Orbán az aszályról: a napraforgótermésre is keresztet vethetünk

A miniszterelnök ismét interjút adott péntek reggel a Kossuth Rádióban. Szó esett az energiaválságról, a rezsicsökkentés módosításáról, az aszályról és arról is, hogy szerinte miért lehet vízválasztó az október.

Kezdetben az európai gázspórolási javaslatról beszélt: „Először is a magyar ember úgy szokott gondolkodni, hogy ha baj van, akkor leginkább magára számíthat.” Azt is hozzátette: Örülök annak, hogy Brüsszelben összeurópai megoldásokat is találni, de miután itt létfenntartási kérdésről van szó, lesz-e fűtés télen, ezért jobb, ha magunkra számítunk.

Nem működik a háborús stratégiánk

Nem működik a háborús stratégiánk. Amikor kitört a háború 155 nappal ezelőtt volt egy elgondolása a Európának és a Nyugatnak. Célkitűzésünk volt, ami négy pilléren nyugodott szerinte:

az ukrán hadsereg le tudja győzni Oroszországot, ez nem igaz, így Ukrajna szuverenitását aligha lehet megvédeni;
olyan szankciókat vetnek ki Oroszországra, ami destablizálja Moszkvát, de nem így sült el, hanem pont fordítva;
a szankciók következményeit képesek leszünk kezelni, ez sincs így, folytatta Orbán;
a világ belátja, hogy Oroszország agresszor, mellénk állnak és rá lehet szorítani őket arra, hogy gondolja újra, a nagyobb tömegei a világnak, Kína, India és Afrika tekintélyes része nem áll mellénk, igaz, ellenünk sincsenek, és úgy vannak vele, hogy megvannak a maguk problémái.

Ez a stratégia „elgyengült, megbukott, újat kell kitalálni”, de ez késik, és helyette az unió csak a fogyasztás csökkentéséről beszél. Ez pedig „a háborús gazdaság előszobája”, és ha Brüsszel nem változtat, akkor októbertől háborús gazdasági helyzetre kell számítani.

Az einstand nem egy szép hagyomány

A fegyverszállítással és a szankcióval nem lehet elérni a békét, Orbán szerint ehhez a tárgyalásokat újra kell kezdeni, ennek viszont még nem látják elejét.

A gázkérdéshez visszatérve elmondta: felvetődik az, ha valamelyik uniós országban nem lesz elég gáz, akkor egymástól is „elvehetnek”. Ezt szokás „einstandnak” hívni, de ez „nem egy szép hagyomány” – mondta. Hozzátette, hogy Magyarországnak lesz elég gáza.

Magyarországnak nem a gázhiány okoz majd problémát, mert Szijjártó Péter évek óta adja a füstjeleket és üti a dobot, hogy Magyarországnak alternatív beszerzési útvonalakat kell kiépítenie. Ha figyeli az eseményeket, az elmúlt években nemzetközi kapacitásokat fejlesztve egy nagy mennyiségű szállítási útvonal épült ki Törökországból Szerbián keresztül. Kötöttünk a horvátokkal is egy megállapodást. Azt is elmondta, hogy kötelezték a magyar gázkitermelőket, hogy emeljék a termelési szintet.

Európa legdrágább gázárát kell megfizetnie Magyarországon az átlag fölött fogyasztóknak, Szijjártó Péter sem tagadja

Segíteni kell az embereknek, hogy lejöjjenek a gázfogyasztásról

„A mi problémánk nem az lesz, hogy nincsen gáz – hacsak el nem viszik a németek, de ezt egy másik dolog –, nekünk a bajunk igazából az ár, hogy az ár a többszörösére nőtt az utóbbi hónapokban.  Orbán hozzátette, hogy segíteniük kell az embereknek, hogy le tudjanak jönni a gázfogyasztásról.

Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a kormány tagjai több lépést is tettek az energiapolitika tekintetében. Például:

A mátraaljai erőmű leállított blokkjait újra kinyitnák, a barnakőszén-bányák esetleges újranyitását is felmérik. A tüzifa kivitelét betiltották. Az erdőgazdaságokat kötelezték arra, hogy készítsenek tervet a fakitermelésre. Kályha- és kazánprogramot indítanak, aminek Palkovics László a felelőse.

A gázárak miatt nem lehet tartani a rezsicsökkentést

Orbán elmondta: Magyarországon „okos rendszert építettek ki a rezsicsökkentéssel, amellyel a családok olcsóbban, fix áron kapták a gázt és az áramot. Ha magasabb volt az ár, akkor a családok által fizetett összeg és a tényleges ár közti különbséget a költségvetés kipótolta.