Fideszes hajdú-bihari képviselők

A Fidesz bojkottálta a svédek NATO-csatlakozásáról szóló szavazást, határozatképtelen volt a parlamenti ülés

Ország

A kormánypártok távolléte miatt határozatképtelen volt az Országgyűlés ellenzék által kezdeményezett hétfői rendkívüli ülése, így csak a napirend előtti felszólalások hangozhattak el. A mintegy háromnegyed órás ülésen a kormány képviselői sem vettek részt.

Hirdessen nálunk! Megéri!


A rendkívüli parlamenti ülést a Momentum kezdeményezte, miután a júliusi, vilniusi NATO-csúcson kiderült, Törökország hozzájárul, hogy Svédország is tagja legyen a katonai szervezetnek. Az ülés összehívását támogatta a DK, az MSZP, a Jobbik, a Párbeszéd és az LMP képviselőcsoportja, valamint egy független képviselő, és a svéd NATO-csatlakozásról szóló törvényjavaslat mellett további öt, ellenzéki kezdeményezésű előterjesztés napirendre vételét kérték.

Svéd NATO-csatlakozás: Orbán Viktor “egyeztet erről Erdogan elnök úrral, aztán közli majd a kormány álláspontját”

LMP: nem kérdezik meg a lakosságot az akkumulátorgyárak létesítéséről

Kanász-Nagy Máté (LMP) napirend előtti felszólalásában azt mondta: a kormánypártok képviselői és a kormány tagjai nem tisztelik meg a Ház működését azzal, hogy megjelenjenek, pedig fontos kérdéseket vitathattak volna meg.

Kiemelte: nyáron is folytatódik az a trend, hogy a kormány “akkumulátorgyarmattá” akarja tenni az országot, és a legújabb beruházás-bejelentésekkel kapcsolatban is az látszik, hogy a lakosság feje felett hozzák meg a döntéseket, legutóbb sem a debrecenieket, sem a nyíregyháziakat nem kérdezték meg.

Úgy vélte, elképesztő, hogy a kormány túl akarja terhelni az országot ezekkel a beruházásokkal, ezeknek a gyáraknak óriási az energia- és a vízigényük, termőföldekre épülnek és jelentős káros környezeti hatásaik vannak. Kockázatosak és veszélyesek ezek a gyárak, ráadásul a profitot kiviszik az országból, a szennyezést pedig itt hagyják – mondta. Hozzátette: jelentős részben nem is magyarokat foglalkoztatnak ezekben az üzemekben.

Párbeszéd: a kormány felelőtlenül áll a klímaválsághoz

Tordai Bence (Párbeszéd) kifejtette: az emberiség történelmének legforróbb hónapja volt július. Ebben a helyzetben, amikor erre a globális válságra, amely a magyarokat is sújtja, megoldást kellene adni és tárgyalni lehetne róla a parlamentben, nem fog ez megtörténni – közölni. Hozzátette: nem beszélhetnek a vízhiányról sem, pedig Magyarországon ez a klímaválság legfenyegetőbb aspektusa.

Kiemelte: a kormány továbbra is akkumulátorgyárakat hoz az országba, bár úgy tűnik, már nem büszke erre, mert rájött arra, hogy az országnak nincsenek meg ehhez az adottságai. Remélhetőleg “behúzzák a féket” és változás lesz ezen a területen – tette hozza.

Azt mondta: a fosszilis energiák kérdésében is tévúton jár a kormány és a fogyasztókkal fizetteti meg az elszúrt energiapolitika árát. A kormány teljes felelőtlenséggel áll hozzá a klíma- és energiaválsághoz, inkább meg kellene fogadnia az ellenzék tanácsait – hangsúlyozta.

Mi Hazánk: nem a svéd NATO-csatlakozás érdekli az embereket

Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője szerint a rendkívüli parlamenti ülést kezdeményező pártok “nyilván parancsba kapták a gazdáiktól”, hogy hozzák fel a svéd csatlakozás témáját.

A magyarokat egészen más dolgok izgatják – mondta, azt hangsúlyozva, miközben évi 5500 milliárd forintot fizetnek be a magyarok a társadalombiztosításnak, nem jut pénz a súlyosan beteg gyerekek agárdi üdülőjének, az üres államkassza miatt pedig “teljesen üres az államkassza, és újabb és újabb sarcokat vetnek ki a dolgozó magyarokra”.

