A mai napon az Európai Bizottság ambiciózus stratégiát terjeszt elő a fogyatékossággal élő személyek jogairól (2021–2030) annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek teljes mértékben, a többi polgárral azonos módon vehessenek részt a társadalomban az EU-ban és azon kívül. A stratégia összhangban áll az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel és az Európai Unió Alapjogi Chartájával, amelyek az egyenlőséget és a megkülönböztetésmentességet az uniós szakpolitikák sarokköveiként határozzák meg. A fogyatékossággal élő személyeknek joguk van ahhoz, hogy az élet minden területén részt vegyenek, csakúgy, mint bárki más. Bár az elmúlt évtizedekben előrelépés történt az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz, a foglalkoztatáshoz, a szabadidős tevékenységekhez és a politikai életben való részvételhez való hozzáférés terén, számos akadály továbbra is fennáll. Ideje fokozni az európai fellépést.
Az új stratégia az elődjére, a 2010–2020 közötti időszakra vonatkozó európai fogyatékosságügyi stratégiára épül, és hozzájárul a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához, amelyre vonatkozóan a Bizottság ezen a héten cselekvési tervet fogad el, és amely iránytűként szolgál az európai foglalkoztatási és szociálpolitikák számára. A stratégia hozzájárul a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény uniós és tagállami szintű végrehajtásához is.
Vera Jourová, a Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke kijelentette: „Erőfeszítéseink középpontjában a fogyatékossággal élő személyek jogainak védelme kell, hogy álljon, többek között a koronavírus-világjárványra adott válaszunkban is. A fogyatékossággal élők csoportja a Covid19-válság által legsúlyosabban érintett csoportok egyike. Törekednünk kell arra, hogy a fogyatékossággal élők életminősége javuljon, és hogy jogaikat biztosítsuk.”
„Az európai projekt középpontjában a kezdetektől fogva az akadályok felszámolása állt, összhangban a sokszínű unió elképzelésével. Sok fogyatékossággal élő személy azonban még mindig akadályokba ütközik, például amikor állást keres vagy tömegközlekedést vesz igénybe” – nyilatkozta Helena Dalli, az egyenlőségért felelős uniós biztos. Hozzátette: „A fogyatékossággal élők számára lehetővé kell tenni, hogy egyenlő mértékben vegyenek részt az élet minden területén. Önálló életvitel, inkluzív környezetben való tanulás, megfelelő munkavégzési körülmények – ezeket a feltételeket kell biztosítanunk minden polgár számára ahhoz, hogy boldogulhassanak és teljes életet élhessenek.”
Az egyenlő részvétel és a megkülönböztetésmentesség elősegítése
A tízéves stratégia három fő téma köré csoportosítja a kulcsfontosságú kezdeményezéseket:
- uniós jogok: A fogyatékossággal élő személyek a többi uniós polgárral azonos jogokkal rendelkeznek a másik országba való költözés vagy a politikai életben való részvétel tekintetében. Nyolc országban most is folyamatban van az a kísérleti projekt, amelynek tapasztalataira építve az Európai Bizottság 2023 végéig javaslatot tesz egy EU-szerte érvényes európai fogyatékossági kártyára, amely megkönnyíti a fogyatékossági státusz tagállamok közötti kölcsönös elismerését, ezáltal is segítve a fogyatékkal élők szabad mozgáshoz való jogának gyakorlását. A Bizottság emellett szorosan együtt fog működni a tagállamokkal annak érdekében, hogy 2023-ban biztosítsa a fogyatékossággal élő személyek részvételét a választási folyamatban.
- önálló életvitel és autonómia: A fogyatékossággal élő személyeknek joguk van az önálló életvitelhez, valamint lakóhelyük és a velük együtt élők megválasztásához. Az önálló életvitel és a közösségbe való beilleszkedés támogatása érdekében a Bizottság iránymutatást dolgoz ki, és a fogyatékossággal élő személyeknek nyújtott szociális szolgáltatások javítását célzó kezdeményezést indít.
- megkülönböztetésmentesség és esélyegyenlőség: A stratégia célja, hogy megvédje a fogyatékossággal élő személyeket a megkülönböztetés és az erőszak minden formájával szemben. Emellett esélyegyenlőséget igyekszik biztosítani az igazságszolgáltatáshoz, az oktatáshoz, a kultúrához, a sporthoz és a turizmushoz való hozzáférés tekintetében. Egyenlő hozzáférést kell biztosítani az egészségügyi szolgáltatásokhoz és a foglalkoztatáshoz is.
