Döntött az Európai Bíróság: jogszerűtlen volt a CEU elüldözése Magyarországról

Ország

Elkaszálta a Lex CEU-t az Európai Bíróság. A Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított a CEU miatt Magyarország ellen, amiről hamarosan döntenek.

Mindenben helyt adott az Európai Bíróság az Európai Bizottság kifogásainak a magyarországi felsőoktatási törvény 2017-es módosítása, a lex CEU miatt indított kötelezettségszegési eljárásban – derül ki a luxemburgi székhelyű testület kedden nyilvánosságra hozott ítéletéből.

A Magyarország által bevezetett feltételek, amelyek lehetővé teszik a külföldi felsőoktatási intézmények tevékenységének Magyarország területén való gyakorlását, az uniós joggal összeegyeztethetetlenek

– olvasható az Indexhez eljuttatott közleményben.

Az Európai Bíróság kimondta, hogy sérti az uniós jogot a magyar nemzeti felsőoktatási törvény 2017-es módosítása, ezért ezeket a rendelkezéseket meg kell semmisíteni.

A döntésről elsőként beszámoló EUrológus hozzáteszi, hogy

a jogszabály-módosítás Magyarországon csak a Soros György által létrehozott Közép-Európai Egyetemet érintette, ezért nevezték el lex CEU-nak.

A bíróság ítélete szerint a lex CEU összeegyeztethetetlen az uniós joggal.

Mivel az egyetem időközben Bécsbe költözött, ezért a döntésnek valószínűleg csak jogi következményei lesznek: a vitatott részeket a magyar parlamentnek hatályon kívül kell helyeznie.

Az Európai Bíróság a következő területeken állapított meg jogsértést:

a lex CEU sérti a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) keretében kötött, a Szolgáltatások Kereskedelméről szóló Általános Egyezményt,

sérti a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának az elveit, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló uniós irányelvet,

a kifogásolt rend elkezések a tudományos élet szabadságára, az oktatási intézmény alapításához való jogra, továbbá a vállalkozás szabadságára vonatkozó EU-s rendelkezésekkel is ellentétesek.

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a CEU miatt Magyarország ellen, erről hamarosan hoz döntést az uniós döntéshozó testület.

Ha a magyar kormány nem teljesíti az ítéletben foglaltakat, vagyis nem hozza összhangba saját jogát az uniós joggal, akkor az Európai Bizottság újabb, pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthat.

A lex CEU-t 2017-ben szavazta meg a parlament, ami után tömegtüntetések voltak Budapesten.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük