A Debrecen Kultúrájáért Alapítvány A magyar kultúra napja alkalmából alkotói ösztöndíjakat és Debrecen Kultúrájáért-díjakat adományozott a 2016. január 22-én a Csokonai Színházban rendezett ünnepi est keretében.
A hagyományokhoz híven a Debrecen Kultúrájáért Alapítvány a Himnusz szatmárcsekei megírásának évfordulóján adja át díjait és alkotói ösztöndíjait.
Az alapítvány a város kezdeményezésére 1991-ben kezdte meg működését, a város kulturális életének mecenatúráját felvállaló szándékkal. Kiemelt feladatának tartja a város kulturális és tudományos életében meghatározó szerepet játszó alkotóművészek és tudományos szakemberek tevékenységének ösztönzését, a város szellemi értékeinek gyarapítását.
Az alapítvány kuratóriumának tagjai: dr. Duffek Mihály elnök, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának dékánja, dr. Fekete Károly, a Magyar Református Egyház Tiszántúli Egyházkerületének püspöke, Komolay Szabolcs, Debrecen város alpolgármestere, Felföldi László, a Debreceni Megtestesülés Plébánia plébánosa, prof. dr. Bartha Elek oktatási rektorhelyettes, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara Néprajzi Tanszékének vezetője, dr. Imre László, a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének professor emeritusa, dr. Csiha Tünde szociológus, Sulyok Géza festőművész, és Dánielfy Zsolt, a Csokonai Színház színművésze.
2016-ban Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Debreceni Egyetem, a Csokonai Színház és az Alföldi Nyomda Zrt. támogatásának köszönhetően tovább bővült az alapítvány lehetősége arra, hogy szándékait, célkitűzéseit megvalósíthassa.
A díjakat – ünnepi beszédét követően – Papp László polgármester és dr. Imre László akadémikus, professor emeritus, a Debrecen Kultúrájáért Alapítvány kuratóriumi tagja adta át.
A Debrecen Kultúrájáért Alapítvány Kuratóriuma 7 pályázónak adományozott alkotói ösztöndíjat. Az alkotói ösztöndíj egyszeri bruttó 120.000 forintot jelent.
Alkotói ösztöndíjban részesültek:
Áfra János szerkesztő, költő, PhD–hallgató az Alföld irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat szerkesztőjeként, a debreceni KULTer.hu kortárs kultúrportál főszerkesztőjeként, a debreceni kulturális programok szervezőjeként tevékenykedik. Lelkesen támogatja a legifjabb nemzedék szépirodalmi és újságíró-jelöltjeinek szárnypróbálgatásait is. Kiemelkedő irodalmi, publicisztikai alkotói tevékenységéért számos elismerő díjban részesült.
Gellén Sára tervezőgrafikus Debrecen kulturális hagyatékának néhány, mára már sajnos megsemmisült értékének – mint a Margit-fürdő, a debreceni Nagy-zsinagóga, a régi Nagyállomás – digitális megjelenítését, egy ismeretterjesztő kiadvány grafikai tervezését kívánja a pályázat keretében megvalósítani. A kiadvány segíti a múlt értékeinek feltárását és megőrzését, formálja a jelen szemléletmódját, gazdagítja a helyi hagyományokat.
Dr. Lapis József szerkesztő, kritikus, irodalmár szakmai programja a határon inneni és túli magyar nyelvű gyerekirodalom, elsősorban gyereklíra több szempontú, elméleti és történeti igényű vizsgálata. Munkájának súlypontja a jelenkori, kortárs, elsősorban debreceni vonatkozások vizsgálatán, elemzésén nyugszik, megkísérelve Debrecent, mint „gyerekirodalmi teret” föltérképezni, és egy egységes, monografikus műben bemutatni.
Láng Eszter képzőművész, művészeti író rendszeres résztvevője a hazai és a nemzetközi képzőművészeti tárlatoknak és művésztelepeknek. Grafikával és fotóval egyaránt foglalkozik. Célja a debreceni és Debrecenhez köthető képzőművészeti kiállításokról, valamint szépirodalmi művekről, alkotásokról szóló cikkek, írások megjelentetése országos művészeti és irodalmi folyóiratokban.
Nyul Imre nyugdíjas pedagógus helytörténeti kutatásával a kertségi Újkert történetét, az újkerti lakótelep kialakulását, illetve jelenét dolgozza fel az 1750-es évektől 1970-es évekig terjedő időszakra vonatkozóan. Az összegyűjtött dokumentumokat könyv formájában szeretné megjelentetni, ezzel is hozzájárulva az Újkertben működő oktatási intézmények helyismereti tananyagának oktatásához.
Dr. Váradi Judit zongoraművész és dr. Puskás Levente szaxofonművész, a Debreceni Egyetem két oktatója egy közös CD-lemez elkészítését tervezik, amellyel a magyar zeneszerzők klasszikus, szaxofonra írt műveit és a debreceni zenei képzést szeretnék népszerűsíteni. A lemez elkészítése hozzájárulna ahhoz is, hogy a hazánkba látogató művészek, illetve a külföldön szaxofonozni tanulók is megismerjék ezeket a gyöngyszemeket.
