Márki-Zay Péter úgy látja, hogy a Tisza első száz napja eredményesebben alakult, mint annak idején a Fideszé, de szerinte a kormánynak még több, a korábbi rendszerből örökölt gyakorlattal is le kell számolnia. A hódmezővásárhelyi polgármester közben továbbra is támogatja Magyar Péter pártját, amelyet egy „szűk, központilag irányított, katonás, bolsevik típusú pártnak” tart.
A Mindenki Magyarországa Néppárt (MMN) vezetője a Kontrollnak adott interjúban arról beszélt, hogy a kormányváltás szerinte már lezajlott, a valódi rendszerváltás azonban még hosszabb folyamat. Mint felidézte, az MMN korábban azért lépett hátrébb a Tisza javára, mert úgy ítélték meg, hogy Magyar Péter pártja képes lehet leváltani az Orbán-kormányt.
Márki-Zay hangsúlyozta, hogy továbbra is a Tisza sikerében érdekelt, éppen ezért szerinte az építő jellegű bírálatoknak is helyük van. Úgy látja, több olyan döntés és működési forma maradt meg, amelyet a korábbi kormányzati rendszerből hozhattak magukkal.
Hódmezővásárhely polgármestere szerint a Tisza első száz napjának teljesítménye összességében jobb a Fidesz első száz napjánál, de ez még nem jelenti azt, hogy minden rendben lenne. Problémásnak tartja például a párt alacsony taglétszámát, bizonyos közbeszerzéseket, valamint a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatal vezetőjének kiválasztását.
A Tisza pártszervezetéről ennél is keményebben fogalmazott. Márki-Zay szerint a formáció „népfrontként” működik, miközben egy szűk, központilag vezérelt, katonás felépítésű pártként jellemezhető. Szerinte ez több szempontból emlékeztet a korábbi Fidesz működésére. Azt is kifogásolta, hogy meglátása szerint Magyar Péter jelentős mértékben szabályozza, mely képviselők szólalhatnak meg, és a frakcióban sincs érdemi ellenszavazat.
A vagyonvisszaszerzési hivatal vezetőjének ügyét konkrét példaként említette. Márki-Zay szerint Ligeti Miklós alkalmasabb jelölt lett volna, mint Unger Anna, a Tisza azonban mégis utóbbit támogatta. Úgy véli, az ilyen döntési gyakorlatokon változtatni kellene.
Az elszámoltatással kapcsolatban szintén elégedetlen. Mészáros Lőrinc esetében különösen nagy csalódásként értékelte, hogy a milliárdos vagyonát mindeddig nem helyezték zár alá.
Márki-Zay arról is beszélt, hogy az MMN hosszabb távon ismét saját jelöltekkel indulna a választásokon. A párt a következő európai parlamenti voksoláson, illetve a 2030-as országgyűlési választáson is megméretné magát. Céljuk, hogy 2030-ra 5–10 százalékos támogatottságú középpárttá váljanak.
A Fidesz újbóli hatalomra kerülésétől már nem tart különösebben. Szerinte nincs reális esélye annak, hogy a korábbi kormánypárt ismét kormányt alakítson.
