Lgalább huszonhatezer olyan munkavállaló hiányzik az alapellátásból, a járó- és fekvőbeteg-ellátásból, akivel kiegyensúlyozottabb egészségügyi rendszert lehetne biztosítani – mondta a Világgazdaságnak Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke.
A szakdolgozóhiány még jelentősebb, mint az orvoshiány – tette hozzá. Példaként említette, hogy Magyarországon a teljes egészségügyi ellátásra vetítve egy orvosra három szakdolgozó jut, míg az unióban átlagosan négy, de a fejlett országokban, például Hollandiában több mint hat szakápoló segíti az orvos munkáját, az Egyesült Királyságban pedig majdnem kilenc.
A MNB javaslatai jó irányba mutatnak, de csak akkor tudnak megvalósulni, ha lesz elég szakember. Ennek egyik feltétele a megfelelő bérezés. A bérek mellett fontos az is, hogy milyen körülmények között és milyen munkaterheléssel kell a szakdolgozóknak ellátniuk a feladataikat. Az egészségügyi ágazatban sajátos túlmunkarendszer van érvényben, amely szerint elrendelhető heti plusz nyolc kötelező munkaóra. Ez azt jelenti, hogy az ágazatban dolgozók évente akár 400–416 órával dolgoznak többet legálisan. De önként is vállalhatnak további plusz 12 órát, ami hathavi átlagban nem haladhatja meg a 60 órát – így lehet olyan hét, amikor hatszor 12 órát dolgozik egy ápoló, éves szinten akár 1040 óra is lehet a túlmunkája.
Az úgynevezett kapuőri szerepről, vagyis az alapellátás megerősítéséről Balogh Zoltán elmondta: már most is több olyan uniós projekt fut, amely az ott dolgozó szakemberek feladatkörét, hatáskörét, kompetenciáit próbálja új alapokra helyezni, a jegybanki javaslatok pedig ennek a szintézisei. Jelenleg azonban az orvosi kar tagjainak legidősebbjei éppen az alapellátásban dolgozó háziorvosok vagy házi gyerekorvosok, és bizony frissítést kell végrehajtani ahhoz, hogy a felsorolt koncepcióknak meg tudjanak felelni.
