Az Olasz Labdarúgó-szövetséghez hasonló nemzeti sportszövetség a közbeszerzési szabályok hatálya alá tartozhat, amennyiben nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, közérdekű tevékenységeket folytat.
Ehhez azonban az szükséges, hogy az ilyen, jogi személyiséggel felruházott szövetség az Olasz Nemzeti Olimpiai Bizottsághoz hasonló hatóság olyan ellenőrzése alatt álljon, amely alapján e Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy befolyásolja a szövetség közbeszerzési szerződéseket érintő határozatait.
A Federazione Italiana Giuoco Calcio (Olasz Labdarúgó-szövetség; a továbbiakban: FIGC) a nemzeti labdarúgócsapatok kíséréséhez és az FIGC római raktárában nyújtandó anyagmozgatáshoz szükséges szolgáltatások hároméves időtartamra szóló odaítélése tárgyában tárgyalásos eljárást írt ki. Ezen eljárás lefolytatását követően az azon való részvételre felhívott egyik ajánlattevő, aki ugyanakkor nem nyerte el a szerződést, az említett eljárás lefolytatási módjának vitatása érdekében keresetet nyújtott be a Tribunale amministrativo regionale per il Lazio-hoz (laziói tartományi közigazgatási bíróság, Olaszország). Ezen ajánlattevő álláspontja szerint az FIGC-t közjogi intézménynek kell tekinteni, így annak tiszteletben kellett volna tartania a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozásban előírt közzétételi szabályokat.
Mivel a Tribunale amministrativo regionale per il Lazio (laziói tartományi közigazgatási bíróság) helyt adott a keresetnek, és megsemmisítette a szóban forgó közbeszerzési szerződés odaítélését, az FIGC, valamint azon ajánlattevő, akinek a részére az FIGC odaítélte a szerződést, fellebbezést nyújtottak be az e bíróság által hozott ítélettel szemben a Consiglio di Statóhoz (államtanács, Olaszország). E bíróság előtt különösen azon előfeltevést vitatták, amely szerint az FIGC-t „közjogi intézménynek” kell minősíteni.
A Consiglio di Stato (államtanács) e körülmények között határozott úgy, hogy előzetes döntéshozatal céljából a közbeszerzési irányelv értelmezésére vonatkozóan két kérdést terjeszt a Bíróság elé.1 E bíróság annak tisztázását kéri, hogy az FIGC teljesít-e bizonyos, az ezen irányelvben rögzített feltételeket annak érdekében, hogy „közjogi intézménynek” lehessen tekinteni, és ily módon köteles legyen a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó szabályok alkalmazására. A kérdést előterjesztő bíróság közelebbről egyrészt azon feltétel értelmezését kéri a Bíróságtól, amely szerint a „közjogi intézményt” kifejezetten olyan közérdekű célra kell létrehozni, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű,2 másrészt pedig azon feltétel értelmezése tekintetében vár útmutatást, amely szerint az ilyen intézmény ügyvezetésének valamely hatóság ellenőrzése alatt kell állnia.3
A Bíróság álláspontja
A Bíróság először is megállapítja, hogy Olaszországban az olyan közérdekű feladatokat, amelynek a sport minősül, az egyes nemzeti sportszövetségek a nemzeti szabályozásban kifejezetten e szövetségekre ruházott közérdekű feladatok keretében látják el, és pontosítja, hogy e feladatok közül, úgy tűnik, több nem bír ipari vagy kereskedelmi jelleggel. A Bíróság ebből arra a következtetésre jut, hogy mivel az FIGC-hez hasonló nemzeti sportszövetség ténylegesen ilyen feladatokat lát el, az úgy tekinthető, mint amelyet kifejezetten nem ipari vagy kereskedelmi jellegű közfeladatok ellátására hoztak létre.
