóban az építőanyagárak
– A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010 és 2017 között átlagosan 27,5
százalékkal emelkedtek az építőanyagárak, melyeket az újHÁZ Centrum saját kutatási
eredményei is igazoltak – mutatott rá dr. Rázsóné Szórády Csilla, az építőanyag-kereskedelmi
hálózat cégvezetője. A vállalat Trendriport című tanulmányából az is kiderül, hogy a tavalyi
évben legnagyobb mértékben a beton, a vízszigetelés, a purhabok és szilikonok, valamint a
térkövek ára emelkedett, de akár tíz százalékkal is drágulhattak az OSB-k és a
vakolástechnikai elemek. Szintén jelentős mértékben, öt százalékkal növekedett a
kéményrendszerek kereskedelmi árai, az energiahatékony megoldások azonban még nagyobb
mértékben drágultak.
– Összeségében elmondható, hogy egy nagy volumenű építési vagy felújítási munka esetében
átlagosan 10,5 százalék körüli árnövekedésre kell számítani az előző év áraihoz képest –
hangsúlyozta a cégvezető. A vállalat prognózisa szerint az építőanyagok árnövekedése
azonban itt nem fog megállni, várhatóan 2019-ben akár további 5-10 százalékos emelkedés is
bekövetkezhet az egyes termékcsoportokban.
Munkaerőhiány megállítása bérfelzárkóztatással
Az újHÁZ Centrum Trendriportjából kiderül, hogy az okok sokrétűek: a munkaerőhiány, a
növekvő munkabérek, az egyre dráguló fuvarozási költségek és a szintén jelentős mértékben
emelkedő energiaárak egyaránt befolyásolják az építőanyagok kereskedelmi árait, de a
drágulást kiválthatja az okoseszközök iránti folyamatosan növekvő kereslet is.
Minden kétséget kizáróan azonban az ágazat Achillese a munkaerőhiány, melyet a Magyar
Nemzeti Bank jelentései is igazolnak. Az MNB megállapítása szerint ugyanis
nagyságrendileg 35-40 ezer szakmunkás hiányzik az ágazatból, ám a probléma akkor sem
oldódna meg, ha a jelenleg külföldön dolgozó építőipari munkavállalók hazajönnének.
Számításaik szerint az ágazat munkaerőállománya ebben az esetben sem haladná meg a 2008-
as válság előtti szintet.
– A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a tavalyi évben már megkezdődött az építőiparban
dolgozó szakemberek bérfelzárkóztatása. A számítások szerint ugyanis 2018-ban 11
százalékkal nőttek az átlagbérek a nemzetgazdaságban, miközben az építkezések
munkaerőkiadása hasonló mértékben emelkedett – magyarázza dr. Rázsóné Szórády Csilla. A reálbérek és az építőanyagárak emelkedésének összehasonlítását követően a Trendriportból az
is kiderül, hogy a lakossági szegmens számára jelentős segítséget jelent az, ha a beruházásaik
finanszírozásakor továbbra is számíthatnak az állami ösztönzőkre, így a CSOK-ra, az
alapkamat-csökkentésre vagy éppen a kedvezményes áfára.
Jól működő állami ösztönzők adaptálása
– Úgy véljük, hogy a már meglévő állami ösztönzők köre a Visegrádi Négyek jól működő
programjaival is kiegészíthető, hiszen a célok közösek: az épületek megújulásának
volumenének növelése mellett az otthonok energiahatékonyságának fokozására törekednek –
mutatott rá az újHÁZ Centrum cégvezetője. Szerinte, mivel Magyarország is hasonló
kihívásokkal kell, hogy szembe nézzen, érdemes adaptálni a V4-eknél bevált támogatási
rendszereket, mint például a lengyelországi fűtésrendszerek korszerűsítésére irányuló
programokat.
Kiemelte, Csehországban az állami támogatások nagyságát az egyes ingatlanok felújításának
mértékéhez igazítják, így minél átfogóbb felújítást terveznek a lakástulajdonosok, annál
nagyobb támogatásra számíthatnak. Szintén megfontolandónak nevezte azt is, hogy a szlovák
kormány figyelme középpontjába a bérlakás-építési programokat helyezte, melynek keretében
évente 1500 állami támogatásból felépülő bérlakás megvalósítását tűzték ki célul. Úgy
gondolja, ez utóbbi különösen nagy segítséget jelenthet a fiatalok számára, akik jelenleg nem
tudnak kiszakadni a családi fészekből korlátozott anyagi lehetőségeik és a kiemelkedően
magas lakásbérleti díjak miatt.
– Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni az ágazat motorjának számító ipari
beruházásokat sem, melyek esetében az energiafejlesztéseken túl a kapacitásbővítés és az
ipari ingatlanok rendelkezésre állásának fokozása is kulcsfontosságú feladattá válhat –
mondta az újHÁZ Centrum cégvezetője. Akinek meggyőződése, hogy az elszálló
építőanyagárak mérséklésében a gyártóknak is szerepük lehet. Úgy fogalmazott: a gyártóknak
is megfelelően kell reagálniuk a piaci változásokra, jó megoldásnak tűnhet az innovatív
megoldások adaptálásával történő automatizáció fokozása és a meglévő munkaerő
ösztönzőkkel történő megtartása.
