Kiugróan sok új keresztnevet szerettek volna anyakönyveztetni a szülők tavaly Magyarországon, szinte dupla annyi kérelem érkezett a Nyelvtudományi Intézethez 2020-ban, mint az azt megelőző években.
Dr. Raátz Judit tudományos főmunkatárs a 24.hu-nak adott tájékoztatása szerint ennek az oka talán az lehetett, hogy a szülők jobban ráértek a neveken gondolkozni a járvány alatt.
Az intézethez 2020-ban 609 kérvény érkezett, és mindössze 46 női és 21 férfinév kapott zöld utat.
A kérelmezők nagy százaléka külföldön használt nevet szeretne bejegyeztetni. Ezek közt jellemzőek az olyan nevek, amelyek már anyakönyvezhetők, de csak a magyar helyesírásnak megfelelően. A szülők ehelyett az idegen írásmódot szeretnék használni. A jogszabály szerint a Fanny, Monika, Zaya, Wanda, Jasmin, Dorothy, Jennifer, Antony, Theo, Lukas nevek nem voltak tavaly anyakönyvezhetőek.
A jóváhagyott nevek nagy százaléka külföldön használt, idegen eredetű. Ilyen például a 2020-ban elfogadott női nevek közül a görög Altea, Elefteria, az arab Nabila, a német Lizel, Valburga, a francia Szolina, a spanyol Asella, az angol Héli. A férfinevek között szintén találunk arab (Oszama, Latif, Farisz, Fadi), német (Randolf), angol (Lex, Szkott), ónorvég (Ejnár) és héber (Raziel, Zetár) neveket.
A koronavírus-járványhoz csak egyetlen névötlet volt köthető, az viszont ütős: valaki a Pandémia névre szerette volna gyermekét keresztelni.
