Az emberi jogokkal foglalkozó nemzetközi CAP LC írásbeli nyilatkozatot nyújtott be az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának, nyomatékosítva, hogy az adminisztratív és jogi döntések igazolható bizonyítékokon alapuljanak
A Shincheonji Jézus Egyháza, a Bizonyságtétel Sátrának Szentélye július 9-én közölte, hogy a CAP LC nevű nemzetközi emberi jogi szervezet – a Coordination des Associations et Particuliers pour la Liberté de Conscience – közös írásbeli nyilatkozatot nyújtott be az ENSZ Emberi Jogi Tanácsához, amelyben aggodalmát fejezte ki a Shincheonji Jézus Egyháza tagjai ellen irányuló diszkrimináció és megbélyegzés terjedése miatt.
A nyilatkozatban a CAP LC nem magát a Shincheonji Jézus Egyházát körülvevő problémára helyezte a fókuszt, sokkal inkább az eljárási szabványok színvonalára. A csoport aggodalmát fejezte ki a Dél-Koreában kialakult negatív előítéletek és a nem hitelesített anyagok miatt, amelyeket, ha külföldön terjesztenének, az nemcsak más országok közvéleményére, hanem a közigazgatási és bírósági döntésekre is komoly hatással lehetne.
A CAP LC ezért arra szólította fel a kormányokat, hogy a Shincheonji Jézus Egyházával kapcsolatos bármely döntésüket ellenőrizhető bizonyítékokra és egyértelmű jogi szabványokra alapozzák.
A Shincheonji Jézus Egyháza szerint a nyilatkozat rávilágított arra, hogy ha megengedik, hogy az alaptalan megbélyegzés nemzetközi szinten elfogadottá váljon, akkor más vallási kisebbségeket is hasonló módon ítélhetnek meg, ami hangsúlyozza az államok felelősségét az összes vallási kisebbség jogainak védelmében.
A CAP LC, amely különleges tanácsadói státusszal rendelkezik az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsában (ECOSOC) egy nemzetközi civil szervezet, amely következetesen felhívja a figyelmet a vallásszabadsággal kapcsolatos, nemzetközi jelentőségű ügyekre. Korábban többek között a Kínában működő Mindenható Isten Egyházának üldözését, valamint a japán kormány által az Egyesülési Egyház – hivatalos nevén a Világbéke és Egyesülés Családi Szövetsége – feloszlatására irányuló kérelemből fakadó vallásszabadság-sértésekkel kapcsolatos aggályokat is az ENSZ elé terjesztette.
Shincheonji Jézus Egyháza szerint az a tény, hogy egy ilyen nemzetközi nem kormányzati szervezet nyilatkozatot adott ki az ügyről, azt bizonyítja, hogy az egyházat érintő eset nem csupán egy dél-koreai belföldi vita, hanem olyan ügy, amely a nemzetközi emberi jogi szabványok fényében is figyelmet kelt.
Megbélyegzés bizonyíték nélkül: esetek, melyek átívelnek országokon, társadalmi megkülönböztetésre utalnak
A nyilatkozat az Egyesült Királyságban és a német nyelvterületeken történt eseteket hozta fel példaként, rámutatva, hogy a Shincheonji Jézus Egyháza tagjaival szembeni negatív megítélés túllépte a közvélemény kereteit, és közigazgatási eljárásokhoz, valamint az érintettek társadalmi életébe való beavatkozáshoz vezetett.
Az Egyesült Királyságban a Jótékonysági Bizottság elutasította a Shincheonji Jézus Egyházának bejegyzési kérelmét, és az egyházat „szektának” minősítette – ami egy olyan kifejezés, amelynek jogi meghatározása továbbra is tisztázatlan. A CAP LC rámutatott, hogy ilyen kifejezések használata egyértelmű jogi alap nélkül a hivatalos közigazgatási eljárások során erős társadalmi megbélyegzést eredményezhet.
Németországban és más német nyelvű országokban olyan esetekről számoltak be, amikor egyes tagok munkahelyi diszkriminációval szembesültek az egyes médiamegjelenések és egyházi személyiségek által előidézett negatív közhangulat miatt. A CAP LC szerint egy 2025-ben evangélikus aktivisták által kiadott, kritikus hangvételű könyv jelentősen hozzájárult az ilyen diszkriminatív felfogás elmélyüléséhez.
