A Debreceni Egyetem sajtóközpontja az elmúlt hetekben a hazai egyetemeket érintő kiáltványok és nyilatkozatok kapcsán kérdezte a május 1-jén hivatalba lépett rektort, Bács Zoltán, valamint az intézmény korábbi vezetőit – Fábián István, Nagy János és Bazsa György –, továbbá a dolgozók és a hallgatók képviselőit arról, hogyan értékelik a debreceni modellváltás tapasztalatait, milyen eredményeket hozott az alapítványi fenntartás, és milyen változtatásokra lehet szükség a jövőben.
A Debreceni Egyetem hírportálján megjelent összeállításban a május 1-jén hivatalba lépett rektor, Bács Zoltán, valamint az intézmény korábbi vezetői – Fábián István, Nagy János és Bazsa György – értékelték a modellváltás tapasztalatait, de megszólaltak a dolgozói és hallgatói érdekképviseletek képviselői is.
Bács Zoltán szerint a modellváltás megszüntette a korábbi, költségvetési intézményi működésből fakadó számos akadályt. Mint fogalmazott, az államháztartási rendszerhez kötött működés hosszú éveken át nehezítette a stratégiai tervezést, a nemzetközi versenyképességet, valamint a vállalatokkal való együttműködést. A rektor szerint az új, alapítványi struktúra kiszámíthatóbb pénzügyi környezetet teremtett, mivel a Debreceni Egyetem hatéves finanszírozási szerződés alapján működik, ami lehetővé teszi a középtávú tervezést és a teljesítményalapú fejlesztéseket.
A rektor kiemelte: a Debreceni Egyetem esetében a modellváltást a szenátus nagy többséggel támogatta, és az intézmény olyan kuratóriumot kapott, amelyben nincsenek aktív politikusok. Állítása szerint a fenntartó alapítvány nem vont el döntési jogokat az egyetemtől, a szenátus megtartotta szerepét a szabályzatok, a költségvetés és az intézményi működés alakításában. Bács Zoltán szerint az alapítvány elsősorban ellenőrző és jóváhagyó szerepet tölt be, miközben az egyetem a saját bevételeivel önállóan gazdálkodik.
Bejegyezték az alapítványokat, fideszes kuratórium felügyeli a Debreceni Egyetemet is
A modellváltás eredményeit számszerűen is érzékeltette: elmondása szerint az intézmény mérlegfőösszege és saját tőkéje az elmúlt években két és félszeresére nőtt, emelkedtek az oktatói bérek, különösen a fiatalabb oktatói kategóriákban, és jelentősen nőtt a nemzetközi tudományos publikációk száma is. Az egyetem a külföldi hallgatók körében is vonzóbbá vált, miközben a vállalati kutatás-fejlesztési bevételek is jelentősen emelkedtek.
A korábbi rektorok alapvetően egyetértettek abban, hogy a gazdasági önállóság erősítette az intézmény versenyképességét, de többen fenntartásokat is megfogalmaztak.
Fábián István, aki 2010 és 2013 között vezette az egyetemet, emlékeztetett: már korábban is szükségesnek tartotta, hogy az egyetemek kikerüljenek a túlzott állami kötöttségekből, ugyanakkor a jelenlegi modell kapcsán fontos problémának tartja, hogy a kuratóriumok felett nincs megfelelő intézményi kontroll. Szerinte a rendszer akkor működik jól, ha a kuratórium összetétele valóban az intézmény érdekeit szolgálja, de országosan nem mindenhol ez a helyzet. Úgy véli, szükség lenne arra, hogy ne legyenek politikai kinevezettek a testületekben, legyen időkorlátja a tagságnak, és az egyetemi közösségnek is legyen érdemi beleszólása a fenntartó testületek működésébe.
Nagy János professzor, aki két ciklusban is rektorként vezette az intézményt, a debreceni modell sikerét elsősorban az együttműködésben látja. Szerinte az egyetem vezetése és a kuratórium közösen tudta kihasználni az új rendszer adta lehetőségeket, ami a vagyongazdálkodásban, az innovációban és a tudományos eredmények gyakorlati hasznosításában is megmutatkozott. Javaslata szerint a jövőben a kuratóriumi tagok kiválasztásában nagyobb szerepet kaphatna az egyetem szenátusa, illetve a volt rektorokból álló testület.
Bazsa György arra hívta fel a figyelmet, hogy országos szinten jelentős különbségek alakultak ki az alapítványi fenntartású egyetemek között. Szerinte maga a modell nem garantálja automatikusan a sikert, sok múlik azon, milyen összetételű a kuratórium, mennyire stabil a vezetés, és mennyire képes együttműködni az intézmény közösségével. Úgy fogalmazott, Debrecen sajátos helyzetben van, mert itt a fenntartói testület működését kevésbé határozza meg a politika, mint más intézményeknél.
A dolgozók és hallgatók képviselői szintén kedvezően értékelték az elmúlt időszakot, de hangsúlyozták az autonómia megőrzésének fontosságát.
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete debreceni szervezetének elnöke, Balogh László Levente szerint olyan működési modellre van szükség, amely egyszerre biztosítja a versenyképes béreket, a munkavállalói jogok érvényesülését és az átlátható döntéshozatalt. Kiemelte, hogy a szakszervezetek részvételét fontosnak tartják a jövőbeni döntéshozatalban.
A hallgatói önkormányzat elnöke, Németh Kevin arról beszélt, hogy a diákok a mindennapokban elsősorban az infrastrukturális és szolgáltatási fejlesztéseket érzékelték a modellváltás óta. Hozzátette: a hallgatói érdekképviselet szerepe nem csökkent, a szenátusban továbbra is biztosított a hallgatói részvétel. Ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy a magyar egyetemek újra teljes körűen részt vehessenek az Erasmus és Horizon programokban.
