Lakossági fórumot tartott a Mi Hazánk Mozgalom szombat délelőtt egy debreceni étteremben, a téma természetesen a mostanság slágertémának számító kínai CATL akkumulátorgyára volt. A megjelentek egyhangúlag elutasították a gyár megépítését.
A körülbelül kétszáz fős nagyteremben nem sok ülőhely maradt szabadon, egyébként a több mint háromórás eszmecsere sokkal kulturáltabb mederben zajlott le, mint a pénteki botrányos közmeghallgatás. Salánkiné Kuti Zsuzsanna, a párt debreceni arca kezdte a felszólalását, aki úgy vélte, ennek a beruházásnak inkább több hátránya van, mint előnye, és a nép helyett a multik érdekeit szolgálja. Továbbá kijelentette, kikéri magának, hogy gyerekekként kezeljék az embereket. A magyar termőföldre nemzeti kincsként tekintenek, és mindent el fognak követni a gyár építése ellen – mondta a Mi Hazánk Mozgalom választókerületi elnöke.
Apáti István, a párt alelnöke azzal kezdte beszédét, hogy a helyszínválasztás is pikáns volt olyan szempontból, hogy a megszokott helyen nem tudtak összegyűlni. Azt a panziót ugyanis a kínaiak a Semcorp képviseletében megvásárolták, hogy munkásszállót működtessenek benne. Aggodalmát fejezte ki, hogy pénteken többször is ellentmondásba keveredtek az illetékesek a közmeghallgatáson.
A beruházó cég külföldi képviselői pedig véleménye szerint tiszteletlenek voltak a debreceniekkel szemben, hiszen egy igennel vagy nemmel sem tudtak válaszolni a feltett kérdésekre. Akkor hogy lehet majd azt elvárni tőlük, hogy betartsák a környezetvédelemi és egyéb szabályokat élesben? – kérdezte Apáti. A párt debreceni kötődésű alelnöke elmondta, hogy a huszonnegyedik órában a cselekvésnek van itt most az ideje, és mindenkinek részt kell benne venni, hiszen nem elég csak az internetes platformokon kemény mondatokkal üzengetni.
Torockai László pártelnök is felszólalt, és kijelentette, nem értenek egyet a kormány gazdaságpolitikájával, és azzal, hogy Magyarországból akkumulátorgyártó nagyhatalomat akarnak létrehozni. Hiányolta a kommunikációt az állampolgárok felé, és kifogásolta azt is, hogy hiába érvelnek azzal, hogy munkahelyet teremtenek a magyaroknak, a gödi gyárban sem sok magyar dolgozik, és a BMW-gyárat sem magyarok fogják felépíteni, hanem török vendégmunkások. Arról is beszélt, hogy a már működő akkumulátorgyárakban nem elsősorban magyarok dolgoznak.
Ráadásul a projekteket a kiváló minőségű csernozjom (fekete) földek rovására teszik, ami több gazdát akarata ellenére is ellehetetlenített. Helyi népszavazást szorgalmazott, amelynek sikeres kimenetele esetén a nép üzenhetne egyfajta közakaratként a kormánynak. Ehhez minimum 35 ezer aláírás szükségeltetik, amelyhez széles körű összefogást sürget.
A hallgatóság részéről egy kárvallott földtulajdonos beszélt, aki ellen engedetlenség miatt eljárást indítottak. Elmondta, hogy a rendszerváltás után Debrecenben 45 ezer élelmiszeripari munkahely szűnt meg, és “agrárországként” ezt kellett volna inkább helyreállítani a nagy külföldi beruházások helyett. Véleménye szerint lakosság- és népességcsere is várható, hiszen már keresik az ingatlanügynökök a lakásokat a távol-keleti vendégmunkások számára.
Toroczkai magát “unortodox” pártelnökként azonosítva arról is beszélt, hogy a haza és a nemzet számít, nem a pártérde,k és sikeres választási eredmény esetén egy országosan dominószerűen kibontakozó ellenállás ráébreszthetné a kormányt, hogy ezen a gazdaságpolitikáján változtasson.
Zárszóként minden jelenlévő 13 óra 14 perckor kijelentette a teremben, hogy a szándék megvan, és elkezdhetik az aláírásgyűjtést. Ezt történelmi pillanatnak nevezték.
– Faragó László –
