A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) négy egykori szakmai vezetője állásfoglalást tett közzé, amelyben egyebek mellett azt írták, hogy a szervezet fennmaradása létkérdés.
A Harsányi László, L. Simon László, Lőrinczy György és Török András által aláírt dokumentumban az áll, hogy az állásfoglalás szerzői valamennyien az NKA valamikori elnökei, illetve miniszterek mellett dolgozó alelnökei; különböző időben, különböző kormányok delegáltjaiként dolgoztak, de közös bennük az “NKA jövőjéért érzett, nem indokolatlan aggódás”.
Hangsúlyozták, hogy az elmúlt hetek hírei komoly mértékben rontották az NKA jó hírét, a vele kapcsolatos közbizalmat.
Kétségessé vált az NKA bizonyos döntéseinek szakmai megalapozottsága, valamint e döntéseknek a hatalomtól való függetlensége. Nem kívánunk a jelenlegi botrányos helyzet elemzésével foglalkozni, miközben ez a helyzet indított minket arra, hogy közösen is megszólaljunk
– fogalmaztak.
Amellett, hogy a négy vezető úgy véli, az NKA fennmaradása létkérdés, továbbra is a kultúrafinanszírozás korszerű, demokratikus működésű és a minőséget garantálni képes intézménye maradhat, ha biztosítják az általuk felsorolt hat feltételt.
Az első, hogy az NKA legyen önálló, a kormányzati kulturális politikát is támogató, ám az azt képviselő minisztériummal és más intézményekkel koordinatív szereplőként működő szervezet.
A második, hogy az NKA saját programját az azt vezető bizottsága és a döntéshozó szakmai kollégiumai segítségével valósítja meg. A szervezeti autonómia egyik biztosítéka az NKA önálló elnöki státuszának visszaállítása.
A harmadik feltétel, hogy az NKA a támogatásaira vonatkozó döntéseit pályázati rendszerben, a szakmai kollégiumokon keresztül hozza meg. A kollégiumi kurátorok kiválasztásának a lehető legszélesebb nyilvánosság bevonásával, az adott kulturális terület szakmai szervezeteinek javaslatai alapján kell történnie.
A negyedik, hogy az NKA támogatásokkal kapcsolatos döntések meghozatala minden esetben a szakmai kollégiumok feladata, kivételt képez ez alól az úgynevezett miniszteri keret, amelynek mértéke a jövőben – a dokumentumot aláírók javaslata szerint – az NKA támogatási keretének (amely a költségvetési támogatás fenntartási költséggel csökkentett összege) 10 százaléka legyen.
Az ötödik pont szerint érdemesnek tartják felülvizsgálni az olyan pénzügyi szabályzókat, mint a maradványtartási kötelezettség rendszere, amelyek jelentősen szűkítik az NKA-n keresztül szétosztható forrást.
Végül pedig az új kormány megalakulását követően szükségesnek tartják az NKA szervezeti rendjét, a kurátorok kiválasztását, a döntési és ellenőrzési mechanizmusát leíró rendelet és szabályzatok szakmai felülvizsgálatát – olvasható az NKA négy egykori szakmai vezetőjének állásfoglalásában.
Fotó: Facebook/Nemzet Kulturális Alap