A Bíróság pontosítja, hogy azok a körülmények, hogy egyrészt az FIGC jogi formája magánjogi szervezet, másrészt pedig, hogy az a nemzeti szabályozásban kimerítő jelleggel felsorolt közérdekű tevékenységek mellett más, olyan tevékenységeket is folytat, amelyek a tevékenységei összességének nagy részét teszik ki, és amelyek önfinanszírozás tárgyát képezik, nem kérdőjelezhetik meg e következtetést.
Másodszor, azon kérdést illetően, hogy valamely nemzeti sportszövetség ügyvezetését úgy kell-e tekinteni, mint amely valamely, a jelen ügyben a Comitato Olimpico Nazionale Italianóhoz (Olasz Nemzeti Olimpiai Bizottság, a továbbiakban: CONI) hasonló hatóság felügyelete alatt áll, a Bíróság megállapítja, hogy az olyan közigazgatási szerv, amely lényegében a sporttal kapcsolatos szabályok kidolgozásával és e szabályok megfelelő alkalmazásának ellenőrzésével foglalkozik, valamint kizárólag a versenyek szervezése és az olimpiai felkészülés szintjén lép fel, anélkül hogy szabályozná a különböző sportágak szervezését és mindennapi életét, első ránézésre nem tekinthető olyan felettes szervnek, amely ellenőrizni és irányítani tudja a sportszövetségek ügyvezetését. Hozzáteszi, hogy úgy tűnik, hogy Olaszországban a nemzeti sportszövetségeknek biztosított ügyvezetési autonómia eleve az ellen szól, hogy a CONI olyan széles körű, aktív ellenőrzést gyakorol, hogy a CONI – különösen a közbeszerzési szerződések odaítélése terén – képes befolyást gyakorolni az FIGC-hez hasonló nemzeti sportszövetségek ügyvezetésére.
A Bíróság ugyanakkor pontosítja, hogy az ilyen vélelem megdönthető, ha bizonyítást nyer, hogy azok a különböző hatáskörök, amelyekkel a CONI az FIGC tekintetében rendelkezik, e szövetség CONI-tól való olyan mértékű függését eredményezi, hogy a CONI befolyásolhatja az említett szövetség közbeszerzési szerződéseket érintő határozatait.
Hangsúlyozva, hogy az ilyen befolyásra irányuló lehetőséghez kapcsolódó függés fennállásának vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata, a Bíróság olyan pontosításokkal szolgál, amelyek segítik e bíróságot a határozatának meghozatalában. A Bíróság ezzel kapcsolatban különösen arra mutat rá, hogy annak értékelésével összefüggésben, hogy a CONI aktív ellenőrzést gyakorol-e az FIGC ügyvezetése felett, és hogy a CONI részéről fennáll-e annak a lehetősége, hogy befolyásolja az FIGC közbeszerzési szerződések tárgyában hozott határozatait, a CONI különböző hatásköreit együttesen kell értékelni.
Ezenkívül rámutat arra, hogy abban az esetben, ha megállapítást nyerne, hogy a CONI ellenőrzést gyakorol a nemzeti sportszövetségek ügyvezetése felett, az a körülmény, hogy ez utóbbi sportszövetségek befolyást gyakorolhatnak a CONI tevékenységére azáltal, hogy annak fő testületeiben többségben képviseltetik magukat, csak abban az esetben bír jelentőséggel, ha bizonyítható, hogy minden egyes nemzeti sportszövetség önmagában jelentős befolyást gyakorolhat az ügyvezetése tekintetében a CONI által gyakorolt ellenőrzésre, amelynek következtében ezen ellenőrzés semlegesítésre kerül, és az ilyen szövetség így újra visszanyeri az ügyvezetése feletti ellenőrzést.
1 A közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 94., 65. o.; helyesbítések: HL 2015. L 275., 68. o.; HL 2020. L 211., 22. o.).
2 A 2014/24 irányelv 2. cikke (1) bekezdése 4. pontjának a) alpontja.
3 A 2014/24 irányelv 2. cikke (1) bekezdése 4. pontjának c) alpontja.
curia.europa.eu
