Szóbeli nyilatkozat a Koreai Köztársaságban előzetes letartóztatásban lévő Lee Man-hee elnök helyzetéről — Általános vita az Emberi Jogi Tanács 63. ülésszakának 3. napirendi pontja keretében

Világ

Lee Man-hee elnök ügye az Emberi Jogi Tanács előtt

2026. szeptember 18-án a CAP Freedom of Conscience (CAP Lelkiismereti Szabadság) szóbeli nyilatkozatot tett az ENSZ Emberi Jogi Tanács 63. ülésszakának 3. napirendi pontja keretében zajló általános vitán, amelynek témája az összes emberi jog előmozdítása és védelme volt.

A nyilatkozat előterjeszti a 95 éves Lee Man-hee elnök ügyét, aki a Shincheonji Jézus Egyházának alapítója és vezetője, valamint a koreai háború veteránja, és akit jelenleg erőszakmentes vádak alapján előzetes letartóztatásban tartanak a koreai köztársaságbeli Szöuli Fogvatartási Központban.

A CAP Freedom of Conscience komoly aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy úgy tűnik, politikai indíttatású és diszkriminatív nyomozás folyik egy vallási kisebbség ellen, valamint a fogvatartás körülményei miatt is. Annak ellenére, hogy Lee elnöknek állandó lakóhelye van és nem áll fenn a szökés veszélye, Szöul legsúlyosabb hőhulláma idején légkondicionálás nélküli cellában tartották fogva, ami súlyos aggályokat vet fel a 95 éves fogvatartott egészségi állapotát illetően.

A nyilatkozat emlékeztet arra, hogy az ilyen bánásmód ellentétes a Koreai Köztársaság nemzetközi kötelezettségeivel: a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának (ICCPR) 9. cikkeje előírja, hogy a fogva tartásnak szükségesnek és arányosnak kell lennie; a 10. cikkej garantálja az emberséges bánásmódot; a Nelson Mandela-szabályok a fogva tartottak számára a társadalomban elérhetővel egyenértékű egészségügyi ellátáshoz való jogot biztosítanak; a Tokiói Szabályok a vizsgálati fogságot végső eszköznek tekintik; a 18. cikkej pedig védi a vallás- és meggyőződésszabadságot – egy jogot, amelyet a CAP Freedom of Conscience szerint ebben az esetben figyelmen kívül hagytak.

A CAP Freedom of Conscience sürgeti a Tanácsot, hogy szólítsa fel a Koreai Köztársaságot szerződéses kötelezettségeinek teljesítésére azáltal, hogy a fogvatartás alternatíváit kínálja fel, lehetővé teszi a független orvosi vizsgálatot, és biztosítja a tisztességes és pártatlan tárgyalást.

2. A CAP Liberté de Conscience-ről


CAP Liberté de Conscience (CAP LC, CAP Freedom of Conscience)
A Vallás- és Meggyőződésszabadságért Küzdő Egyesületek és Magánszemélyek Koordinációs Szervezete

A CAP Freedom of Conscience (CAP Lelkiismereti Szabadság) egy világi európai nem kormányzati szervezet, amely az ENSZ- konzultatív státusszal rendelkezik. 1995-ben jött létre, és a vallás- és meggyőződésszabadság jogának védelmét tűzte ki célul. A CAP Freedom of Conscience a valláson vagy meggyőződésen alapuló diszkrimináció minden formája ellen küzd azáltal, hogy felhívja rájuk a figyelmet az európai és nemzetközi szervezeteknél.

A CAP Freedom of Conscience összegyűjti a vallási vagy meggyőződési közösségeket érintő diszkriminációra és emberi jogi jogsértésekre vonatkozó beszámolókat, hogy azokat továbbítsa a nemzetközi szervezeteknek, felhívja a figyelmet a problémára, tájékoztassa őket, valamint vitát indítson a vallás- és meggyőződési szabadság védelméről.

A CAP Freedom of Conscience emellett minden olyan vallási vagy spirituális csoport érdekében fellép, amely diszkriminációval szembesül, hogy elismerjék azok vallás- és meggyőződésszabadsághoz való jogát.

A CAP Freedom of Conscience tagja az Európai Vallásszabadság Szövetségnek (FOB) és az Európai Vallás- és Meggyőződéshálózatnak (ENORB), valamint részt vesz az EU Alapjogi Ügynöksége által létrehozott Alapjogi Civil Társadalmi Platform munkájában.

(x)