Újabb négy évig vezetheti a Debreceni Egyetemet Szilvássy Zoltán professzor. A rektori kinevezést Áder János köztársasági elnök adta át az egyetemi vezetőnek a Sándor-palota Tükörtermében tartott szerdai kinevezési ünnepségen – közölte az intézmény.
Az alapítványi fenntartású Debreceni Egyetem első rektoraként folytathatja munkáját Szilvássy Zoltán professzor. Az intézményvezető a rektori feladatainak folytatásáról szóló kinevezési okmányt Áder János köztársasági elnöktől vette át április 13-án, csütörtökön a Sándor-palotában Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára és Haszonicsné Ádám Mária, a Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója jelenlétében.
Az intézmény szenátusa a 2021. decemberi ülésén hozott döntése nyomán Szilvássy Zoltánt javasolta rektori kinevezésre a fenntartó alapítvány kuratóriuma felé, a jelölést a testület támogatta. Az államfői kinevezés nyomán Szilvássy Zoltán – 2013 óta immár harmadik ciklusában – újabb négy évig irányítja az egyetemet.
Rektori pályázatában kiemelte, hogy az új rektori ciklus kezdetén, 2022 májusában, közel háromnegyed évvel a modellváltás után fontos célja a kezdeti időszak tapasztalatainak birtokában az alapítványi működésre való átállás optimalizálása, munkájával ennek a stabilizálódását és zökkenőmentességét igyekszik elősegíteni.
Továbbra is kiemelt céljának tekinti az intézmény első számú ágazati fókuszterülete, az egészségtudomány és az egészségipar fejlesztését, amelyhez a közeljövőben – a térség gazdaságfejlesztési igényeihez illeszkedően – a jelentős fejlődési potenciált rejtő műszaki képzési és kutatási portfólió is csatlakozik.
Szilvássy Zoltán professzor rektori kinevezése négy évre, 2026. április 30-ig szól.
Az első kivenezése nem ment ilyen simán
2013-ban Szilvássy kinevezését a szenátus nem támogatta, Balog Zoltán miniszter mégis őt javasolta rektornak. A 2010-es kormányváltás után az akkori rektor, Fábián István is szerette volna folytatni munkáját, valamint pályázott a rektori címre Paragh György, az egyetem orvostudományi centrumának vezetője is.
Az első körben a legtöbb szavazattal Paragh Györgyöt támogatták (45 igen, 17 nem, 12 tartózkodás), Fábián István nem sokkal maradt le (39 igen, 25 nem, 10 tartózkodás), a legkevesebb támogató és a legtöbb elutasító szavazatot Szilvássy Zoltán kapta: (32 igen, 38 nem, 4 tartózkodás). Állítólag Szilvássyt közvetlen kollégái közül is alig támogatták.
Fábián István rektor ezután visszalépett, hogy a rektorválasztáson egyértelműbb támogatottsága legyen Paragh Györgynek. A szenátus ekkor kétharmaddal támogatta Paragh rektorrá választását (74-ből 49-en), Szilvássy Zoltán már csak a szavazatok egyharmadát kapta (25-en szavaztak rá).
Az Index összefoglalója szerint a két jelölttel ezután elbeszélgetett Balog Zoltán és Klinghammer István felsőoktatási államtitkár, majd az egyetemi polgárok felháborodására a miniszter Szilvássyt terjesztette fel rektori kinevezésre a köztársasági elnöknek. Az eljárás nem volt törvénytelen, hiszen az új kormány már korábban módosította a felsőoktatási törvényt. Ez lehetővé tette a miniszternek az egyetemi szenátus döntésének felülbírálatát. Ha így tekintjük, Szilvássy Zoltán volt a második Orbán-kormány első politikai kinevezettje az egyetemi szférában.
