Az Európai Bizottság ma tette közzé legújabb eredményjelentését a hatékony és valódi biztonsági unió megvalósítása terén elért előrehaladásról. Jelentésében a Bizottság számba veszi az év eleje óta végbement fejleményeket, és megállapítja, hogy igen sok kiemelten fontos kezdeményezés – a 22 jogalkotási kezdeményezésből 15 – esetében már megállapodás született.
A Bizottság ugyanakkor arra is rámutat, hogy néhány kulcsfontosságú javaslat, így például az online terrorista tartalmakkal és az Európai Határ- és Parti Őrség megerősítésével kapcsolatos javaslatok esetében sürgősen lépni kell annak érdekében, hogy elfogadásukra még a májusi európai parlamenti választások előtt sor kerüljön. A jelentés azt is hangsúlyozza, hogy a választásokig fennmaradó néhány hétben kettőzött erővel kell fellépni a félretájékoztatás elleni küzdelem ellen, illetve a választási és digitális rendszerek ellenálló képességének javításáért.
A jelentés beszámol a biztonsági unió fő alkotóelemeivel kapcsolatban elért előrehaladásról, ideértve többek között az információs hézagok megszüntetését, a választási és digitális rendszerek ellenálló képességének erősítését, valamint a radikalizálódás visszaszorítását, és felvázolja, mely területeken van szükség további intézkedésekre.
A Bizottság ma az internetes biztonságról és a kiberbűnözésről készített legújabb Eurobarométer felmérés eredményét is közzétette. A felmérés eredményét összegző jelentés megállapítja, hogy az európai polgárok egyre aggasztóbbnak tartják az informatikai bűnözés problémáját, és 79%-uk szerint növekszik annak a kockázata, hogy kiberbűnözés áldozatává válnak. Magyarországon 10%-kal kevesebben tartanak ettől. Összességében a magyar internetezők között nagyobb arányban (25%) vannak azok, akiket egyáltalán nem foglalkoztat az online biztonság kérdése, szemben a 15%-os uniós átlaggal. A felmérésből az is kiderül, hogy a magyarok – korcsoporttól függetlenül – az európai uniós átlagnál valamelyest kisebb arányban használják napi rendszerességgel az internetet, de akárcsak a többi országban, Magyarországon is leggyakrabban okostelefont, asztali vagy hordozható számítógépet vesznek igénybe erre a célra.
