Egybehangzó kedd esti brit médiaértesülések szerint bizalmatlansági kezdeményezés indult saját pártjában Észak-Írország miniszterelnöke, Arlene Foster ellen.
Foster pártja, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) kedden késő este kiadott nyilatkozatában nem cáfolta egyértelműen, de nem is kommentálta érdemben a kezdeményezésről szóló híreket. A DUP nyilatkozat úgy fogalmaz, hogy a pártbeli folyamatok “időről időre felkeltik a nyilvánosság érdeklődését, ezek az ügyek azonban mindenekelőtt a párttagságra tartoznak”.
Az unionista irányultságú, Belfastban szerkesztett The News Letter című, mértékadó észak-írországi hírportál azonban DUP-forrásokat idéző kedd esti beszámolójában már azt írta, hogy a jelek szerint közeleg Arlene Foster pártvezetői tevékenységének vége, miután a belfasti DUP-frakció tagjainak 75 százaléka aláírta a vezetőválasztási folyamat elindítását kezdeményező levelet.
Ha Fostert eltávolítják a DUP éléről, az észak-írországi felekezetközi kormány vezetőjeként betöltött tisztsége is megszűnik.
A bizalmatlansági kezdeményezést tartalmazó levél kedd estig nem került nyilvánosságra, de a The News Letter DUP-forrásai szerint a levelet a belfasti törvényhozás 28 tagú DUP-frakciójából legalább 21-en – egyes források szerint 23-an – már aláírták.
Az egyik aláíró frakciótag a hírportálnak elmondta: a levél megfogalmazása nagyon egyértelművé teszi, hogy a frakciótagságnak már nincs bizalma a pártvezetésben.
Egy másik aláíró úgy fogalmazott, hogy a DUP-nak az elmúlt időszak sodródása és “a kulcsfontosságú ügyekben végrehajtott hátraarcok” után világos irányvonalra van szüksége.
Egyelőre nem ismeretes, hogy közvetlenül mi vezetett a keddi bizalmatlansági kezdeményezéshez, de hosszabb ideje érzékelhető a DUP – a legnagyobb, koronahű protestáns észak-írországi politikai párt – meghatározó döntéshozó köreiben az egyre mélyülő elégedetlenség Arlene Foster tevékenységével szemben.
Az egyik fő ütközési pont a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréhez csatolt észak-írországi protokoll, amelynek elsődleges célja az, hogy Észak-Írország és az Ír Köztársaság 499 kilométeres határán ne kelljen visszaállítani az észak-írországi rendezési folyamat egyik legfőbb vívmányaként hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzést.
Ezt azon az áron lehetett elérni, hogy Nagy-Britannia és Észak-Írország között, az Ír-tengeren jött létre részleges belső vámhatár. Ezt a megoldást azonban az unionista oldal súlyosan bírálja, azzal az érvvel, hogy ez kikezdi Észak-Írország integráns helyzetét az Egyesült Királyságon belül.
A DUP az ír sziget egyesítését pártoló britellenes katolikus mozgalom legnagyobb pártjával, a Sinn Féinnel együtt kormányozza Észak-Írországot, olyan egységkormányt alkotva, amely a korábbi évtizedek súlyos felekezeti konfliktusainak idején teljesen elképzelhetetlen lett volna.
(MTI)
