“Bazmeg, fakk det!” Tényleg ennyire szar a Tankcsapda új romantikus balladája?

Kultúra Vélemény

Ambivalens érzelmeket ébresztett bennem a sok-sok éve furcsa röppályán keringő Tankcsapda legújabb nótája, a BSW-vel együtt előadott Baz+ (Túl vagyok rajtad) című szerzemény.

Egy dolgot biztosan elértek nálam: szűk egy nap alatt meghallgattam néhány tucatszor a dalt, és azóta sem tudok egyértelmű véleményt formálni róla. Az kétségtelen, hogy az utóbbi évek súlytalannál súlytalanabb produkciói (Szevasz öcsém, Plasztik József – te jó ég…) közül a Bazmeg messze kiemelkedik. Ha Lukácsék valamit még akartak kezdeni a kissé elbaszódott renoméjükkel, hát, nem volt más választásuk.

Persze a mérce nem volt túl magas, a stílusilag besorolhatatlan (talán punk-pop?) nóta az ős-csapdások szívét nem fogja melengetni, de egy próbálkozásnak teljesen oké. Nem egy Rákendrollrugója, de maradjunk annyiban: megkavarta az állóvizet.

Kavargó emócióim kétféle megfejtésben kulmináltak. Aztán döntse el mindenki, melyik áll közelebb az ő olvasatához.

1.

Istencsászár, zseniális. 33 éves pályafutás ide vagy oda, a Tankcsapda még mindig képes a megújulásra. Kurva jó a dallam, fasza kis autotune-os, modern hangzásba csomagolva. Mekkora arcok már, hogy bevállalták: egy trágár kötőszó adja a refrén magvát, ráadásul még angolra is lefordította valaki. “Fakk det” – na, ezt biztosan nem játsszák majd a rádióállomások. A mondanivaló is egyértelmű: főhősünk – ki tudja, mennyi idő után – végre túl van egy fájdalmas szakításon. Az ex pedig bekaphatja. Külön dicséret illeti a klip bevállalósabb mozzanatait: Sidi egy alvó csaj szoknyája alá fotóz be pajkosan; bebasznak a medencébe egy magatehetetlen részeget, aztán sorsára hagyják. Öcsém, ez a rákendroll. A Tankcsapda vett egy forró-jéghideg váltózuhanyt, és keményebb a tökük, mint valaha! Laciék meghaladták saját magukat, túlléptek a porosodó, nyolcvanas-kilencvenes években ragadt árnyékukon.

2.

Mi ez az ótvar fos? Hova süllyedhet még ez a régen szebb napokat látott, “igazi punk”, majd rockbanda? Autotune-nal nyávogós indítás után határozott visszaesés következik. 33 év alatt ennyit fejlődött a szókincsetek, hogy “bazmeg”? A “fakk det” angol kiejtése meg inkább legyen szóra sem érdemes, mert félő, hogy még ez a tankcsapdásan szabadszájú írás sem bírná el a jelzőket rá. Az is megér egy homlokráncolást, hogy ha valaki ennyire sulykolja, hogy “túl van” egykori szerelmét, akkor kurvára nem hiszünk neki. A rockzenei elemeket nyomokban sem, termékmegjelenítéseket viszont annál masszívabban tartalmazó koprodukció bizonyára sok tinirajongót vonz majd be a “Csapdához – éljen a keresztmarketing, ugye – de az érettebb korosztály valószínűleg tovább morzsolódik a rajongótáborból. Külön tockos járna annak is, aki kitalálta, hogy jó poén egy mit sem sejtő lány szoknyája alá fotózni, vagy medencébe hajítani egy rottyon lévő részeget.

Hogy ezek közül melyik a validabb? Fene se tudja. Míg ezt a néhány flekket idepötyögtem, néhányszor meghallgattam a dalt, és megint csak rejtélyes okból kedvet kaptam egy kis Jimmy Eat World-höz is.

– Szilágyi Szabolcs –