Ződi Zsoltot, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont Információs Társadalom Kutatóintézetének tudományos főmunkatársá kérdeztük a mesterséges intelliganciáról hatékonyságáról, a ChatGPT diagnosztizálásáról, a betegek adataival való visszaélés kockázatáról, és arról is, hogy megosztható-e minden információ a programmal.
Az egészségügyi szféra egy komplex rendszer, amelyben nemcsak egyedi esetek diagnosztizálása és gyógyítása folyik, a kórházi munka pedig komoly adminisztrációval jár – fejtette ki Ződi Zsolt, az NKE kutatója, hangsúlyozva: az egészségügyi menedzsment munkáját nagyban segíti a mesterséges intelligencia. Emlékeztetett: a ChatGPT-t – amely szövegekből hoz létre szövegeket – 2022 óta alkalmazzák, a sebészeti robotokat azonban már jóval korábban elkezdték használni. Elmondta, hogy Magyarországon a budapesti Semmelweis Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjában is használnak ilyen eszközöket, amelyek emberi irányítással képesek sebészeti beavatkozást végezni. Mindezek mellett nagyon fontos a képalkotó eljárásokat (CT, MR, röntgen) és az egyéb felcímkézett betegadatokat együttesen használó mesterséges intelligencia, amely már a 2010-es évek elején is jobb diagnózist állított fel, mint az orvosok – tette hozzá.
Az angol The Telegraph elnevezésű portál cikke alapján beszélt arról a hollandiai kutatásról, amelynek során 60 beteg kórlapjainak és laboreredményeinek adatait vizsgálták meg úgy, hogy ezek közül harmincat orvosok elemeztek, a többit pedig a ChatGPT. Összehasonlítva a már meglévő, valós diagnózisokkal a gép jobb eredményeket ért el, mint az emberek – összegezte. A szakértő ugyanakkor felidézett egy másik kísérletet is, amelynek során egy sürgősségi betegellátásban dolgozó orvos több héten keresztül minden páciense adatait betáplálta a ChatGPT-be, és az előzőeknél sokkal rosszabb eredményeket kapott. Ződi Zsolt szerint ennek az lehet az oka, hogy ha nem teljesen pontosak azok az adatok, amelyekkel a gép dolgozik, és nem áll rendelkezésére minden információ a diagnózis felállításához, nem lesz jó a végeredmény sem. Erre azért kell nagy hangsúlyt helyezni, mert a sürgősségi osztályon viszonylag kevés információ alapján is hamar kell jó döntéseket hozni – mutatott rá.
Példaként említett egy olyan hölgyet, akinek súlyos alhasi fájdalmai voltak, az orvos pedig rákérdezett, hogy várandós-e. A szakértő hangsúlyozta: sok esetben a pánciensek maguk sem tudják pontosan leírni a tüneteiket, vagy letagadják azokat, ezért ilyenkor az orvosok tapasztalatai alapján felállított diagnózis nagyobb százalékban lesz helyes, mint a gépé. Amikor nem tipikus vagy bonyolult esetekről van szó, és információhiányos környezetben kell gyorsan dönteni, illetve az orvosnak vissza kell kérdeznie – amire a ChatGPT nem képes –, a gép nem boldogul jól – összegezte. Ilyenkor az orvosi intuíció jobban működhet, mint a nagy mennyiségű információ alapján statisztikai szövegeket létrehozó chatrobot, ráadásul az sem mindegy, hogy milyen nyelven kommunikálunk vele, hiszen legtöbbször angol nyelven tanítják őket – tette hozzá. Kifejtette ugyanakkor azt is, hogy a mesterséges intelligencia képes különböző mintázatok és a használt nyelvtani szerkezetek alapján különböző betegségeket, mint például az Alzheimer-kórt előre jelezni.
Biztos tehát, hogy teljes mértékben nem lehet elfogadni a ChatGPT diagnózisait – jelentette ki Ződi Zsolt, emlékeztetve: az életünkre hosszú távon hatással lévő kijelentéseket könnyebben fogadjuk el egy embertől, mint egy géptől, és nem is nagyon tűrjük el a gépektől azt, hogy hibázzanak. Amikor a mesterséges intelligencia és az orvoslás kapcsolatáról gondolkodunk, jelenleg elsősorban azok a big datán (nagy adathalmazon) alapuló előrejelzések bírnak jelentőséggel, amelyek az egész társadalomra hatással lehetnek – hívta fel a figyelmet a szakértő, kiemelve a táplálkozási szokások és a környezeti hatások befolyásoló erejét. Hozzátette: a járványok lefolyása és megelőzése szempontjából is hasznos lehet a mesterséges intelligencia használata, hiszen az elmúlt időszak tapasztalatai alapján a gyógyszerkutatást és a vakcinafejlesztést is nagymértékben meggyorsította.
Az utóbbi időben megsokszorozódott adathalász cselekmények, e-mailek és telefonhívások hatására ugyanakkor sokakban felmerülhet a kérdés, befolyásolhatja-e negatívan a mesterséges intelligencia az állampolgárok személyes adataihoz való hozzáférést – emlékeztetett Ződi Zsolt. Példaként említette az Egyesült Államokat és Kínát, ahol a személyes adatokkal kapcsolatos szabályozás kevésbé szigorú, mint Európában. Ennek okát a kutató abban látja, hogy az öreg kontinensen korábban a totalitárius rendszerek uralma alatt nagymértékben visszaéltek az emberek személyes adataival.
„Mi, itt Európában szeretnénk, ha az adataink biztonságban lennének, de ha mindezt túlzásba visszük, akkor nem fog rendelkezésre állni elegendő mennyiségű tanítóadat, így egyebek mellett a globális versenyben is le fogunk maradni, és nem fogjuk tudni élvezni az előnyöket sem” – jelentette ki a szakértő. Fontosnak nevezte, hogy a jogalkotók mérlegeljenek a szabályozásnál. Hozzátette viszont azt is, hogy ha az adatok rossz kezekbe kerülnek, az akár egy esetleges terrortámadás célpontjává is teheti hazánkat. Rámutatott emellett arra is, hogy a kutatók számára lényeges a személyes adatokhoz való hozzáférés, mert azok használatával hozzájárulhatnak az orvostudomány fejlesztéséhez.
A cikk a Bonum Publicum magazinban jelent meg.
Szerző: Szabó Réka Zsuzsanna
