Vezérszónoki felszólalásokkal folytatta a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény módosításának vitáját kedd délután a parlament.
Fidesz: a magyar egyetemek a nyugatiak komoly versenytásaivá váltak
Pósán László debreceni fideszes országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy a magyar hallgatók kétharmada a világ élvonalába tartozó egyetemeken tanul. Hozzátette, Magyarországon kívül egyetlen európai ország sem mondhatja el magáról, hogy hallgatóinak kétharmada a világ legjobb öt százalékához tartozó intézményekben tanul.
Kiemelte, hogy ezek az egyetemek a szenátus szándéka alapján döntöttek a modellváltás mellett. Ennek következtében jelentősen nőtt az intézmények autonómiája és gazdálkodási jogköre, egyszerűbbé váltak a döntéshozatali mechanizmusok, rugalmasabban kezelik a munkaerőpiaci igényeket, rugalmasan alakíthatják a képzéseiket, önállóan gazdálkodhatnak bevételeikkel és alakíthatják a bérstruktúrát – sorolta a vezérszónok.
A változásnak köszönhetően a magyar felsőoktatásban egy párját ritkító sikerességi fordulat következett be – jelentette ki. Néhány év leforgása alatt a magyar egyetemek a nyugatiak komoly versenytásaivá váltak, komoly konkurenciát teremtettek és komoly vonzerővel rendelkeznek – mondta Pósán László.
A hazai felsőoktatási intézmények versenyképessége jelentősen nőtt, ezzel együtt nyugati egyetemeké pedig stagnált vagy csökkent. Erre a nem várt helyzetre Brüsszel úgy reagált, hogy diszkriminatív intézkedésekkel sújtotta a magyar felsőoktatási intézményeket és hallgatókat, blokkolta a modellváltó egyetemek részvételét az uniós finanszírozású programokban és jelentős károkat okozott a magyar intézményeknek – fogalmazott a képviselő.
Ha Brüsszelnek valóban összeférhetetlenségi aggályai vannak és nem a magyar konkurencia visszaszorítására törekszik, akkor nem sújtaná válogatás és mérlegelés nélkül a hazai modellváltó egyetemeket – érvelt a vezérszónok.
Végül Pósán László azt mondta, hogy a tárgyalt törvényjavaslat alapján Brüsszelnek meg kell szüntetnie a 21 alapítványi fenntartású egyetem kizárását az Erasmus és a Horizont programokból.
A DK nem támogatja a javaslatot
Földi Judit (DK) emlékeztetett, hogy a parlament 2021-ben fogadta el a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt. Az a jogszabály azonban nem állta ki az idő próbáját, többször is módosította az Országgyűlés, de a problémák ettől nem szűntek meg – tette hozzá.
A létrehozott alapítványok névleg a kormánytól függetlenül látnak el kulturális, oktatási feladatokat, azonban kuratóriumaikban döntő részben a kormányhoz hű személyek kerültek – közölte.
Az EU pénzügyminiszterei 2022 decemberében fagyasztották be a Magyarországnak 2021 és 2027 között járó támogatások csaknem egyharmadát, és ezzel együtt utasításba adták, hogy az EU nem köthet új pénzügyi megállapodást a 2021-es törvény alapján létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal – hívta fel a figyelmet. Kijelentette, hogy a közérdekű vagyonkezelői formában működő 21 felsőoktatási intézmény “azért került célkeresztbe”, mert a modelljük nem biztosítja a közösségi források átlátható kezelését.
A DK nem támogatja az alapítványi kiszervezést és a modellváltást, ezért a törvényjavaslatot sem – foglalta össze véleményét.
KDNP: sok dologban sikerült előrelépni az elmúlt években
Nacsa Lőrinc (KDNP) Földi Judit szavaira reagálva azt mondta, hogy magyar országgyűlési képviselőkként azt kellene nézniük, hogy mi jó a magyar hallgatóknak, egyetemeknek és felsőoktatási rendszernek.
A felszólaló leszögezte, hogy Magyarországon nincs jogállamisági probléma.
A képviselő hangsúlyozta, hogy rengeteg munka van még hátra a felsőoktatásban, de nagyon sok dologban sikerült előre lépni az elmúlt években.
Megkérdezte a DK-s képviselőt, hogy egyetért-e azzal, hogy azért büntessék a magyar hallgatókat, mert Brüsszelnek politikai baja van a magyar kormánnyal? Az a problémájuk, hogy nem szálltunk be a háborúba, nem töröljük el a gyermekvédelmi törvényt és kerítést építettünk a déli határon – érvelt.
Nacsa Lőrinc kijelentette, megoldást keresnek, szeretnének megállapodni Brüsszellel, de nem minden áron.
MSZP: elsietett volt az alapítványi rendszer kialakítása
Egy szakmai törvényről beszélünk és egy politikai problémával állunk szemben – kezdte felszólalását Hiller István (MSZP), hangsúlyozva, ráadásul nem belpolitikai, hanem a kormány és Brüsszel közötti vitáról van szó.
Annak a véleményének adott hangot, hogy túl gyorsan, nem kellőképpen átgondolt módon hajtották végre az alapítványi rendszerbe szervezést, nem téve különbséget a szak- és a tudományegyetemek között.
Szerinte utóbbiak alapítványi formába tételével meg kellett volna várni szakegyetemek esetében képződő “tapasztalat-együttest”, ami legalább 2-3 évnyi várakozást jelentett volna. Így viszont intézményen belül kettőztek meg szervezeteket, nehézkesebbé vált a döntéshozatal.
Hangsúlyozta: az állami vagy az alapítványi fenntartás “önmagában nem garancia a jó működésre”, az intézményi szenátusok pedig az alapítványi formába alakítással a 40-70 százalékos béremelésre és az összesen 1050 milliárd forintos forrásátadásra mondtak igent.
Feltette a kérdést: ha elismerjük, hogy a törvényjavaslat célja nem a szervezet átalakítása, hanem az Európai Unióval folytatott vita rendezése, mekkora esélye van a probléma megoldására, illetve van-e olyan uniós tagállam, amelyik az alapítványi rendszerrel kapcsolatban a magyar álláspontot osztja.