Dr. Vitéz Ferenc egyetemi oktató, irodalmár 50. születésnapja és 25 éves írói jubileuma alkalmából válogatott és új versek kötetének összeállítását tervezi. Ezzel párhuzamosan folytatja tudományos, irodalmár és szakírói munkáját. 2016-ban újabb tanulmánykötetet szeretne megjelentetni irodalmi tanulmányaiból, kritikáiból, amely folytatását jelentik a 2014-ben Angyalkapuk és szövegjáratok, 2015-ben pedig Angyalok a labirintusban címmel megjelent tanulmányköteteinek.
A Debrecen Kultúrájáért Alapítvány kuratóriuma posztumusz Debrecen Kultúrájáért–díjat adományozott dr. Julow Viktor egyetemi tanár, irodalomtörténész, műfordítónak.
Julow Viktor magyar – angol szakos tanárként a debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban tanított, majd az egyetem világirodalmi intézetének adjunktusa lett. A Déri Múzeum tudományos főmunkatársaként nevéhez fűződik az ország első vidéki irodalmi múzeumának megalapítása. Tudományos munkái nagy részében Debrecen szellemi értékeivel és a XVIII-XIX. század fordulójának magyar irodalmával foglalkoztak. Csokonai Vitéz Mihályról és Fazekas Mihályról írt monográfiái, valamint eszme- és stílustörténeti kutatásai a felvilágosodás irodalmának körében felbecsülhetetlenül jelentősek.
A díjat dr. Debreczeni Attila, a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének igazgatója vette át.
Debrecen Kultúrájáért-díjban részesült dr. Mohos Nagy Éva operaénekes, a Csokonai Színház örökös tagja, tanszékvezető főiskolai tanár.
Mohos Nagy Éva zeneiskolai magánének-tanár diplomáját Szegeden, énekművész, magánének-tanár végzettségét a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán egyetemi képzés keretében szerezte meg. 1975-től a debreceni Csokonai Színház magánénekeseként számtalan előadásban nyújtott kimagasló teljesítményt. 2015-ben ünnepelte a színháznál töltött 40., jubileumi évét. Vendégszerepelt a Magyar Állami Operaházban, a Szegedi Nemzeti Színházban, a Győri Kisfaludy Színházban és a Miskolci Nemzeti Színházban. Művészi tevékenységéért számos szakmai díjban részesült, melyek közül számára is az egyik legkedvesebb, hogy 1996-ban a Csokonai Színház Örökös Tagjává választották.
Debrecen város kulturális életében kifejtett példaértékű munkásságáért, Debrecen Kultúrájáért-díjban részesült dr. Aczél Géza babérkoszorús költő, műfordító, irodalomtörténész, kritikus, az Alföld folyóirat volt főszerkesztője.
Aczél Géza neve elválaszthatatlanul összeforrt Debrecennel és az Alföld folyóirattal, amelynek hosszú évtizedeken át volt a szerkesztője, majd főszerkesztője. Az Alföldnél eltöltött évtizedek alatt sokat változott a világ, a város és az emberek, egy valami azonban bizonyosan nem: az ő makacs ragaszkodása a minőséghez. Ez az a szilárd értékrend és hit, amelynek köszönhetően az Alföld folyóirat zsinórmértéke maradt a hazai irodalmi életnek. Megtapasztalhattuk, hogy személye integráló erőt jelentett irányzatok és érdekek számára egyaránt. Költőként és publicistaként a mai magyar költészet és irodalom meghatározó, számos díjjal, kitüntetéssel elismert egyénisége.
A díjátadást követően a 150 éves Csokonai Színház jubileuma alkalmából Színházi legenda és emlékezet címmel a városhoz kötődő alkotók – Csokonai Vitéz Mihály, Fazekas Mihály, Móricz Zsigmond, Sarkadi Imre, Szabó Magda, Tar Sándor, Borbély Szilárd, Aczél Géza, Térey János – műveiből adtak elő szemelvényeket a Csokonai Színház művészei. Az Árkosi Árpád által rendezett teljes előadást a budapesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaraszínpadán mutatták be 2016. január 21-én, s jubileumi évadában a Csokonai Színház is műsorára tűzi.
Szentpéteri Csilla lángossütőt nyitna
Az ünnepi est második részében hangzott el Szentpéteri Csilla zongoraművész klasszikus szerzők műveiből és saját szerzeményeiből összeállított ünnepi koncertje, melyen közreműködött Szakács Hajnalka színművésznő és a Csokonai Színház énekkara.
A művésznő minden zenemű között rövid átvezető szöveget mondott és kiemelte, hogyha ő annyi negatív kritikát kapna, mint az olyan nagy zeneszerzők, mint Bartók, Kodály vagy Puccini a maguk korában, akkor lángossütőt nyitna.
