Az előzetes értesüléseknek megfelelően Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök is felszólalt a Tisza Párt szombati kongresszusán.
A Debreceni MH 5. Bocskai István Lövészdandár egykori parancsnoka elmondta, számított rá, hogy kongresszusi beszéde után őt fogják „a legrosszabb, a legkövérebb altábornagyként” emlegetni, de úgy véli, a katonai állomány tisztában van vele, hogy igaza van. Részletesen felsorolta a hadsereg problémáit, ugyanakkor megoldási javaslatokat is felvázolt.
Beszéde elején hangsúlyozta: minden egyenruhás legfőbb elve, hogy senkit nem hagynak hátra. Úgy véli azonban, hogy a jelenlegi kormányzat ezt elfelejtette, és ezt a katonák nap mint nap a saját bőrükön érzik. Kiemelte: ha ma Magyarországon biztonságban élhetünk, azt az egyenruhások szolgálatának köszönhetjük – számolt be a hvg.hu.
A katonai fenyegetések közül a NATO által is kiemelt keleti és déli veszélyeket említette. Az orosz–ukrán háborúról úgy gondolja, hogy közvetlenül nem veszélyezteti Magyarországot, viszont a déli fenyegetettséget – amely alatt főként az illegális migrációt érti – szerinte kezelni kell.
A katonának kuss a neve
A lehetséges védelmi stratégiák közül – tömegpusztító fegyverek birtoklása, semlegesség, teljes spektrumú haderő vagy védelmi szövetség – Ruszin-Szendi szerint Magyarország helyesen döntött, amikor a saját hadsereg fenntartása mellett a NATO kollektív védelmi ernyőjét választotta, hiszen a szövetség rendelkezik az ország biztonságának garantálásához szükséges erőforrásokkal.
Az európai uniós védelempolitikáról szkeptikusan nyilatkozott: amíg az csak papíron létezik, addig szerinte a közös európai hadsereg csupán illúzió marad.
A Magyar Honvédség problémáit sorolva kifejtette, hogy a félelemalapú vezetés lett az uralkodó. „Ha egy katonát bármikor, egyik napról a másikra elbocsáthatnak, annak az az üzenete, hogy kuss” – fogalmazott, hozzátéve, hogy manapság „a véleménynyilvánítást sem igazán nézik jó szemmel”.
Kritizálta a szervezeti kultúra hiányát, különösen a fiatalítási programot, amely során „20-30 év tapasztalattal rendelkező katonákat méltatlan módon bocsátottak el, sokszor anélkül, hogy a szemükbe néztek volna”. Problémaként említette, hogy ma már külföldi állampolgárok és akár büntetett előéletűek is katonának jelentkezhetnek, sőt – igaz, a tartalékos rendszerben – pénzért rendfokozatot is lehet vásárolni. „Drága urak, ideje lenne szólni nekik, hogy a feudalizmusnak vége van” – jegyezte meg.
Felháborítónak tartja, hogy éppen a Petőfi-emlékévben nevezték át a Petőfi laktanyát Mária Terézia laktanyára.
“Nem akarok illegális migránsokat Magyarországon”
Ruszin-Szendi szerint a honvédelem erősítéséhez vissza kell adni a katonákba vetett hitet és tiszteletet. Úgy véli, Magyarországnak ki kell maradnia az orosz–ukrán háborúból, mert „nettó hülyeség lenne, ha bármelyik fél oldalán harcolnánk”. Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy legalább egy tűzszünet révén véget érjen a mindennapos vérontás, még ha a tartós béke hosszabb folyamat is lesz Oroszország és Ukrajna között.
„Nem akarok illegális migránsokat Magyarországon” – jelentette ki határozottan. Szerinte el kell felejteni azt a szemléletet, hogy a katonák csupán egyenruhás munkavállalók, mert ez nem egy munka, hanem egy hivatás.
