Az alapkamat jelenlegi szintjén fenntartható módon érhető el az inflációs cél – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának keddi közleményében, amelyet a kamatdöntő ülést követően a jegybank honlapján tett közzé a testület.
A monetáris tanács keddi döntésével 13,0 százalékon tartotta az alapkamatot, és a kamatfolyosó két szélét sem módosította.
A testület értékelése szerint a következő hónapok pénzromlást csökkentő hatásai inflációs fordulatot eredményezhetnek, a másodkörös inflációs hatásokat a szigorú monetáris kondíciók segítenek elkerülni.
Az energia-, nyersanyag- és élelmiszerárak a háború előtti szint alá csökkentek, emellett a belső kereslet csökkenésének árazásokat fegyelmező hatása, valamint a bázishatások kifutása egyaránt támogatja az infláció mérséklődését. A testület várakozása szerint Magyarországon 2023 első felében fokozatos, majd jelentősebb csökkenés várható, a fogyasztóiár-index jövőre tér vissza a jegybanki toleranciasávba.
Hozzátették, hogy az infláció, bár lassan, de egyértelműen csökken más országokban is. A térségben az MNB-hez hasonlóan a cseh, a lengyel és a román jegybank is változatlanul tartotta az irányadó kamatokat.
A GDP alakulása a közlemény szerint ugyancsak az év közepén vehet fordulatot, a kezdeti visszafogott növekedést az év második felében élénkülés követheti. A reáljövedelmek mérséklődése, a vállalati költségek emelkedése, az állami beruházások halasztása, a szigorúbb kamatkörnyezet egyaránt mérsékli a belföldi keresletet.
Az EU tagállamainak többségében a GDP a vártnál kedvezőbben alakul, az energiaválság hatásai enyhülni látszanak, bár a háború továbbra is jelentős bizonytalanságot okoz.
A normalizálódó világgazdasági környezetnek és az elmúlt években kiépült exportkapacitásoknak köszönhetően Magyarország külkereskedelmi egyenlege jelentősen javulhat, a folyó fizetési mérleg hiánya csökkenhet.
A monetáris tanács szerint a pénzpiaci folyamatok ugyancsak kedvezően alakultak, a forint árfolyamának stabilizálódásához a jegybanki intézkedések is hozzájárultak. A bankközi forintlikviditás tartós lekötését célzó jegybanki eszközök a hozamkörnyezet általános és jelentős mértékű emelkedését eredményezték, így ezeket a következő időszakban is alkalmazni fogják.
A monetáris transzmisszió erősítése mellett az egynapos betéti gyorstendereket és devizacsere-ügyleteket is folytatják, emellett az energiaszámlához köthető, a piaci egyensúly eléréséhez szükséges devizalikviditási igény kielégítésére is készen állnak. Az MNB az október közepén bevezetett egynapos eszközök kondícióinak alakítása során a kockázati megítélés javulásának tartósságát veszi figyelembe – olvasható a közleményben.
