A gazdálkodók döntését figyelembe véve július végén leállította a jégkármérséklő JÉGER-rendszer működését az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium azokban a megyékben, ahol a többség a szüneteltetés mellett szavazott.
Egy hónappal később a magro.hu azt vizsgálta, hogyan alakult az ország csapadékhelyzete a változás óta.
A HungaroMet adatai szerint az elmúlt 30 napban az Alföld nagy részén kifejezetten száraz időszak volt. Néhány kedvezőbb térségtől – például Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok egyes részeitől – eltekintve átlagosan mindössze 4–5 milliméter csapadék hullott.
A Dunántúlon ezzel szemben jóval több eső érkezett: jellemzően 15–20 milliméter. A nyugati megyékben közben továbbra is működött a jégkármérséklő rendszer.
A legérdekesebb adat Zala megyéhez kapcsolódik, ahol a JÉGER jelenleg is működik. Az elmúlt 30 napban itt mérték a legtöbb csapadékot az országban, megközelítőleg 40 millimétert.
“Leállítottuk, az eső is megérkezett” – a Tisza Párt képviselője ráerősített a JÉGER-konteóra
Mindez cáfolja azt a tévhitet, hogy az ezüst-jodidos talajgenerátorok működése elkergetné az esőfelhőket, vagy jelentősen csökkentené a lehulló csapadék mennyiségét. Egyetlen hónap adataiból azonban még nem lehet hosszú távú következtetéseket levonni.
A JÉGER körül az elmúlt hónapokban több konfliktus is kialakult. Többször előfordult már, hogy a jégkármérséklő rendszer kezelője halálos fenyegetést kapott, volt olyan is, aki ennek hatására felmondott. Augusztusban pedig egy meteorológiai állomást rongáltak meg, miután egyesek azt hihették, hogy az állomás a JÉGER-rendszerhez tartozik.
Ezért baromság, hogy a JÉGER miatt nincs csapadék:
JÉGER-vita: Miért dőlünk be a konteóknak, ahelyett, hogy a szakemberekre hallgatnánk?