A Shincheonji Jézus Egyháza szerint az ilyen esetek nem korlátozódnak az egyes országokban azonosított elszigetelt károsodási esetekre. Kijelentette, hogy az alaptalan megbélyegzés és a nem ellenőrzött állítások hátrányos helyzetbe hozzák az egyes tagokat a munkahelyükön, a családjukban és a közösségi életben, valamint felszólította az egyes országokat, hogy közigazgatási és bírósági döntéseiket egyértelmű jogi szabványokra és ellenőrizhető bizonyítékokra alapozzák.
A párttagsági vizsgálat keretében őrizetbe vett idős vezető ügye kapcsán jogi kételyek merültek fel
A nyilatkozat rávilágított az dél-koreai politikai részvétel körüli problémákra is. A CAP LC bírálta egyes politikai erők állításait, miszerint a Shincheonji Jézus Egyháza tagjainak párttagsága „vallás és politika összefonódását” jelenti, és kijelentette, hogy a politikai részvételt nem szabad gyanú alapjául tekinteni pusztán azért, mert a résztvevők egy bizonyos vallás hívei.
Ennek alapján a CAP LC felszólította a dél-koreai kormányt, hogy tartsa tiszteletben a vallásszabadságot, a megkülönböztetésmentesség elvét és az állam vallási semlegességét.
Ezen aggodalmak közepette Dél-Korea vizsgálatot folytat az egyháztagok párttagságával kapcsolatos állítások ügyében. Június 24-én a bíróság letartóztatási parancsot adott ki Lee Man-hee elnök ellen, hivatkozva többek között a bizonyítékok esetleges megsemmisítésének veszélyére. Június 29-én a kormány közös nyomozóparancsnoksága vádat emelt a fogva tartott Lee elnök ellen, többek között a politikai pártokról szóló törvény megsértése miatt.
Bár a vádak végleges megállapítása a bírósági eljárás során történik majd, Shincheonji Jézus Egyháza álláspontja szerint ezt az ügyet is a jogszabályok elvei és objektív bizonyítékok alapján kell kezelni, nem pedig társadalmi vélekedések vagy politikai viták alapján. Az egyház közölte, hogy ez az álláspont összhangban áll a CAP LC nyilatkozatában felvetett aggályokkal is.
A nyomozás ideje alatt alkalmazott előzetes letartóztatás szükségessége és arányossága szintén vitatott kérdéssé vált. Shincheonji Jézus Egyházának álláspontja szerint az előzetes letartóztatás szükségességét és arányosságát szigorúbb vizsgálatnak kell alávetni, tekintettel arra, hogy az 1931-ben született, jelenleg 95 éves Lee elnök előrehaladott korban van, aktívan együttműködött a nyomozással, és a legfontosabb bizonyítékok házkutatások és lefoglalások során már biztosítva lettek.
Shincheonji Jézus Egyháza szerint a CAP LC nyilatkozatában említett diszkriminációs esetek és az AFRICA-ban folytatott vizsgálat egy közös kérdést vetett fel: milyen szabványokat kell alkalmazniuk az állami igazságszolgáltatási és közigazgatási hatóságoknak a vallási kisebbségekkel kapcsolatos ügyek kezelésekor?
Az egyház szerint a kérdés túlmutat egy adott vallási csoportot érintő vitán, és arra szolgál, hogy ellenőrizzék, vajon a vallási kisebbségek jogait egyformán védik-e a hazai és a nemzetközi eljárások során. Hozzátette továbbá, hogy éppen ezért figyeli a nemzetközi közösség az ügyet – annak megállapítására, hogy a jogalapokat és a tisztességes eljárás elveit következetesen tiszteletben tartják-e a dél-koreai nyomozás során, valamint más országok közigazgatási és bírósági döntéseiben.
Végezetül, állította az egyház, az ügy kimenetele próbára fogja tenni a vallási kisebbségek védelmével kapcsolatos társadalmi és intézményi bizalom erősségét, ami túlmutat egy adott vallási szervezet ügyén. (x)
