A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon 6 évre enyhítette Budaházy György első fokon kiszabott 17 év fegyházbüntetését az úgynevezett Hunnia-perben csütörtökön.
A táblabíróság a honlapján azt közölte: csütörtökön kihirdetett ítéletével megváltoztatta az elsőfokú bíróság döntését a terrorcselekmény bűntette és más bűncselekmények miatt B. Gy. és társai ellen indult büntetőügyben. Az ítélőtábla a kirívóan sok idő eltelte miatt valamennyi vádlott büntetését jelentősen csökkentette. Egy vádlott kivételével azonban végrehajtandó fegyházbüntetésre ítélte őket, és abból a bűnszervezeti elkövetés miatt feltételes szabadságra nem bocsáthatók.
Négy vádlott előtt megnyílt a harmadfokú eljárás lehetősége, a többiek ügyében az eljárás az ítélőtábla döntésével csütörtökön jogerősen befejeződött. A másodfokú bíróság a vádlottak terhére megállapított bűncselekményeket részben a korábbitól eltérően minősítette, ugyanakkor a bűnszervezeti elkövetést nem érintette. Egyes vádlottaknál további bűnösséget állapított meg, az enyhítésre irányuló védelmi fellebbezéseket azonban az ő esetükben is alaposnak találta, az ügyészség súlyosításra irányuló indítványával nem értett egyet.
Budaházy György elsőrendű vádlott szabadságvesztés büntetését hat évre enyhítették, a másod- és a harmadrendű vádlottét öt és fél évre, a negyed-, az ötöd-, a nyolcad- és a kilencedrendű vádlottét öt évre, egy vádlottét pedig két évre. A bűnszervezeti elkövetésre tekintettel az ítélőtábla csütörtökön elrendelte a jogerős szabadságvesztés büntetések azonnali végrehajtását.
A közleményben felidézték: 2022. március 16-án első fokon B. Gy. elsőrendű vádlott 17 év, S. J. másodrendű vádlott 14 év, Sz. E. harmadrendű vádlott 15 év, Sz. F. negyedrendű vádlott 8 év, M. Cs. ötödrendű vádlott 7 év, P. G. hetedrendű vádlott 4 év, T. Cs. nyolcadrendű vádlott 13 év 6 hónap, N. Z. kilencedrendű vádlott 11 év, F. R. tizenegyedrendű vádlott 12 év fegyházbüntetést kapott.
További négy vádlottat ítéltek végrehajtandó szabadságvesztésre: a tizennyolcadrendű vádlottat 4 év, a tizenharmadrendűt pedig 3 év 6 hónap fegyházra, míg a tized- és a tizenkettedrendű vádlottat 2 év 6 hónap börtönre.
Közölték: az elsőfokú ítéleti tényállás szerint az elsőrendű vádlott a 2007 áprilisában alapított Hunnia Mozgalomból olyan csapatot szervezett, hogy az az őszre várható budapesti tüntetéseken hatékonyan tudjon fellépni a rendőri erőkkel szemben. Ugyanezen év szeptemberében és októberében Molotov-koktélos támadásokat intéztek SZDSZ- és MSZP-pártirodák ellen, majd decemberben az elsőrendű vádlott megverette az MSZP egyik volt képviselőjét. Az egészségbiztosítási törvény reformja 2007 végén országos figyelmet kapott, az elsőrendű vádlott társaival ekkor úgy döntött, a kormánykoalíció magasrangú politikusai elleni támadásokkal próbálja arra kényszeríteni az országgyűlési képviselőket, hogy a törvényjavaslat ellen szavazzanak – tette hozzá a táblabíróság.
A vádlottak két támadást hajtottak végre 2007 decemberében: rálőttek az akkori oktatási miniszter családi házára, továbbá Molotov-koktélokat dobtak egy másik miniszter épülőfélben lévő házára. További hat országgyűlési képviselő ellen hajtottak végre összehangolt gyújtogatásos támadást 2008 februárjában, majd 2008 áprilisában felgyújtották a Broadway Jegyirodát, 2008 nyarán a Budapest Pride-ra időzítve meleg férfiak által látogatott szórakozóhelyek ellen hajtottak végre Molotov-koktélos támadást. Ennek az évnek a szeptemberében egy miniszter nyaralójánál hajtottak végre bombatámadást, majd decemberben egy ATM kifosztásával próbáltak meg pénzhez jutni. 2009 tavaszán robbantásos merényletsorozattal akarták megakadályozni a lemondott miniszterelnök utódjának megválasztását. 2009. április 8-án négy helyszínen terveztek robbantást, végül azonban az elsőrendű vádlott megbízásából csak két helyszínre indult el egy-egy csapat – olvasható a közleményben.
A merényleteket a vádlottak tevékenységét már jó ideje figyelemmel kísérő rendőrök akadályozták meg. Az elfogáskor olyan robbanószerkezetet találtak náluk, amely 25 méteres hatótávolságon belül emberi élet kioltására alkalmas lett volna, ha működésbe hozzák. Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség, valamint a tizennegyed- és a tizenhatodrendű vádlott kivételével valamennyi vádlott és védője fellebbezett. A tized-, a tizenketted-, a tizenharmad-, a tizennegyed-, a tizenötöd-, a tizenhatod- és a tizennyolcadrendű vádlottal szemben folyamatban lévő büntetőeljárást a köztársasági elnök kegyelemből megszüntette. A Fővárosi Ítélőtábla e vádlottakkal szemben az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a büntetőeljárást – a kegyelemből adódó, büntethetőséget megszüntető okra figyelemmel – megszüntette.
A másodfokú bíróság a törvényszék ítéletét az azt megelőző eljárással együtt teljes terjedelmében felülbírálta. A védői hivatkozásokkal ellentétben nem észlelt sem abszolút, sem pedig olyan eljárási szabálysértést, amely az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezéséhez vezetett volna. Az ítélőtábla nem osztotta azokat a védői érveket, amelyek szerint az elsőfokú bíróság elfogult volt. Az elsőfokú bíróság ítéletét alapvetően megalapozottnak találta, azt kisebb helyesbítésekkel és kiegészítésekkel a felülbírálat alapjául elfogadta. Helyesnek találta a vádlottak bűnösségére levont következtetést, ezért a felmentésre irányuló védelmi indítványoknak sem adott helyt.
