Amíg Donald Trump az Egyesült Államok elnöke és Orbán Viktor a magyar miniszterelnök, addig van a magyar rezsicsökkentés szempontjából életbevágóan fontos, az amerikai szankciók alóli mentességet biztosító megállapodás – erről beszélt Orbán Viktor kedden az ATV YouTube csatornáján közvetített, Rónai Egon által vezetett, Mérleg című műsorában.
A kormányfő arra a felvetésre, hogy a szankciók alóli mentesség időtartama ügyében összevissza beszéd van, azt mondta, az elnök meghallgatta, és közölte, “értem, megadom” a mentességet.
Ez azt jelenti, hogy “amíg ő az elnök ott és én vagyok a miniszterelnök, ez addig van. Amikor a feltételek megváltoznak, újra kell tárgyalni” – fogalmazott, hozzátéve, ha ez húsz év lesz, akkor húsz évig tart a megállapodás.
Azt mondta, nem kínált a megállapodásért semmit, mert nem üzletet akart kötni. Az üzletben sem csak érdekek vannak, hanem van bizalom, lojalitás, van hosszú távú partnerség, és az amerikai elnök úgy gondolta, ezért nem kér semmit – tette hozzá.
Elmondta, “kigondolta”, hogy meglesz a megállapodás, amikor Donald Trump egy interjúban azt mondta, nem adott felmentést Magyarországnak a szankciók alól. Ezt azzal magyarázta, hogy az amerikai elnök üzletember, ha valaminek fölnyomja a tétjeit, akkor lehet tudni, hogy meg akar állapodni.
Ugyanakkor úgy folytatta, az amerikai elnöknél olyan nincs, hogy “előre megegyezel és csak eljátsszuk”, mert mindent nyitva hagy az utolsó pillanatig. Én azért mentem oda, hogy majd akkor zárja le ezt a kérdést, amikor azt gondolja, hogy neki jó, de közben nekünk is jó legyen – mutatott rá Orbán Viktor.
Közölte,
Trump elnöknél nem érdemes blöffölni, üzletember, “átlát rajtad egy pillanat alatt”, és olyan ember, aki nem szereti, ha átverik. Elmondta, ezért előre bemondta a tétjeit: térdre esik a magyar gazdaság, ha maradnak az amerikai szankciók.
A miniszterelnököt arról is kérdezték, hogy az amerikai külügy hivatalos tájékoztatója szerint összesen 7 ezer milliárd forintért vesz Magyarország az Egyesült Államoktól erőművet, erőművi üzemanyagot, LNG-t és hadiipari eszközöket.
Erről azt mondta,
ezt inkább “tól-ig” jelleggel kell érteni, ugyanis nincs egy meghatározott fix összeg, hanem területek vannak, ahol együttműködést alakítottak ki, és ennek az együttműködésnek lesz pénzügyi következménye. Jelezte azt is: ebben a csomagban nincs benne az sem, hogy amerikai beruházások jönnek majd Magyarországra.
Úgy fogalmazott: “mindegy mit ír le az amerikai külügy”, az Egyesült Államokban elnöki rendszer van, ezért a külügy vagy bármelyik másik minisztérium technikai megvalósítást végez. “Ezért az a fontos, hogy mit mond az elnök, nem az, amit leírnak” – jegyezte meg.
Arra a felvetésre, hogy a magyar kormány is így működik-e azt válaszolta: egyáltalán nem, hiszen Magyarországon parlamentáris rendszer van és nem elnöki.
Ugyanakkor felidézte: 2010-ben amikor először nyert a Fidesz-KDNP kétharmaddal, akkor több megbeszélést is tartott a hatalmi szerkezet esetleges átalakításáról, többek között Martonyi János – volt külügyminiszter – részvételével és megvitatták, hogy átmenjen-e Magyarország valamifajta elnöki vagy kormányzói rendszerbe. Végül is abban maradtunk hogy “nekünk a parlamentáris rendszer passzol” – mondta, felidézve azt is, hogy a választási győzelmek után minden alkalommal fölvetette, hogy változott-e ez a vélemény. “Az eklézsiát mindig meg kell reformálni, ez a helyes hozzáállás a politikában is” – indokolt.
Szólt arról is, hogy versenyfutás van az országok között, hogy a januárban hivatalba lépett amerikai elnökkel minél hamarabb találkozzanak.
A miniszterelnök azt mondta, ő egy másik stratégiát választott, mivel régi kapcsolata van az elnökkel, csak akkor akart találkozni vele, ha elkészül egy komoly megállapodási csomag és minden fontos magyar-amerikai ügyet asztalra lehet tenni. Ehhez társultak még a nemrégen bevezetett amerikai szankciók, ami alól ki kellett manőverezni az országot – közölte.
Az amerikai pénzügyi “védőpajzsról” azt mondta:
“akkor hívjuk le, amikor akarjuk” és “olyan formában, amiben akarjuk”. Jelezte: abban állapodott meg az elnökkel, ha bármilyen pénzügyi nehézsége van Magyarországnak, akkor valamelyik eszközből lehívhatjuk azt, amelyikre szükségünk van. Magyarország nem kerülhet olyan pénzügyi helyzetbe, ami nehézséget okoz a magyar gazdaságban, mert ebben az esetben az Egyesült Államok, illetve annak elnöke ott áll Magyarország mögött és segít
– rögzítette.
Arra, hogy van-e limitösszeg elmondta: nincs, szerinte az az összeg, amire a stabilitás érdekében szükségünk van, 10-20 milliárd dollár vagy euró lehet.
Úgy értékelt: Brüsszel ma ellenséges szemmel tekint Magyarországra, mint egy olyan országra, amely akadályt jelent a céljai elérésében. Magyarország pénzügyi kitettségét növeli a Brüsszellel való negatív viszony és javítja az Egyesült Államokkal való jó viszony – tette hozzá.
Közölte azt is: Magyarország öt éven át vásárol évi négyszáz millió köbméter gázt az Egyesült Államoktól, valamint amerikai nukleáris fűtőanyagot is vesz, mert jobb, ha olyan atomerőművünk van, ami több típusú fűtőanyagot tud befogadni. Emellett megvesszük az elhasznált nukleáris fűtőanyagok tárolására szolgáló, a jelenleginél jobb amerikai technológiát is – mondta.
A kormányfő kitért arra is:
napirenden van az orosz-amerikai csúcstalálkozó Budapesten. Szerinte az amerikai-orosz megegyezés nem lehetetlenült el, tárgyalnak a delegációk, amibe bizonyos mértékig Magyarország is be van vonva, “tudunk bizonyos dolgokat”.
Most a terület kérdésén akadt el a tárgyalás – árulta el, megjegyezve, hogy Donyeck megyének 22 százaléka nincs orosz megszállás alatt még. Hangsúlyozta: nem adta fel a békemissziót és az oroszokkal való kapcsolatban is próbál abba az irányba hasznos lenni, hogy a megállapodás létrejöjjön.