Az oligarchák elleni fellépést sürgetve arról beszélt: még az extraprofitadó terheit is a magyarok fizetik meg, hiszen a forgalmazók a termékek árában áthárítják a vevőkre ezt a pluszterhet.

Jobbik: klebelsbergi fordulatra van szükség

Klebelsbergi fordulatot sürgetett az oktatásban Brenner Koloman (Jobbik), azt szorgalmazva, hogy a GDP legalább nyolc százalékát fordítsa a költségvetés erre az ágazatra.

Szavai szerint a Fidesz végzetes módon elhanyagolja a magyar felsőoktatást, miközben “a Fidesz tudás és értelmiségellenes politikája” miatt az egyetemi világ nagyon is rászorul az Erasmus- és a Horizon-programok forrásaira.

Hozzátette: a kormányoldal lábbal tapossa a középkor óta fennálló egyetemi autonómiát, most pedig egyes hírek szerint a tanárképzés “sufnituningjára” készül, hogy így orvosolja a tanárhiányt.

MSZP: javítani kell a nyugdíjasok helyzetét

A nyugdíjasok helyzetének javítását szorgalmazta Komjáthi Imre (MSZP), aki szerint “egyre kegyetlenebb, kiszolgáltatottabb dolog ma Magyarországon megöregedni”.

A politikus szerint parlamenti egyezésre van szükség arról, hogy egy ideig nem emelik a nyugdíjkorhatárt, lefelé viszont rugalmassá teszik a nyugállományba vonulás időpontját.

Hangsúlyozta: a veszélyes munkakörökben dolgozóknak lehetőséget kellene adni, hogy ne “roncsként menjenek nyugdíjba”, másrészt azokban a munkakörökben, “ahol a kör elsősorban tudást nemesít”, lehetővé kellene tenni és ösztönözni a nyugdíj melletti munkavállalást; példaként az orvosokat és a tanárokat említette.

Momentum: miért nincsenek jelen a kormánypárti képviselők?

Gelencsér Ferenc (Momentum) szóvá tette, hogy a kormánypárti képviselők nem jelentek meg a rendkívüli ülésen. Miért veszik fel a fizetésüket, ha nem járnak be a munkahelyükre? – tette fel a kérdést. A biztonságról kellene beszélni, de távolmaradásukkal azt üzenik, nem érdekli őket a háború, a magyarok biztonsága – mondta. Hozzátette: most a legfontosabb feladat a béke megteremtése. Svédország tagsága erősítené a magyar tagságot, szavatolná a békét – vélekedett. Megjegyezte: egy éve folyamatosan leszavazzák a kormánypártok a döntést. Úgy látta, a kormány Brüsszelbe jár keménykedni, de Moszkva és Ankara előtt rendszeresen térdre rogy.

DK: az időhúzás Vlagyimir Putyin érdekeit szolgája

Varju László (DK) szerint vannak tévedések és bűnök. Az ellenzéki politikus azt mondta, Orbán Viktornak és kormányának súlyos bűne, hogy Magyarország az egyetlen olyan uniós és NATO-tagország, amelyik ellenzi a szintén EU-tag Svédország csatlakozását.

Akár ezen az ülésen is megszavazhatták volna a svéd csatlakozást, Orbán Viktor “egyetlen csettintésére” jóváhagyná azt a Fidesz-frakció – jegyezte meg.

Orbán Viktor azonban nem a magyaroknak, hanem Vlagyimir Putyinnak van lekötelezve, a magyar időhúzás az ő érdekeit szolgálja – vélekedett.

Az elnöklő Latorcai János a napirend előtti felszólalások után közölte: Kocsis Máté (Fidesz) és Simicskó István (KDNP) levelet küldött az Országgyűlés elnökének, ebben a két kormánypárti frakcióvezető azt írta: a Fidesz és a KDNP országgyűlési képviselőcsoportjai sem a házbizottságon, sem a rendkívüli ülésen nem vesznek részt.

A napirend elfogadásához nem volt elegendő jelenlévő képviselő, 45 igen, 2 nem szavazattal az Országgyűlés határozatképtelennek bizonyult.

Latorcai János közölte: az Országgyűlés következő ülését a házbizottság javaslata alapján hívják össze, majd az ülést lezárta.

(MTI)