Az Európai Bizottság a mai napon előterjesztette az európai szemeszter tavaszi csomagját, amelynek elsődleges célja, hogy költségvetési iránymutatással szolgáljon a – gazdaságaik újbóli és fokozatos beindításán dolgozó – tagállamok számára. Az iránymutatás abban hivatott segíteni az uniós országokat, hogy felgyorsítsák a gazdasági helyreállítást, és ennek során a lehető legjobban kamatoztassák az uniós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) által biztosított pénzügyi támogatási lehetőségeket.
A 2020 márciusában aktivált általános mentesítési rendelkezés lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az európai szabályozás alapján szokásosan alkalmazandó költségvetési követelményektől eltérve hozzák meg a világjárvány gazdasági és társadalmi következményeinek enyhítéséhez szükséges intézkedéseket. A Bizottság 2021. tavaszi gazdasági előrejelzése értelmében 2022-ben még folytatódik, 2023-ban viszont várhatóan leáll majd az általános mentesítési rendelkezés alkalmazása.
2021-ben és 2022-ben egyaránt támogató költségvetési politikára van szükség. A tagállamoknak nem szabad idő előtt kivezetniük a támogatásokat, és tanácsos maradéktalanul igénybe venniük a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz révén biztosított finanszírozást. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből támogatott beruházások és reformok végrehajtása hozzá fog járulni a gazdaság helyreállításához, a potenciális növekedés és foglalkoztatás ösztönzéséhez, az egyensúlyhiány mérsékléséhez és az államháztartás javításához. 2022-ben a nemzeti költségvetési politikáknak egyre differenciáltabbá kell válniuk, mindazonáltal mindegyik tagállamnak fenn kell tartania a beruházások szintjét a helyreállítás előmozdítása érdekében. Amint a feltételek lehetővé teszik, a tagállamoknak olyan szakpolitikai intézkedéseket kell hozniuk, amelyek költségvetési fenntarthatóságot biztosítanak középtávon.
A Bizottság a csomag keretében jelentést is kiadott, amelyben arról számol be, hogy a tagállamok megfelelnek-e az uniós alapszerződésekben foglalt hiány- és adósságkritériumoknak. Az elemzés arra enged következtetni, hogy Bulgária, Dánia és Svédország kivételével egyik tagállam sem teljesíti a hiánykritériumot. Az adósságkritériumot 13 tagállam nem teljesíti, közéjük tartozik Magyarország is. A Bizottság véleménye szerint ugyanakkor jelenleg nem időszerű döntést hozni arról, hogy az érintett tagállamokat túlzotthiány-eljárás alá kell-e vonni.
A teljes sajtóközlemény itt olvasható.