Lehetetlen a társadalomban másokkal egyenlő mértékben részt venni, ha a fizikai vagy virtuális környezet nem hozzáférhető. A szilárd uniós jogi keretnek köszönhetően (pl. az európai akadálymentesítési irányelv, az internetes akadálymentesítési irányelv, az utasok jogai) javult a hozzáférés, számos területet azonban még mindig nincsenek uniós szabályok, és különbségek vannak az épületek, a nyilvános terek és egyes közlekedési módok akadálymentessége tekintetében. Ezért az Európai Bizottság 2022-ben elindítja az „AccessibleEU” elnevezésű, akadálymentességre összpontosító európai erőforrásközpontot, hogy kiépítse az ágazatokon átívelő, hozzáférhetőséggel kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok tudásbázisát.
A stratégia megvalósítása: szoros együttműködés az uniós országokkal, valamint egységes szemlélet érvényesítése a bel- és külpolitikában
A stratégia célkitűzéseinek megvalósításához valamennyi tagállam határozott elkötelezettségére van szükség. Az uniós országok kulcsszerepet játszanak a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtásában. A Bizottság létrehozza a fogyatékosságügyi platformot, amely a stratégia végrehajtásának támogatása, valamint az egyezmény végrehajtásával kapcsolatos együttműködés és információcsere elősegítése érdekében összefogja az egyezmény végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságokat, a fogyatékossággal élő személyek szervezeteit és a Bizottságot. A platform átfogó online jelenlét mellett fogja biztosítani a tevékenységek folyamatosságát. A fogyatékossággal élő személyek részt fognak venni a párbeszédben és a 2021–2030 közötti időszakra vonatkozó, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló stratégia végrehajtási folyamatában. A Bizottság valamennyi uniós szakpolitikába és jelentős kezdeményezésbe beépíti a fogyatékossággal kapcsolatos szempontokat. Mivel a fogyatékossággal élő személyek jogainak nem csak Európa határain belül kell érvényesülniük, a Bizottság világszerte elő fogja mozdítani a fogyatékossággal élő személyek jogait. E stratégiával az EU világszerte megerősíti a fogyatékossággal élő személyek jogainak védelmezőjeként betöltött szerepét. Az EU olyan eszközöket fog igénybe venni, mint például a technikai segítségnyújtás és a pénzügyi programok, az uniós küldöttségeken keresztül nyújtott támogatás, a politikai párbeszédek és a multilaterális fórumokon végzett munka annak érdekében, hogy támogassa a partnerországokat a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtására irányuló törekvéseikben, és iránymutatást nyújtson a fenntartható fejlődési céloknak a fogyatékossággal élők szempontjait is figyelembe vevő végrehajtásához.
Háttér-információk
Ursula von der Leyen bizottsági elnök bejelentésének megfelelően a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló stratégia (2021–2030), valamint az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégia (2020–2025), a 2020–2025-ös időszakra vonatkozó, rasszizmus elleni uniós cselekvési terv, a nemi esélyegyenlőségi stratégia (2020–2025) és az uniós romastratégiai keret mind hozzájárulnak az egyenlőségközpontú Unió kiépítéséhez.
A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló, 2006-ban elfogadott ENSZ-egyezmény áttörést jelentett a fogyatékossággal élő személyek jogai tekintetében: az egyezménynek valamennyi uniós tagállam részes fele, és ez az első emberi jogi egyezmény, amelyet az EU is aláírt. Az egyezmény részes feleinek elő kell mozdítaniuk, védeniük kell és érvényre kell juttatniuk valamennyi fogyatékossággal élő személy emberi jogait, és biztosítaniuk kell a törvény szerinti egyenlőségüket. Ezzel a stratégiával a Bizottság keretet biztosít a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtására irányuló uniós és tagállami fellépések támogatásához.
A 2010–2020 közötti időszakra vonatkozó európai fogyatékosságügyi stratégia megnyitotta az utat az akadálymentes Európa felé, például olyan irányelvekkel, mint az európai akadálymentesítési irányelv, amely előírja, hogy a kulcsfontosságú termékeknek és szolgáltatásoknak, például a telefonoknak, a számítógépeknek, az elektronikus könyveknek, a banki szolgáltatásoknak és az elektronikus kommunikációnak hozzáférhetőnek és használhatónak kell lenniük a különböző fogyatékosságokkal élő személyek számára. Az uniós utasjogok biztosítják, hogy a fogyatékossággal élő személyek részt vehessenek a közúti, légi, vasúti és tengeri közlekedésben. Azzal, hogy e szemléletet a nemzetközi együttműködések során is érvényre juttatja, az EU globális szinten is vezető szerepet játszik a fogyatékossággal élő személyek befogadásának és a társadalomban való teljes körű részvételének előmozdításában.
